Olyan településnek segítettek, melyről nem zengett a média

Százmillió forintot igényelt a vis maior alapból az önkormányzat a korábbi csapadékos időjárás okozta károk enyhítésére. Balatonfűzfő önkormányzata pedig közcélú munkások biztosításával járult hozzá a helyreállításhoz.

Hatalmas gondot okozott a településen a júniusi felhőszakadás.  A vízelvezetőkben, a hidakban, és az épületekben is jelentős károk keletkeztek. Ezek enyhítésére mintegy 100 millió forintot igényelt a vis maior alapból az önkormányzat – mondta Szász János, Závod polgármestere.

Hozzátette: kellemes meglepetés érte a települést, amikor néhány hete közvetlen segítséget ajánlott nekik Balatonfűzfő önkormányzata. Nem anyagiakkal, hanem közcélú munkások biztosításával járultak hozzá a helyreállításhoz. Így az elmúlt héten közreműködtek a megrongálódott óvoda melléképületének lebontásában és a közterületek tisztításában.

Majorné Kiss Zsuzsanna, Balatonfűzfő polgármestere elmondta: egy olyan települést kerestek, amitől nem „hangos a média”, hiszen oda vélhetően több segítség jut. Ezért a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot felkeresve értesültek a Závodon történtekről. Nem csak az árvíz utáni munkálatokban, de a helyi óvoda játékainak pótlásában is szeretnének segíteni - tette hozzá Majorné Kiss Zsuzsanna. 

Öngyilkosságért is jár a biztosítás

A bankkártyához kapcsolódó baleset-biztosítás alapján kérte az öngyilkos kártyabirtokos házastársa a biztosító szolgáltatását, amit az megtagadott. Az elsőfokú bíróság megítélte a szolgáltatást, a másodfokú elutasította, majd a Legfelsőbb Bíróság véglegesen megítélte azt.

később öngyilkos házastárs a bankkártyájához 9,9 millió forintos baleseti biztosítási szerződést kötött, amelyben kedvezményezettként a házastársát jelölte meg. Három év múlva a kártyabirtokos öngyilkos lett, de a biztosító nem fizette ki a házastársának a biztosítási összeget, így lett per a vitából – írja a Napi Gazdaság.

Az elsőfokú bíróság megítélte a kért 9,9 millió forintot a házastársnak, kamatostól. A bíróság arra hivatkozott, hogy a két éven túl elkövetett, halálhoz vezető öngyilkosság biztosítási eseménynek minősül. A biztosító ezzel szemben azzal érvelt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint a halálhoz vezető öngyilkosság nem büntetendő, de jogellenes cselekmény.

A másodfokú bíróság viszont a biztosítónak adott igazat, az általános szerződési feltétel egy másik passzusa alapján. Ez így szól: "a jelen biztosítás szempontjából baleset a biztosítás hatálya alatt a biztosított akaratától függetlenül bekövetkező olyan hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal vagy két éven belül maradandó egészségkárosodást szenved".

A másodfokú bíróság szerint a biztosítás szempontjából nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet, amire egyébként az általános szerződési feltétel is utal. Öngyilkosság esetén tehát nem lehet szó balesetről, mert az öngyilkosság nem külső behatás, hanem az öngyilkosságot elkövető személyében rejlő okból következik be.

A házastárs felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, amely újra elővette az általános szerződési feltételeket. Ennek egyik pontja biztosítási eseményként jelölte meg a biztosított baleseti halálát is, de a baleset fogalmának meghatározásakor abból kifejezetten kizárta az öngyilkossági kísérletet. Ugyanakkor egy másik pont a biztosító mentesüléseként írta elő, ha a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében hal meg.

A Legfelsőbb Bíróság végül úgy foglalt állást, hogy a biztosító "a biztosítási esemény meghatározása alól a biztosított két éven túli öngyilkosságát egyértelműen nem zárta ki, és a biztosítót ilyen esetre nem mentesítette a biztosítási összeg kifizetése alól". A szabályzatban meghatározott kizárás - miszerint nem minősül balesetnek az öngyilkossági kísérlet - szóba sem jöhet, miután nem a biztosított kísérlete, hanem befejezett cselekménye valósult meg, olvasható az ítéletben.

A bíróság álláspontját - a szolgáltatás megítélését - az is alátámasztotta, hogy a per alatt a biztosító az általános szerződési feltételeket úgy módosította, hogy a baleset fogalma alól - a kivételek között - már nemcsak az öngyilkossági kísérletet, hanem az öngyilkosságot is kizárta.

