2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon
2019 május 02.
Kategória:
Életbiztosítás
Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon
Egy komolyabb családi tragédia nemcsak érzelmileg nagyon megterhelő, de akár még pénzügyileg is veszélybe sodorhatja a családot. Ilyenkor jöhet jól egy kockázati életbiztosítás, amely egy haláleset, baleset vagy súlyos betegség esetén segít enyhíteni a felmerülő anyagi problémákat - írta blogján az Union Biztosító.
A statisztikák szerint Magyarországon több mint 350 haláleset történik naponta, de csak körülbelül 700 ezer kockázati életbiztosítást tartanak számon a biztosítók.
Mindeközben nagyjából 650 ezer lakáscélú hitel van a hazai piacon, ráadásul sok családnak 10 milliónál is nagyobb a tartozása. Nem mindegy tehát, hogy például a családfő váratlan halála vagy betegsége esetén van-e anyagi védelem, amiből a család kifizeti a lakáshitelt vagy a gyerekek felnevelését.
Annak érdemes kockázati életbiztosítást kötnie, aki eltartó, vagyis akinek a keresetétől függ a háztartás jövője vagy komfortja. Még csak az sem igaz, hogy csak veszélyes foglalkozás esetén célszerű megkötni, hiszen egy baleset vagy (rettegett) betegség bárkit utolérhet. Még fontosabb, hogy legyen biztosítás, ha hitelek van (például autó, lakás vagy személyi kölcsön), hiszen egy nem várt tragédia után ezek kifizetése a családtagokra hárul - olvasható az írásban.
A kockázati életbiztosítás egyetlen költsége a havidíj, amely állandó és fix. A konkrét összeget befolyásolja:
- az életkor
- a foglalkozás (mennyire veszélyes az, amivel pénzt keres a biztosított)
- a hobbik (a búvárkodás például növeli a költségeket)
- a biztosítás futamideje (milyen hosszú ideig nyújt védettséget)
- az egészségi állapot
- a rizikófaktorok (alkoholfogyasztási szokások, dohányos, netán túlsúlyos-e a biztosított; milyen betegségek fordultak elő a családban)
- a választott kiegészítők
Általánosságban elmondható, hogy a kockázati életbiztosítás havidíja a néhány ezer és tízezer forint közötti sávban mozog.
Fontos, hogy a kockázati életbiztosítás nem megtakarítás, csak nagy baj (azaz haláleset, egy komolyabb betegség vagy baleset) esetén fizet, akkor viszont általában jelentős összeget, azaz több millió forintot.
Forrás: napi.hu
CLB TIPP: Életbiztosítás kalkulátorunkban pár kattintás alatt összehasonlíthatja az ajánlatokat: Kockázati életbiztosítás kalkulátor >>
Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák
2019 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák
Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani.
A díjtámogatás térítésének a feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön tüntessék fel az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Póczik András, a FBAMSZ szakértője szerint a kérelmet mindenképpen érdemes május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.
A FBAMSZ becslése szerint a díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: az „A” típusba tartozó, azaz szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve ez évtől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza.
A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló, 5 milliárd forint keretösszeg.
A közleményben kitérnek arra, hogy a támogatott növénybiztosítások rendszere évről évre bővül: 2018-ban az Agrárminisztérium (AM) 4-ről 5 milliárd forintra emelte a pályázható éves támogatás összegét, idén pedig már a „B” biztosítási típusban elérhetővé vált mind a kilenc kockázati fedezet: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkra egyaránt kiterjeszthető a megkötött biztosítás.
Az alkuszszövetség tapasztalatai szerint a gyakorlatban a támogatott biztosítások többsége tűz- és jégkár, illetve vihar okozta kár kockázatára terjed ki. A különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben érintettek.
A tavaszi vetésű növényeknél az aszálykárok kockázatviselési kezdete május 1., az őszi vetés esetében március 1., amennyiben az adott időszakra a gazdálkodó rendelkezik érvényes biztosítással.
Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják.
Az AM korábbi tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben.
Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.
Forrás: hirado.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértőinktől! Vállalati biztosítások szakértő segítségével >>
Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
2019 április 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
A hazai lakások hetven százaléka biztosítva van, mely nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. Ennek ellenére sokszor problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. Sőt, a magyarok egy felmérés szerint alig ismerik lakásbiztosításukat, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káresetekre terjed ki a biztosításuk.
Leggyakrabban üveg-, és csőtörés, vihar, személyi sérüléssel járó baleset és beázás miatt fordulnak elő lakásbiztosítással kapcsolatos kárigények megyénkben az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint.
Balasi Edittől, a vállalat hálózati igazgatójától a cég szolnoki irodájában megtudtuk, hogy egy lakásbiztosítási szerződés időnként karbantartást igényel.
