2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
A legdrágább húsvéti pálinka
2019 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A legdrágább húsvéti pálinka
Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. A biztosítók ugyanis nemcsak kategorikusan kizárják a kártérítésből az ilyen vétkeseket, hanem még a másoknak okozott anyagi kárt is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
Ötmillió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) ide vonatkozó „passzusára” is Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ittasan okozott kárt a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a biztosító a károsultnak kifizetett.
Vagyis az, aki ittasan okoz balesetet a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem bízhat, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Ezt a kockázatot a legjobb húsvéti pálinka sem éri meg – összegzi Németh. A CLB szakértője a tapasztalatok alapján figyelmeztet: egy késő estébe, éjszakába nyúló italozás nyomát még húsvétkor sem lehet 4-5 óra alvással eltüntetni a szervezetből, ezért, ha valaki így okoz balesetet, a szonda még mindig alkoholos állapotot fog mutatni.
CLB TIPP: Kösse meg kötelező biztosítását online, kényelmesen oldalunkon: Kötelező kalkulátor >>
Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
2019 április 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
Napjainkban már mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden ötödikre fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.
Az alkuszok szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően 3-5 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
A szövetség közleménye szerint a tulajdonosok jelentős része jóhiszeműen mulaszt, feltételezve, hogy csak a rendszámmal ellátott járművek esetében kötelező kgfb-t kötni. Azonban a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ezekre rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, a biztosítás meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét - olvasható a közleményben.
Idézik Cselovszki Zsoltot, az FBAMSZ elnökségi tagját, aki elmondta: "szerencsére a robogók esetében az elmulasztott kötelező későbbi megkötése nem jár visszamenőleges kötelezettségekkel, nem kell fedezetlenségi díjat sem fizetni, mint a gépkocsik vagy a motorok esetében. Igazoltatáskor a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással, ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem nyújt fedezetet - magyarázta Cselovszki Zsolt.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. A jegybank legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 424 ezer forint, míg a 13-35 kW közötti kategóriában 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós összeget is, a biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti. A károsultaknak ilyenkor a Mabisz kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón - olvasható a közleményben.
(MTI)
Forrás: webradio.hu
Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél
2019 április 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) igazolást szombattól akár elektronikusan is elküldheti a biztosító vagy az alkusz az üzembentartónak. Ugyanez vonatkozik a zöld kártyára is, de azt zöld papírra kell kinyomtatni otthon.
A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében módosította a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 2009-es rendeletet.
A szombaton hatályba lépő szabály szerint a biztosító - vagy az alkusz - nem csak papír alapon küldheti meg az üzembentartónak a biztosítás meglétéről szóló igazolást, hanem elektronikusan is megteheti azt. Erről azonban meg kell állapodni az ügyféllel.
A zöldkártya igazolás is megküldhető elektronikusan, de ilyenkor a biztosító vagy az alkusz felhívja az üzemben tartó figyelmét arra, hogy a zöldkártya kizárólag zöld papírra nyomtatva alkalmas a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) fedezet meglétének igazolására. Az üzembentartó kérésére a biztosító a zöldkártyát az elektronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja - áll a rendeletben.
forrás: napi.hu
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
2019 április 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
Hamarosan pályázhatnak ismét a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, mely 2019-ben ismét több kedvező lehetőséget tartogat.
Fontos változás például, hogy csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök is bekerültek abba a körbe, melyek után a legbővebb, kilenc kockázatra fedezetet nyújtó „A” típusú biztosítási csomag köthető.
Ugyancsak kedvező, hogy a tavalyi évben 5 milliárd forintra megemelt éves támogatási keret összeg nagysága idén is megmarad. A Groupama Biztosító 2018-as adatai szerint a legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, a kifizetett szolgáltatások közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik.
A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági növénytermelésre. A biztosító tapasztalatai szerint egyre gyakoribbak azok a károk, melyek az extrém időjárási körülmények miatt következnek be, így koncentráltan idéznek elő a korábbi években megszokotthoz képest jóval nagyobb károkat. Egyre gyakrabban okoz különösen nagy károkat az extrém erősségű szél vagy a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék.
„Az extrém intenzitású időjárási események miatt gyakran előfordul, hogy partereink több tíz millió forintos kárt szenvednek el. Ezek az ország különböző részein a legkülönfélébb növénykultúrákat érintik. Több, mint 20 millió forintos szolgáltatást fizettünk például szabolcsi almatermesztőnek, de hasonló volumenű kára volt egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei olajtök termelőnek is” – mondta el Balázs András a Groupama Biztosító főosztályvezetője.
