Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Nem csak a téli utak, a biztosítások is szárnyalnak
Egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak az utazók – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb sajtóközleményéből. Nő a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége, és egyre többen ismerik fel az autós asszisztencia hasznosságát is.
A külföldre utazó magyarok nagyjából fele köt utasbiztosítást – állítja a biztosítók szövetsége. A MABISZ szerint az ügyfelek egyre komplexebb biztosítási csomagokat választanak, különösen a repülős utazásokra speciális szolgáltatásokat kínáló termékek népszerűsége nő. Elterjedtek azok a módozatok, amelyek az elveszett vagy megrongálódott poggyász, illetve a járatkésés, -törlés miatti sürgős beszerzéseket (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítik a szerződésben szereplő limit erejéig.
Egyes biztosítóknál az ügyfél bejelentése után a biztosítás időtartama automatikusan meghosszabbodik, ha hazautazása kitolódik, a járata késik vagy törlik. Létezik olyan kiegészítő is, amely automatikusan kifizeti a légitársaságot terhelő kártérítés összegét, ha az ügyfél repülője több mint három órát késik, a járatot törlik, vagy - például túlfoglalás miatt - annak ellenére sem tudott felszállni a repülőre, hogy érvényes beszállókártyája volt.
Az autóval utazóknak is szembe kell nézniük azzal a kockázattal, hogy a járművük meghibásodása kellemetlenséget okozhat. Külföldön szervizt találni nem egyszerű feladat, nem is beszélve a felmerülő költségekről, illetve az utazás folytatásáról. Ezekben a helyzetekben nyújthat segítséget az utasbiztosítások mellé köthető autós asszisztencia biztosítás, amely a helyszíni javítást, szervizbe szállítást, végső esetben hazaszállítást, az utasok tovább- vagy éppen hazautazási költségeit fedezi. Egy szerződésen belül több gépjárműre is köthető ilyen biztosítás, de a cascóhoz hasonlóan fontos szempont az autók kora. Jellemzően a 15 évnél fiatalabb járművek biztosíthatóak, de vannak olyan társaságok, amelyeknél elérhető gépjármű assistance akár 20 éves autóra is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egyébként az idei év első 9 hónapjában az előző év azonos időszakához képest 26 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 11,3 milliárd forintot a biztosítási szektor utasbiztosításokból származó díjbevétele. Ezen belül is az első negyedévben kiugróan, több mint 42 százalékkal bővült a piac az előző év első három hónapjával összevetve, ami a téli utak számának emelkedésére utal.
Forrás: azenpenzem.hu
CLP TIPP: utazása előtt akár az utolsó pillanatban is megkötheti biztosítását, melyet számos ajánlat közül választhat ki oldalunkon, az Önnek fontos paraméterek alapján: Utasbiztosítás ajánlatok >>
Erre figyeljen, ha hóban, fagyban is motorozik
A fanatikus motorosok, robogósok és kerékpárosok valószínűleg egész télen használják járművüket. A Groupama Biztosító számukra gyűjtött össze néhány hasznos tanácsot vezetéstechnikai instruktorainak segítségével, hogy baleset nélkül vészelhessék át a telet.
Az alapvető kiegészítők, mint a kesztyű, a vízhatlan cipő és a derékmelegítő mellett érdemes kézzsákot, lábtakarót és túraplexit is beszerezni. Nagyobb kiadással jár, de sok segítséget jelenthet motorokon az ülés- és a markolatfűtés, vagy akár a fűthető ruházat.
Minél jobban átfázunk, annál veszélyesebbé válik ugyanis a téli kétkerekűzés. Ennek oka, hogy éppen, amikor a szokottnál is fokozottabb figyelemre lenne szükség, kevésbé tudunk a forgalmi helyzetekre koncentrálni, mozdulataink nehézkesebbé válnak, így a reakcióidőnk értékes tizedmásodpercekkel nőhet.
Mindemellett elengedhetetlen a láthatóságot segítő élénk színű sisak és kabát, bizonyított ugyanis, hogy segítségükkel akár már 300 méterrel hamarabb észre lehet venni a közlekedőt.
Természetesen nem csak autók esetében fontos az abroncscsere: ha biciklire még nem is, motorokra már elérhetőek téli gumik. Kissé hidegebb, esős időben segíthetnek, de havas utakon való közlekedésre ezek sem teszik alkalmassá a járműveket. Ha egy autó kicsit megcsúszik, még lehet korrigálni, egy kétkerekűnél a jégen csúszás szinte kivédhetetlenül eséshez vezet.
Tapasztalataink szerint ilyen esetekben nagy a valószínűsége a lábsérülésnek, a motorosok esetében 70-75%-os ennek a valószínűsége – mondták el a Groupama Tanpálya instruktorai. A balesetek elkerüléséhez a motorok és kerékpárok esetében is kerülni kell a hirtelen pedál- és kormánymozdulatokat. A fékezést a megszokottnál hamarabb kell megkezdeni, a járművet pedig finomabban dönteni, nagyobb íven, és kisebb sebességgel kigyorsítani a kanyarokból.
Ha mégis megtörténik a baj?
A motorkerékpárok kötelező felelősség és casco biztosításával szemben kevésbé köztudott, hogy kerékpárosok számára is létezik biztosítás. Akár egy lakásbiztosítással is elérhető a biztosítási védelem, hiszen a lakásbiztosítások általában kiterjednek az egy háztartásban élők kerékpáros baleseteire is, illetve a csomagnak része lehet olyan felelősségbiztosítás is, amely fizeti a kerékpár használójaként másoknak okozott károkat.