— A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a biztosítási összegeket és ezzel arányosan a biztosítás díját, ezzel garantálva a lakásbiztosítási fedezet értékállóságát.
— Azonban azt is hangsúlyoznám, hogyha változik a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, vagy egy nagyobb beruházás, felújítás történt az ingatlanban, fontos, hogy az indexálástól, vagyis az értékkövetéstől függetlenül is felülvizsgáljuk a szerződésben szereplő biztosítási összegeket – világított rá Balasi Edit.
— Ezért is fontos, hogy rendszeresen, legalább évente hasonlítsuk össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Ne feledjük, hogy ingóságnak számít például a függöny, szőnyeg, az értékes arany ékszerek, de egy futópad vagy akár egy drága bőrkabát is. Ha pedig változás történik, például újabb vagyontárgyakkal bővült az ingatlan, mindenképp keressük fel biztosítónkat.
— Előfordulhat ugyanis, hogy ezeket a változásokat a meglévő szerződés már nem fedi le, ezért szükséges a módosítása, amelyet az ügyfélnek kell kezdeményeznie. Azt is érdemes jelezni a biztosítónk felé, ha például csökkent az ingóságaink értéke, például volt három értékes festményem, de eladtam őket.
— Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagyon gyakran nem aktualizálják a biztosításukat, pedig ez az ő érdekük lenne – árulta el a hálózati igazgató.
Hozzátette, hogy még a lakásbiztosítás megléte esetén sem szabad elfelejtkezni a kármegelőzési kötelezettségünkről, hiszen ha ennek nem teszünk eleget, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól.
Vannak olyan esetek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy fedezi őket a lakásbiztosításunk: például elfolyt víz miatti, vagy vandalizmus okozta károkra is térítést nyújthat a biztosítás.
Vagy ott van az assistance szolgáltatás is, amely vészhelyzet gyors elhárítására szól. Ilyen eset lehet, ha a tető vagy a biztosított ingatlan külső nyílászáróinak üvegezése megsérül, vagy a használhatatlanná vált bankkártyát pótolni kell.
Balasi Edit hangsúlyozta, hogy a felelősségbiztosítás megkötése is nagyon fontos, mely arra az esetekre terjed ki, amikor másnak okozunk olyan kárt, amelyért kártérítési kötelezettséggel vagy sérelemdíj megfizetésével tartozunk.
Készítsünk fotókat a kárról
Balasi Edit arról is beszélt hírportálunknak, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.
– A legfontosabb, hogy ha valaki megsérült, értesítsük a mentőket, tűz és robbanás esetén a tűzoltókat. Bűncselekményhez kapcsolódó károk, például betörés, lopás, rablás, rongálás esetén pedig a rendőrséget. Ezután időben jelentsük be a kárt, mely megtehető interneten, a biztosító honlapján, telefonon, írásban vagy akár személyesen is.
— Javasolt, hogy készítsünk a káreseményről fotókat is, ezeket az interneten történő kárbejelentés során azonnal be is csatolhatjuk. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárbejelentéstől számított öt napig a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat – magyarázta a hálózati igazgató.
Forrás: szoljon.hu
CLB TIPP: Aktualizálja lakásbiztosítását online, könnyedén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették
2019 április 29.
Kategória:
Kárrendezés, Általános
Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették
Rengeteg a kátyú az utakon, ezért tudni kell, mi a teendő, ha kár éri miattuk az autót.
Az útburkolat kátyúi rengeteg bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek a kocsiban, aminek pedig már súlyos anyagi vonzata is lehet. A biztosítást pedig esetenként nem, vagy csak nagy utánajárás árán lehet érvényesíteni.
A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették - derül ki a Napi.hu cikkéből. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Adatbank osztályának összesítésében az útburkolatok 54%-a - több mint 17 ezer kilométer - a leggyengébb, „rossz” minősítést kapta, és csak 10% kapott „jó” besorolást. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, ott a közutak 73%-a kapta a legrosszabb besorolást, de több megye számadatai is megközelítik ezt.
Teendők kátyúkár esetén
A kár a kátyúméret és a sebesség függvényében általában néhány tízezer forintos, a gumiabroncsban és a felniben, de akár az alvázon vagy a futóműben is keletkezhet. Mivel többnyire a biztosítás nem fedezi az összeget, a kárigény a közút fenntartójának nyújtható be, amihez kellő bizonyítás szükséges.