Továbbra is a lábon álló növényállományokat érintik leginkább a károk: az összes kárbejelentés háromnegyede, és a kifizetett szolgáltatás közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik. A legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, több, mint 1000 érkezett tavaly a biztosítótársasághoz.
CLB TIPP: Vállalati biztosítás kötésével felkészülhet a kiszámíthatatlan időjárásra, gondoskodjon védelméről időben! Vállalati biztosítások >>
Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
2019 április 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.
– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Jól jöhet az önálló védelem
A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.
Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.
Gondolkodjunk felelősen
Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.
Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.
Használjuk a kiegészítéseket
Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.
Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.
Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.
Komoly anyagi teher lehet
Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.
CLB TIPP: Gondoskodjon saját lakása, ingóságai és ingatlanrészei védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk
2019 március 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A hosszú hétvégeken van leginkább veszélyben ingatlanunk
A statisztikák szerint a nyaralások időszakában és a hosszú hétvégeken emelkedik a lakásbetörések száma. Egy nem megfelelő zárral ellátott ajtót mindössze 15 másodperc alatt képesek kinyitni a betörők – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Bár a rendőrségi statisztikák alapján az elmúlt években meredeken csökkent a lakásbetörések száma, az ország egyes részeiben, különösen Budapesten, Pest megyében és Borsodban még mindig sok lakásba törnek be. A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári időszakban és a hosszú hétvégéken a leggyakoribbak a betöréses lopások, amikor az őrizetlenül hagyott és nem megfelelően védett ingatlanok könnyű célpontjaivá válnak a betörőknek.
A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak közé a készpénz, az arany ékszer, a laptop, a televízió és a háztartási gépek tartoznak.
Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni egy „gyakorlott” betörőnek. Emellett még számos módja lehet a betörésnek: ablakok, erkélyajtók befeszítése, hengerzár-törés, zár felfúrás vagy extrémebb esetekben fal-, vagy tetőbontás.
Egy átlagos méretű lakásra már néhány ezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. A biztosítók feltételei tartalmazzák, hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják. Magasabb szintű mechanikai, elektronikai védelmi berendezések, riasztók megléte esetén magasabb kártérítési limiteket tartalmazó ingatlanbiztosítási szerződés köthető.
Érdemes biztosításkötésnél arra is figyelni, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem, így azokat esetlegesen egy külön szerződésben lehet csak biztosítási fedezetbe vonni.
Készpénzre például a biztosítók nem minden esetben vállalják a kockázatot, vagy ha igen, akkor csak pár tízezer forintos összegig biztosítják azt, ha nem értéktárolóban tárolják.
Ügyelni kell arra is, hogy egyes vagyontárgyak nem biztosítottak, amennyiben azokat nem megfelelő helyen – például garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) – tárolják.
A védelmi rendszer kialakításánál általában érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, melyeket szakszerű telepítés, beépítés esetén a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogad. (Az ajánlással rendelkező termékek listája és besorolása, valamint egy külön Betörésvédelmi tájékoztató is elérhető a https://mabisz.hu/lakas/ oldalon.)
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Ne hagyja lakását védtelenül - kössön lakásbiztosítást online, kényelmesen a CLB oldalán! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Januárban óránként kigyulladt egy lakás
2019 március 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Januárban óránként kigyulladt egy lakás
Januárban átlagosan óránként keletkezett lakástűz Magyarországon, évente 6-7 ezer ingatlanhoz riasztják a tűzoltókat. A lakóingatlanok negyedének nincs biztosítása, pedig havonta 3200 forint körül átlagdíjért juthatunk anyagi biztonsághoz. A biztosítók nyolc év alatt több mint negyvenmilliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után.
Idén januárban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy Magyarországon. Ezek a riasztó számok azonban nem kirívóak, az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is – mondta Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben.
Tűzkárra tízmilliárdok
A hazai biztosítók 2010-2017 között több mint ötvenezer tűzkárra közel 40 milliárd forintot fizetettek ki az ügyfeleknek – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A hazai lakóingatlanok 72-73 százalékára van lakásbiztosítás, ami európai viszonylatban is kiemelkedő, és ezzel az élvonalba tartozunk – mondta Lambert Gábort, a MABISZ kommunikációs vezetője az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: egy multinacionális nagy biztosító saját adatai szerint Franciaországban csaknem az összes lakóingatlan 99 százaléka biztosított, Spanyolországban 76 százalékos az arány. Ugyanakkor Ausztriában 65, Németországban 62 százalékos, míg Szlovéniában és Csehországban csak valamivel 50 százalék feletti, Szlovákiában pedig 35 százalék.