Kötelező az ingatlanbiztosítás Romániában

Csütörtökön lép életbe a bukaresti kormány hónapok óta halogatott azon intézkedése, mely kötelezővé teszi Romániában az ingatlanok biztosítását.

Az új jogszabály szerint június 15-től az ingatlantulajdonosoknak hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy ingatlanjaikra biztosítást kössön a programban részt vevő 13 biztosítótársaság egyikénél. Egy lakóingatlan biztosítása évente - az ingatlan értékének függvényében - 10 vagy 20 euróba kerül a biztosító kár esetén legfeljebb 10 illetve 20 ezer eurónak megfelelő összeget térít.  Az intézkedésre a kormány szerint azért volt szükség, mivel a természeti katasztrófák - elsősorban az árvizek - évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a lakóingatlanokban, ennek ellenére a lakosság töredékének van csak biztosítása. A legfrisebb adatok szeribnt a valamivel több mint nyolc millió lakóingatlan alig 20 százaléka biztosított. A kötelező ingatlanbiztosítás a természeti katasztrófák - árvíz, viharkárok, földcsuszamlás illetve földrengés esetén bekövetkezett károkra vonatkozik. Az új jogszabály szerint azok, akik a következő hat hónapban elmulasztják ingatlanjaikat biztosítani 500 lejes (közel 120 euró) bírságra számíthatnak. A kötvények meglétét a helyi önkormányzatok munkatársainak kell majd ellenőrizni, ők szabhatják ki a bírságot is. A kötelező biztosítási szerződést holnaptól a Groupama, az Astra, az Uniqa, a Generali, az Ardaf, az Euroins, a Carpatica Asig, a Grawe, a Credit Europe, az ABC Asigurari, a Certasig, a City Insurance és a Platinum helyi fiókjaiban lehet megkötni.

Forrás: Napi.hu

Veszélyek sora leselkedik a viharban autózókra

Útra dőlt fák, harminc centiméteres vízben csapdaként megbújó kátyúk, a hegyvidéki utakon pedig sárátfolyások nehezítik a szakadó eső mellett az autósok dolgát hatalmas viharok idején. Ezen kívül a városokban elromlanak egyes közlekedési lámpák, valamint lelassul a tömegközlekedés, sőt egyes járatok teljesen megállnak. Mit tehet szélvihar és szakadó eső idején az autós, aki nem szeretné összetörni, tönkretenni a kocsiját?

"Ilyenkor függőlegesen és vízszintesen is akadályozza az autóst a víz" - foglalta össze tömören a hirtelen jött hatalmas viharok okozta problémákat Havasi Zsolt, a Fővinform ügyeletese. Tapasztalataik szerint a kedd esti felhőszakadáshoz hasonló időjárás alatt "az autósok tudása és az ösztöneik" miatt egyértelműen lelassul a közlekedés Budapesten. "Elég csak arra gondolni, hogy a zuhogó víz miatt alig látnak ki a sofőrök a kocsijaikból" - tette hozzá Havasi.

Ennél is komolyabb balesetveszélyt képes okozni az úton elterülő, vagy azon átfolyó víz és sár. Amint a cikkben szereplő több fotón is jól látható, a csatornázott fővárosban is percek alatt teniszpálya méretű útszakaszokat és kereszteződéseket fed be összefüggő vízréteg, helyenként akár fél méter mélyen is. Az adott utcát vagy teret helyismeretük miatt rutinosan használók is képtelenek ilyenkor kikerülni a víz alatt rejtőzködő kátyúkat, amelyek kisebb kár esetén a gumit vagy a felnit teszik tönkre, nagyobb úthibák viszont a futóműben is kárt tehetnek.

Vízátfolyástól árokba borulni

A belvárosi részek mellett a kanyargósabb, kevésbé belátható útszakaszokon a lehulló ágak, vagy gyökerestül az aszfaltra dőlt fák okoznak komoly balesetveszélyt Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint. Hogy mennyi ilyen helyzetből alakult ki balesetveszély a mögöttünk álló viharos hetekben, azt megtippelni sem tudta Szentes. Egy példát azért mondott a nagyságrend érzékeltetésére: csak Veszprém megyében a néhány hete végigsöpört szélvihar idején 600 alkalommal hívták őket, nagyrészt széltépte fák miatt.