A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is, még jobb, ha mérőszalag vagy viszonyításképp legalább egy kisebb tárgy van kéznél, melyet a kátyú mellé téve a méretek is rögzíthetők.A kátyúkár-bejelentő lapot az adott közút kezelőjének kell benyújtani, ez a legtöbb esetben online felületről is letölthető. A lakott területen kívüli utak és az autópályák a Magyar Közút Zrt.-hez, a lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz, a budapesti utak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez tartoznak. A bejelentés tartalmazza a baleset körülményeit, időpontját, helyét, az autó és a tulajdonos jogosítványának, biztosításának adatait is.A szemtanúk mellett nagyobb kár, baleset esetén jobb, ha rendőr is látja a helyszínt, aki hatósági jegyzőkönyvet vehet fel.
A kárigénylés buktatói
A kátyúkár-bejelentés sokszor nem is történik meg, mivel adott esetben nem lehetséges, vagy balesetveszélyes lenne a megállás. A kár, illetve annak mértéke sokszor nem is egyértelmű azonnal, és csak a szervizben derül fény a problémára, utólag pedig gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani a káreseményt.
A kártérítési igényt azért is roppant nehéz érvényesíteni, mert a kátyús útszakaszokon gyakran sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla is jelzi a problémát, melyek figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek bizonyul, így pedig már esély sincs a károk megtérítésére. Ennek ellenére a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez tavaly több mint 1500 bejelentés érkezett - noha ebből csupán 640 esetben ítélték jogosultnak a bejelentőt a kártérítésre, a bosszantó eseményt követően mindenképp jobb benyújtani a szükséges dokumentumokat.
Kátyúkár-biztosítás is köthető
Érdemes lehet élni az egyre több szolgáltató által kínált kátyúkár-biztosítással, mely akár a meglevő kötelező vagy Casco biztosítás mellé is köthető, és az útkezelőtől függetlenül járhat. A biztosítás évente csupán néhány ezer forint kiadást jelent, ám már kisebb, pár tízezer forintos károk esetén is térítheti a költségeket.Ezek egy része ráadásul kátyútól függetlenül jelentkező defektre vagy a lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed, így azokkal a kisebb balesetek miatti szerelési költségek nagyban lecsökkenthetők.
Forrás: femina.hu
CLB TIPP: Soha ne közlekedjen érvényes kgfb nélkül, oldalunkon online megkötheti, otthona kényelméből! Kötelező kalkulátor >>
A legdrágább húsvéti pálinka
2019 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A legdrágább húsvéti pálinka
Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. A biztosítók ugyanis nemcsak kategorikusan kizárják a kártérítésből az ilyen vétkeseket, hanem még a másoknak okozott anyagi kárt is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
Ötmillió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) ide vonatkozó „passzusára” is Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ittasan okozott kárt a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a biztosító a károsultnak kifizetett.
Vagyis az, aki ittasan okoz balesetet a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem bízhat, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Ezt a kockázatot a legjobb húsvéti pálinka sem éri meg – összegzi Németh. A CLB szakértője a tapasztalatok alapján figyelmeztet: egy késő estébe, éjszakába nyúló italozás nyomát még húsvétkor sem lehet 4-5 óra alvással eltüntetni a szervezetből, ezért, ha valaki így okoz balesetet, a szonda még mindig alkoholos állapotot fog mutatni.
CLB TIPP: Kösse meg kötelező biztosítását online, kényelmesen oldalunkon: Kötelező kalkulátor >>
Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
2019 április 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
Napjainkban már mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden ötödikre fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.
Az alkuszok szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően 3-5 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
A szövetség közleménye szerint a tulajdonosok jelentős része jóhiszeműen mulaszt, feltételezve, hogy csak a rendszámmal ellátott járművek esetében kötelező kgfb-t kötni. Azonban a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ezekre rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, a biztosítás meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét - olvasható a közleményben.
Idézik Cselovszki Zsoltot, az FBAMSZ elnökségi tagját, aki elmondta: "szerencsére a robogók esetében az elmulasztott kötelező későbbi megkötése nem jár visszamenőleges kötelezettségekkel, nem kell fedezetlenségi díjat sem fizetni, mint a gépkocsik vagy a motorok esetében. Igazoltatáskor a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással, ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem nyújt fedezetet - magyarázta Cselovszki Zsolt.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. A jegybank legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 424 ezer forint, míg a 13-35 kW közötti kategóriában 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós összeget is, a biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti. A károsultaknak ilyenkor a Mabisz kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón - olvasható a közleményben.
(MTI)
Forrás: webradio.hu
Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél
2019 április 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) igazolást szombattól akár elektronikusan is elküldheti a biztosító vagy az alkusz az üzembentartónak. Ugyanez vonatkozik a zöld kártyára is, de azt zöld papírra kell kinyomtatni otthon.
A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében módosította a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 2009-es rendeletet.