Azonban még a jó hazai biztosítotti arány is azt jelenti, hogy közel több mint egymillió lakóingatlannak nincs Magyarországon biztosítása. Vagyis ha egy tűzben megsemmisül egy ilyen épület egy része vagy egésze, senki nem téríti a kárt..
Nagy a verseny
Pedig a biztosítási díjakra aligha lehet panasz. A lakásbiztosítások éves átlagdíja az alkuszok tapasztalatai alapján évek óta változatlan szinten áll: 2018-ban is 38 ezer forint körül alakult – mondta portálunknak Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Az online megkötött lakásbiztosítások – jórészt az érintett ingatlanok jellege, de részben az így kötő ügyfelek nagyobb árérzékenysége miatt is – ennél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb szinten mozog. Ez tehát számításaink szerint azt jelenti, hogy az online ügyfelek átlagosan évi 27 ezer forintos biztosítási díjon szerződnek.
A MABISZ adatai szerint a lakásbiztosítási piacon 14 biztosító mintegy 30-40 féle lakásbiztosítási terméke érhető el, így valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. Évente mintegy 550 ezer lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, ezek 80-90 százaléka már biztosítással rendelkező, de társaságot váltó ügyfél. Vagyis a teljes biztosított állomány körülbelül 17-18 százaléka fordul meg minden évben a piacon.
Az alkuszok tapasztalatai szerint az ügyfelek átlagosan 7-8 évenként újítják meg lakásbiztosítási szerződéseiket. Célszerű külön szegmensként kezelni az online lakásbiztosításokat, az ilyen ügyfelek tudatossága ebből a szempontból is kitűnik: ebben a körben a szerződéseket átlagosan 3-4 évenként cserélik.
Mire figyeljünk?
A biztosítók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy körültekintően kell kiválasztani a megfelelő lakásbiztosítást, hogy kár esetén az ügyfél megfelelő kártérítéshez jusson. A magyar termékek egyik legértékesebb eleme európai összehasonlításban is, hogy a tűz- és természeti katasztrófa kockázatokat (robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés) minden lakásbiztosítás tartalmazza.
A lakásbiztosítás megkötésekor fontos szempont, hogy a szerződés az ingatlan és a benne lévő ingóságok valós értékének megfelelő összegre jöjjön létre, és a benne lévő biztosítási kockázatok megfelelő védelmet nyújtsanak. Kár esetén a szolgáltatási összeg elegendő legyen az épület újraépítésére, helyreállítására és a vagyontárgyak újra beszerzésére, illetve javítására – mondta portálunknak Kádár Péter, a MABISZ lakásbiztosítási bizottság tagja. Hozzátette: a szerződésben – az alulbiztosítás elkerülése érdekében – megfelelő biztosítási összeget kell megjelölni (nem a forgalmi értéket), hogy teljes körű kártérítést kapjunk. Tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant! Lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.
A biztosítási összeg a szolgáltatás felső határa. Épületkárnál az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási költséget téríti meg a biztosító, a kár időpontjában érvényes árszinten. Tehát totálkárnál akkor kap teljes körű kártérítést az ügyfél, ha a kár időpontjában érvényes biztosítási összeg akkora, mint az újjáépítési költség. Egy szoba kiégése esetén a biztosító az ezzel kapcsolatos helyreállítási költségeket téríti meg, tehát a valós kárt.
Az ingóságokkal is számoljunk!
A biztosítani kívánt ingóságok értékét szintén a szerződő határozza meg. Célszerű végiggondolni, hogy az ingatlanban lévő vagyontárgyak döntően átlagos értéket képviselnek, vagy vannak kiemelkedő értékű híradástechnikai cikkek, konyhai gépek, berendezések. Ennek megfelelően újrabeszerzési értéken kell meghatározni az általános háztartási ingóságok biztosítási összegét. Itt is el kell kerülni az alulbiztosítást, mert arányos kártérítéssel járhat. Nem szabad elfeledkezni az értékőrző vagyontárgyak (pl. ékszerek, képzőművészeti alkotások) megfelelő összegre történő biztosításáról sem. Az ingóságok esetében is az összes megsemmisült vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési költségét téríti meg a biztosító, amennyiben erre a biztosítási összeg fedezetet nyújt (nincs alulbiztosítás).