Szentes szerint legalább ekkora probléma a hegyes, dombos vidékeken és városrészekben az úton átfolyó víz és sár. Mindkettő könnyen irányíthatatlanná teszi a figyelmetlenül és túl gyorsan haladó autókat. A katasztrófavédelem szóvivője konkrét példákat is mondott: Győr-Moson-Sopron megyében egy autó a tetejére borulva az árokban kötött ki, miután megcsúszott a sáros úton, míg egy másik jármű szintén megsérült egy másik vízátfolyás következtében.

A villamos sem bír a vízzel

Jelentős problémát okoz alkalmanként a tömegközlekedésben is a hatalmas esőzés. Kedden este például 19 óra 19 perctől 21 óra 52-ig állt egy szakaszon a 28-as villamos, mert a X. kerületi Gitár utcánál állt a víz - közölte az [origo]-val Freud András fődiszpécser. A BKV munkatársa szerint "itt nincs csatornázás, és így annyira magas volt a víz, hogy nem lehetett az elektromos hajtású villamossal bemenni erre a szakaszra". A közlekedési vállalat sajtóosztálya szerint problémát okozhatnak még a sínpályákon eltömődő váltók, vagy a felsővezetékekre, áramszedőkre hulló faágak.

Az aszfaltozott utakat betakaró víz elvileg nem okozna gondot Freud szerint a személyautóknál nagyobb kerekű buszoknak, ezeket viszont alkalmanként a többi jármű lassítja. A fődiszpécser állítja, hogy a viharok alatti menetidőcsúszások a buszok és a trolik esetében jellemzően abból adódnak, hogy a többi autós lelassít, ezzel hátráltatva a tömegközlekedést.

Megsínylették az elmúlt hetek szélsőséges időjárását a BKV korosabb buszai. A legtöbb problémát az intenzív eső okozta, amely az öreg járművek ablaktörlő berendezéseit veszi fokozottan igénybe. A cég sajtóosztálya szerint főleg az idős autóbuszoknál, trolibuszoknál fordul elő beázás, míg az utakon álló víz a dobfékes járművek fékeire van "kedvezőtlen hatással", a felverődő víz pedig az elektromos kábelkötegekre.

Tíz éve foglalkoznak a megoldással

Több, általunk megkérdezett szakember is a vihar okozta problémák között említette, hogy alkalmanként beáznak a közlekedési lámpák, amelyek így egy ideig nem képesek irányítani a forgalmat. Sárgán villognak, még rosszabb esetben teljesen elsötétülnek, tovább nehezítve a kereszteződésekben a közlekedést. Megkerestük ezzel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzatot, ahol a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez irányítottak, amelynek szóvivője közölte, hogy egy külső cég üzemelteti a lámpákat. A cég illetékesét nem tudtuk elérni.

Sokhelyütt az országban szintén problémát okoznak a mélyen fekvő aluljárók, amelyekben vihar idején felgyűlik a víz. Sok településről lehetne példát hozni, mi a Dunakeszin, a Gyártelepi Vasútállomásnál lévő aluljáróval kapcsolatban kérdeztük meg a helyi önkormányzatot, mit tesznek a probléma megoldása érdekében. "Az elmúlt huszonöt évben már nagyon sok autó ragadt itt a felgyülemlett esővíz fogságában" - állította egy helyi lakos, ami könnyen hihető, hiszen az önkormányzatnál meg azt mondták az [origo]-nak, nekik már tíz éve okoz fejtörést a probléma.

Az önkormányzat műszaki osztályának munkatársa szerint a csőrendszer túlterheltsége miatt gyűlik itt össze az esővíz rendszeresen. Állítása szerint felhőszakadás idején hamar emelkedik a vízszint, viszont alig egy óra után csökken is. Ennek a helyzetnek a végső megoldására idén nyáron kerülhet sor, mint mondta, az önkormányzat pályázatot nyert a hálózat fejlesztésére. Egy ideje jelzőlámpát szerelt fel a városvezetés az aluljáró elé, amely 15 centiméteres vízszintnél automatikusan pirosra vált, ami mellett esőben vagy a polgárőrök, vagy egy rendőr próbálja megakadályozni, hogy behajtsanak az autósok. Ennek ellenére az önkormányzat szerint többször előfordult már, hogy mégis behajtottak egyesek a vízzel teli aluljáróba.