A szombaton hatályba lépő szabály szerint a biztosító - vagy az alkusz - nem csak papír alapon küldheti meg az üzembentartónak a biztosítás meglétéről szóló igazolást, hanem elektronikusan is megteheti azt. Erről azonban meg kell állapodni az ügyféllel.
A zöldkártya igazolás is megküldhető elektronikusan, de ilyenkor a biztosító vagy az alkusz felhívja az üzemben tartó figyelmét arra, hogy a zöldkártya kizárólag zöld papírra nyomtatva alkalmas a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) fedezet meglétének igazolására. Az üzembentartó kérésére a biztosító a zöldkártyát az elektronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja - áll a rendeletben.
forrás: napi.hu
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
2019 április 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
Hamarosan pályázhatnak ismét a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, mely 2019-ben ismét több kedvező lehetőséget tartogat.
Fontos változás például, hogy csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök is bekerültek abba a körbe, melyek után a legbővebb, kilenc kockázatra fedezetet nyújtó „A” típusú biztosítási csomag köthető.
Ugyancsak kedvező, hogy a tavalyi évben 5 milliárd forintra megemelt éves támogatási keret összeg nagysága idén is megmarad. A Groupama Biztosító 2018-as adatai szerint a legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, a kifizetett szolgáltatások közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik.
A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági növénytermelésre. A biztosító tapasztalatai szerint egyre gyakoribbak azok a károk, melyek az extrém időjárási körülmények miatt következnek be, így koncentráltan idéznek elő a korábbi években megszokotthoz képest jóval nagyobb károkat. Egyre gyakrabban okoz különösen nagy károkat az extrém erősségű szél vagy a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék.
„Az extrém intenzitású időjárási események miatt gyakran előfordul, hogy partereink több tíz millió forintos kárt szenvednek el. Ezek az ország különböző részein a legkülönfélébb növénykultúrákat érintik. Több, mint 20 millió forintos szolgáltatást fizettünk például szabolcsi almatermesztőnek, de hasonló volumenű kára volt egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei olajtök termelőnek is” – mondta el Balázs András a Groupama Biztosító főosztályvezetője.
Továbbra is a lábon álló növényállományokat érintik leginkább a károk: az összes kárbejelentés háromnegyede, és a kifizetett szolgáltatás közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik. A legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, több, mint 1000 érkezett tavaly a biztosítótársasághoz.
CLB TIPP: Vállalati biztosítás kötésével felkészülhet a kiszámíthatatlan időjárásra, gondoskodjon védelméről időben! Vállalati biztosítások >>
Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
2019 április 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.
– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Jól jöhet az önálló védelem
A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.
Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.
Gondolkodjunk felelősen
Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.
Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.
Használjuk a kiegészítéseket
Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.
Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.
Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.
Komoly anyagi teher lehet
Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.
CLB TIPP: Gondoskodjon saját lakása, ingóságai és ingatlanrészei védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk
2019 március 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk
A statisztikák szerint a nyaralások időszakában és a hosszú hétvégeken emelkedik a lakásbetörések száma. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni a betörők – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Bár a rendőrségi statisztikák alapján az elmúlt években meredeken csökkent a lakásbetörések száma, az ország egyes részeiben, különösen Budapesten, Pest megyében és Borsodban még mindig sok lakásba törnek be. A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári időszakban és a hosszú hétvégéken a leggyakoribbak a betöréses lopások, amikor az őrizetlenül hagyott és nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontjaivá válnak a betörőknek.
A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak közé a készpénz, az arany ékszer, a laptop, a televízió és a háztartási gépek tartoznak.
Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.
Egy átlagos méretű lakásra már néhány ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják. Magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.
Érdemes biztosításkötésnél arra is figyelni, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem, így azokat esetlegesen egy külön szerződésben lehet csak biztosítási fedezetbe vonni.
Készpénzre például a biztosítók nem minden esetben vállalják a kockázatot, vagy ha igen, akkor csak pár tízezer forintos összegig biztosítják azt, ha nem értéktárolóban tárolják.
Ügyelni kell arra is, hogy egyes vagyontárgyak nem biztosítottak, amennyiben azokat nem megfelelő helyen – például garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) – tárolják.
A védelmi rendszer kialakításánál általában érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, melyeket szakszerű telepítés, beépítés esetén a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogad. (Az ajánlással rendelkező termékek listája és besorolása, valamint egy külön Betörésvédelmi tájékoztató is elérhető a https://mabisz.hu/lakas/ oldalon.)
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Ne hagyja lakását védtelenül - kössön lakásbiztosítást online, kényelmesen a CLB oldalán! Lakásbiztosítás kalkulátor >>