A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káreseménynél a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést.
Nagyon fontos arra figyelni, hogy pontosan mit tartalmaz a megkötendő lakásbiztosítás. A legtöbb ugyanis több kis „csomagból" épül fel, amelyek között válogathatunk, hiszen lehetnek olyanok, amelyekre nincs szükségünk (pl. ha nincsen kisállatunk, felesleges biztosítást kötni rá), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása) – tette hozzá a szakértő.
Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban szűkül a káresemények köre, amelyek ellen rendelkezünk biztosítással.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Oldalunkon megtalálja a biztosítók részletes terméktájékoztatóit, összehasonlíthatja ajánlataikat és meg is kötheti lakásbiztosítását online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Péntek estig kell beérkeznie a kötelező biztosításnak
2019 február 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Péntek estig kell beérkeznie a kötelező biztosításnak
Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkezőknek legkésőbb március elsejéig kell rendezniük az esedékes díjrészletet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.
Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken szerdától már senki ne fizesse be az összeget. Péntek délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos megoldás.
Ha egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály szerint másnap már törölnie kell az adott szerződést.
Annak az ügyfélnek, akinek a díj nemfizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, és nem köti meg azonnal újra azt a megszűnés napján, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ennek összege - a személyautó teljesítményétől függően - naponta 430-1030 forint lehet, teherautóknál meghaladhatja a napi 3400 forintot is.
A legsúlyosabb következmény pedig az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz, ilyenkor neki kell ugyanis állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmillió forintot is elérő kártérítést, ami könnyen életre szóló fizetési kötelezettséget jelenthet.
Forrás: index.hu
Tényleg luxus a síelés?
2019 február 25.
Kategória:
Utasbiztosítás
Tényleg luxus a síelés?
Február–március a síelés főszezonja – hazánkban több mint félmillióan űzik szívesen ezt a téli sportot. Vajon tényleg luxus a síelés? Mennyibe kerül egy családnak pár nap egy közeli sípályán? Ha már túl van a síelésen, Ön tudja, hogy mennyit költött?
Magyarországon egyes számítások szerint félmillióan síelnek, ennyien csatoltak már valaha lábukra sílécet, és siklottak le egy impozáns lejtőn. Ez a lakosság 5 százalékát jelenti. A magyarok kedvenc síterepei Ausztriában találhatók: Nassfeld, Murau és Schönberg-Lachtal, de egyre népszerűbbek a hazai pályák, köztük Eplény, Visegrád és Mátraszentistván is.
Sokan már túl vannak az idei síelésen, de vannak, akik ezután vágnak neki az útnak. Vajon, akik síeltek már idén, összeadták, hogy mennyibe kerül a pár napos kiruccanás? A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint ilyen számításokat minden utazásunk után érdemes végezni: jobban kontrollálhatóak költéseink, ha tudjuk, hogy mivel szoktunk elcsúszni. Ráadásul, ha gyermekünkkel együtt tervezünk, és készítünk költségvetési tervet, fontos pénzügyi ismeretekkel is gazdagodnak a kicsik.
Síléc, síruha
Ha gyerekkel indulunk síelni, akinek jó eséllyel minden évben más méretű felszerelés szükséges arra a pár napra, akkor bizony pénztárcakímélőbb a felszerelés kölcsönzése. Kiszámoltathatjuk a gyerekkel, hogy hány napnyi bérléssel volna egyenértékű, ha megvennénk mindenkinek a teljes felszerelést, megbeszélhetjük, kinek melyik és miért éri meg jobban – ehhez hasonló játékos feladatokkal jól fejleszthető a gyerekek pénzügyi tudatossága.
Minél több napra bérelünk eszközöket, általában annál kedvezőbben jövünk ki: a gyerek síléc- és cipőbérlése 1 napra összesen 4000 forint, de 4 napra mindössze 7000 forintba kerül. Felnőttek számára egy napra 7500, 4 napra 12 000 forinttal kell számolni ezen tételek esetében. A bukósisak és a síbot bérlése egy napra 1800, 4 napra 2500 forintba kerül. Ezek az árak nem sípálya melletti bérlésre vonatkoznak, ott a kölcsönzés jellemzően ennél jóval többe kerül – a síelés közös megtervezésekor erre az előrelátásra érdemes felhívni a gyerek figyelmét.
A felszerelés egyéb részeit, például az aláöltözetet meg kell vásárolni, de ez jól jöhet máskor (túrázáskor, korcsolyázáskor) is. Egy komplett aláöltözetet 5-8000 forintért lehet beszerezni.