Hogyan vezessünk autót viharban?

Szakadó esőben és szélviharban a legtöbb helyen ugyanakkor magára van hagyatva az autós. Mit tehet ilyenkor, hogy elkerülje a balesetet? A csődöt mondott lámpákkal teli kereszteződésekben el kell kerülni a rutinból autózást, és szinte lépésben érdemes megközelíteni ezeket a helyeket, még akkor is, ha előttünk halad a forgalom.

Más helyzetekben is a legfontosabb tanács a normál körülmények között megengedettnél jóval alacsonyabb sebesség, különösen a víz alatti kátyús utakon. Ha nemcsak az eső szakad, hanem viharos erejű szél is fúj, akkor a fás, kanyargós területen különösen indokolt a lassú haladás és a megszokottnál nagyobb figyelem, ugyanis bármelyik kanyarban feltűnhet váratlanul az autó előtt egy kidőlt fa, vagy lehullott ág.

Hogyan óvjuk a kocsinkat a sok víztől?

Nem vitás, hogy a sok víz baleset nélkül is komoly kárt okozhat az autóban. Az elsőszámú szabály az, hogy az előttünk levő víztömegen nem szerencsés nagy sebességgel áthajtani. Hiába lenne jobb érzés gyorsan túl menni rajta, a technika megóvása megkívánja az óvatosságot. Lassan kell megközelíteni, időben fékezni, hogy a mögöttünk haladók is reagálni tudjanak, visszakapcsolni kettesbe, és kis fordulaton, minél kevesebb vizet felverve túljutni rajta.

Egy átlagos személyautó így küszöbmagasságig érő vízben jó eséllyel el tud boldogulni, de nem mindegy, hogy az adott típus elektromos részegységei hol helyezkednek el. Nem tesz jót, ha ezeket megáztatjuk, tudnunk kell hát, hogy a gyújtás és a motorvezérlés elemei milyen magasságban vannak. A légszűrőn bejutó víz tönkreteszi a motort, ha levegő helyett az összepréselhetetlen víz kerül az égéstérbe, ilyenkor elhajolhatnak a hajtókarok is, és máris több százezer forintos a kár. Figyelni kell a turbófeltöltők levegőbelépő nyílására, a feltöltőn keresztül is vízbe lehet fojtani ugyanis a motort.

A gyakorlatban általában nem ebből, hanem az elektromosság vízzel való találkozásból lesznek a bajok. Ma már minden autó villamossági berendezéseit úgy tervezik, hogy lehetőleg ellenálljanak a fröccsenő víznek, de a derékig érőt egyik nem bírja jól. Általában a vezérlő elektronika viszonylag magasan helyezkedik el a motortérben, valószínűbb, hogy a gyújtásrendszer elázásakor fog megállni autónk, és ha ez épp félméteres vízben történik, akkor lassan tovább ázhat sok minden.

Ha mélyebb vízben ragadunk a kocsival, tönkremehet a vezetőülés alá, a padlóba telepített légzsákvezérlés, ennek cseréje legalább százezer forint. Az autó középtájékán, szintén a padlózat alatt van a menetstabilizáló elektronika, az ESP központi érzékelője. Jobb nem belegondolni, mivel jár ennek a cseréje. Amikor a tengelyig érő vízben autózunk, az elektromos csatlakozók és a világítás is károsodhat. A fontosabb alkatrészek közül tönkremehet a hűtőventillátor, a drágábbak közül a xenon lámpák trafója, ami egy új autónál közel százezer forint.

Hasonló a helyzet, ha olyan helyen parkolunk, ahol elönti az ár az autót. Annyival talán jobb a helyzet, hogy ilyenkor a motor legbelsejébe nem kerül víz, viszont az áradással járó homokszemcsék és kosz minden mást beborít. Hiába az ajtókeretek gumikéderei, ezeknek a résein és más helyeken is be tud jutni a víz. Apró gumidugókkal van tele minden karosszéria, ezek lehetnek gyárilag előkészített alagutak, ahol fúrás-faragás nélkül lehet plusz vezetékeket behúzni, például a hifinek. Emellett vannak olyanok, amelyeket épp azért építettek be, hogy ha úszik minden, utána ki lehessen ereszteni a vizet. Az áradáskor elöntött autóknál a kipufogóval is lehet gond, és a katalizátorbetétet is ki kell szárítani, hogy rendesen működjön.

Forrás: Origo.hu