Pályabérlet
A legközelebbi osztrák sípályákon a pályabérletek 7 és 15 ezer forint között alakulnak egy főnek naponta. Olaszországban ehhez hasonlóak az árak, Szlovéniában 10 ezer forint körül alakulnak a napijegyek árai. A gyerekeknek legtöbb helyen féláron lehet síbérletet venni, de könnyen kiszámoltatható akár a gyerekünkkel is, hogy egy négytagú család esetén a 4 napos síbérlet 85 és 180 ezer forint között alakul.
Szállás, étel, utazás
Amikor az utazást tervezzük, mutassuk meg a gyereknek, hol készülünk megszállni, és ez mennyibe fog kerülni éjszakánként. Vegyünk alapul egy átlagos háromcsillagos szállást, ahol egy fő 15 és 20 ezer forint közötti áron tud megszállni félpanzióval. Persze azért napközben is kell enni és melegedni a hüttében, a 4 napra erre legalább 30 ezer forint számolható négy főnek.
Az utazás (azaz az üzemanyag) a legolcsóbb tétel, erre jön még az autópálya díja, a magyar és osztrák vagy szlovén, ami összesen kb. 35 ezer forintba kerül.
Biztosítás
Az utazás kapcsán arról is beszélgessünk a gyerekkel, hogy miért ne utazzunk el biztosítás nélkül. A síelés veszélyes sport, nem is gondolnánk, milyen gyorsan és váratlanul történnek síbalesetek a legkönnyebb pályákon is, és ha semmiféle biztosítást nem kötöttünk, nagyon kellemetlen helyzetben találhatjuk magunkat. Egy négyfős család 4 napra 6–10 ezer forintért már tud biztosítást kötni, mely baj esetén segít. A szülői példamutatásnak köszönhetően a gyerekeknek fiatalon, felnőttként természetes lesz, hogy soha nem indulnak el megfelelő utasbiztosítás nélkül.
És hogy összesen mennyiből jön ki a 4 napos síelés 2 felnőttnek és 2 gyereknek? Bérelt felszereléssel, egy közeli, középáras sípályán, háromcsillagos szállodában megszállva közel 500 ezer forintba kerül a családnak ez az utazás.
Forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Kalkuláljon és hasonlítsa össze az elérhető síbiztosítás ajánlatokat, majd kösse meg a kiválasztott biztosítást pár kattintással! Síbiztosítás ajánlatok >>
Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia
2019 február 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia
Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.
„Mindenünk odaveszett” – fakadt ki egy pápai hölgy csaknem egy évvel ezelőtt afeletti bánatában, hogy leégett a négylakásos, közel 300 négyzetméteres társasházuk teteje, így az lakhatatlanná vált. Családjával együtt rokonokhoz költöztek, ám arról, hogy ezen átmeneti megoldás után mi lesz velük, miből vesznek majd maguknak új otthont, fogalmuk sem volt. Nem kötöttek ugyanis biztosítást a társasházra, így nem volt, aki a kárukat megtéríthette volna, amiből aztán esetleg egy új épületet is fel lehetne húzni.
Sajnos aránylag sokan kerülhetnek, vagy már kerültek is hasonló, kilátástalan élethelyzetbe. Legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly karácsony előtt ismertetett adatából, miszerint a magyarországi lakóingatlanoknak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 4,4 millió magyarországi lakás- és háztulajdonos közül több mint egymillió otthonát nem védi semmi az esetleges károk ellen.
Pedig a talán legjelentősebb veszélyforrásoknak számító lakástüzek száma 2014-től folyamatosan nő. Míg öt éve 6770 esetben riasztották a tűzoltókat, addig tavalyelőtt már 8782-szer. S az idei adatok alapján e tendencia nem törhetett meg, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint ugyanis január első négy hetében 750 lakástűz történt, ebből 24 volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy naponta három-négy otthon semmisül meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt. A téli időjárásban gyakoriak a lakástüzek, mivel az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, s intenzíven fűteni.
Az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzeset után összesen közel negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – derül ki a Mabisz összesítéséből. Ennek dupláját, csaknem 80 milliárdot viszont vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, igaz, 1,1 millió esetben. A döntően május-szeptember között előforduló természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozza ugyanis a legtöbb lakáskárt. A tavaly szeptember 1-jei vihar során például a Vas megyei Táplánszentkereszt egyik családi házába villám csapott be, amelynek következtében a kémény ledőlt és megrongálta a tetőszerkezetet.
Már az felelős magatartás, ha egy társasház lakói biztosítást kötnek az előre nem látható események ellen. Ennél azonban többre van szükség, korántsem mindegy ugyanis, hogy milyen biztosítást választanak. Nem szabad fukarkodni, csak tessék-lássék alapon, a magunk megnyugtatására – mondván, legalább van egy lakásbiztosításunk – a legolcsóbb módozatnál maradni. Hiszen mégis csak a lakhatásunkról van szó, nagyobb érvágás, ha egyik pillanatról a másikra fedél nélkül maradunk, mint ha az autónkat törjük ripityára – mégis az utóbbi elleni védekezést sokan természetesebbnek veszik. Időt kell szánni rá, hogy alaposan körüljárjuk, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor a biztosítótól kapott pénzből újra fel tudjuk-e húzni az egész épületet, képesek leszünk-e megvásárolni az aktuális építőanyagokat, és kifizetni a munkadíjakat.
Már az is eredmény, ha az ezek kiegyenlítését lehetővé tevő biztosítási módozatra szerződik egy társasház. Ám még ezzel sem szabad megelégedni, folyamatosan karban kell tartani a biztosítást, legalább évente újraszámoltatni, hogy a kár esetén várható összeg tényleg elegendő lesz-e az eredeti élethelyzet visszaállításához. Ez azért elengedhetetlen, mert az építőipari árak az utóbbi években a többszörösükre emelkedtek. Emiatt kell mindenképpen módosítani azokat a szerződéseket, amelyek biztosítási összege (az összeg, amit kár esetén maximálisan kifizethet a biztosító) alacsonyabb, mint az újjáépítés várható költsége. Ezt a meglévő szerződés átdolgozásával lehet elérni, ami a biztosítási díjak emelkedésével járhat, de ez alapvetően a társasház érdeke.
A lakhatást nem ellehetetlenítő, azt legfeljebb jelentősen megnehezítő, úgynevezett részkárok (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár, csőtörés, elektromos vezetékek megrongálódása, üvegtörés) esetén is van jelentősége annak, ha egy társasház alulbiztosított. Erről akkor beszélhetünk, ha a biztosítási szerződésben aktuális biztosítási összeg nem fedi a tényleges újraépítési értéket. Ilyen esetben a biztosító jogosult csak arányosan megtéríteni a részkárt. Például, ha a kár 100 ezer forintra rúg, a biztosítási összeg 200 ezer Ft/m2, a tényleges újjáépítési érték viszont 300 ezer Ft/m2, akkor a kárnak csak a kétharmadát rendezi, magyarul, a biztosító csak 67 ezer forintot fizethet.
Régebben megkötött biztosítások esetén némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy akkor sem szabad elégedetten hátradőlni, ha a biztosító ajánl egy négyzetméterárat, amiből kiszámítja a biztosítási összeget (ez a kártérítés felső határa). Hiszen így is előfordulhat, hogy a kikalkulált pénz nem lesz majd elegendő a társasház újjáépítésére, annak ellenére sem, hogy a társasház a biztosítási évfordulókor elfogadja a biztosító által felkínált értékkövetést, az úgynevezett indexálást.
Ennek az a magyarázata, hogy az értékkövetés (indexálás) csak több hónapos késéssel követi le az árak változását. Az épületeknél egyes biztosítók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden év január-június közötti, az előző év azonos időszakához viszonyított építőipari termelői árindexet veszik alapul, amit a KSH általában az előző év szeptemberében publikál. Emiatt egyrészt időbeli csúszás történik, másrészt ezen árindexeket árucsoportok alapján állapítják meg. Így előfordulhat, hogy az építési anyagok tényleges áremelkedése ennél lényegesebb mértékű. Az elmúlt években pontosan ezt lehetett megfigyelni. Emiatt sok esetben a biztosítási összegek jelentős emelésére lenne szükség, a normál értékkövetésen (indexáláson) felül.
Márpedig ez akkora eltérés, ami a költségvetésüket ezekben a hetekben elkészítő, illetve felülvizsgáló társasházakat arra sarkallhatja, hogy kezdeményezzék a biztosításra fordított összeg módosítását. Ez esetben érdemes a szolgáltatásokat is megnézni, racionalizálni, esetleg olyan kiegészítő elemekkel bővíteni, amelyek az alapkockázatokon – természeti, üveg-, vezetékes vízkárok – túl további védelmet is kínálnak.
CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>