Arról végképp kevesen tudnak, pedig télen nagyon hasznos, hogy akár olyan kiegészítő biztosítás is létezik lakásbiztosításhoz, amely közlekedési baleset esetén megtéríti a kerékpár törésének, vagy más károsodásának helyreállítási vagy pótlási költségeit is.
Forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Tájékozódjon a motorkerékpárjára elérhető biztosítási lehetőségekről a CLB GÉPJÁRMŰBIZTOSÍTÁS >> felületén, és válogasson a lakásbiztosítások között, melyek akár kerékpárja használata közben is védik Önt: LAKÁSBIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR >>
A síelésre indulóknak erre kell figyelniük
Sokan indulnak síelni a téli hónapokban, becslések szerint évente több mint félmillió magyar tesz így. Nem csoda, hogy az utasbiztosításhoz kapcsolódó asszisztencia szolgáltatókhoz a téli bejelentések 80 százaléka síbaleset miatt történik. A Europ Assistance összeállította, mire érdemes figyelniük a téli sportra indulóknak.
A becslések szerint évente több mint félmillió magyar utazik el valamely szomszédos országba síelni. Az Europ Assistance Magyarországhoz a téli hónapokban mintegy 1300 utasbiztosításokhoz kapcsolódó segélyhívás érkezik a bajba jutottaktól, a balesetek 80 százaléka, több mint ezer eset minden évben téli sportolás, síelés, snowboardozás közben történik. Az esetek 15 százalékában valamely egzotikus utazáson résztvevő turista segítségére kell sietniük, míg 5 százalék körüli a városnézés, rokonlátogatás közben bekövetkező baleset vagy betegség.
Az évi több mint ezer síbaleset 25-30 százaléka lábtörés, térdsérülés, kulcscsonttörés, sípcsontsérülés, ritkán, súlyosabb esetekben előfordul koponyasérülés is. Az asszisztance-szolgáltatók tapasztalatai szerint a legtöbb síbaleset az iskolai síutakon történik. Gyakori káreset a síléclopás, s arra kevesen figyelnek, hogy ezekre az esetekre nem mindegyik biztosítás nyújt fedezetet.
A szolgáltató csokorba szedett néhány szempontot, amit érdemes megszívlelni. Mint leírták, az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK), az „EU taj-kártya” állami tulajdonú intézményekben sem minden esetben fedezi 100 százalékban az orvosi ellátás költségét, egyes országokban bentfekvő ellátás esetén 20 százalék az önrész. Az EEK ráadásul nem fedezi a hazaszállítás vagy éppen a helikopteres mentés (amely egyszerűbb sérülésnél 2000-3000 euró, nyílt törés, eszméletlenség esetén 6000-7000 euró is lehet) költségét. Az EEK kiváltása mellett tehát feltétlenül szükséges biztosítást is kötni.
Érdemes olyan biztosítást választani, amely sportfelszerelésre és fel nem használt síbérletre is fedezetet nyújt (például ha a kiutazó első nap balesetet szenved, s utána nem tud síelni, de még 3 napig kint tartózkodik, akkor arányosan visszakaphatja a bérlet árát).
Megszívlelendő még, hogy nagy tömegben mindenki fokozottan figyeljen értékeire, poggyászára. Gond esetén pedig nagyon fontos az asszisztencia cég – amely az utasbiztosító nevében jár el – gyors értesítése. Több biztosítási termék típus tartalmaz bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételt, de életveszély esetén – hangsúlyozza a Europ Assistance – a mentő hívása legyen az első!
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Hasonlítson össze egyszerre számos síbiztosítás ajánlatot, és kösse meg a saját igényeinek megfelelőt! Síbiztosítás ajánlatok >>
Lassan ébredeznek az autósok
A téli időszak időjárási viszonyai között emelkedő balesetszám emlékeztetheti az autósokat arra, hogy gépjárművük téli felkészítésén túl a kiterjesztett biztosítást is érdemes megkötni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Mikor a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok alá süllyed, különösen megnő a gumiszerelők forgalma, hiszen az autósok jelentős részének csak ekkor jut eszébe, hogy lecserélje a nyári gumikat. Sokan úgy érzik, ezzel le is tudták a felkészülést a tél kihívásaira. Decemberben pedig sok autós kap emlékeztetőt a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos egyéb teendőire és lehetőségeire: a kampányidőszakban az előzetes becslések szerint több mint nyolcvanezren mondták fel kötelező biztosításukat, és január 1-ig kötik meg velük választott társaságaik az új szerződésüket. Jellemzően az idősebb gépjárművek tulajdonosainak illetve üzembentartóinak maradt még meg a január elsejei évfordulós szerződésük. Számukra azért is különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése, mivel a gépjármű korának előrehaladtával exponenciálisan csökken az igényük a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítás megkötésére.
Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt a magyar utakon futó személyautók száma, ami az idei első félévben elérte a 3,58 millió darabot a KSH adatai szerint. (Az összes, segédmotoros kerékpárok nélkül számított gépjárműállomány már 5,2 milliónál tart.) Az idei év első hét hónapjában 28 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban, s az új autó eladások emelkedésének köszönhetően nőtt a casco szerződések száma is, ám a gépjárműpark növekedésétől elmaradó ütemben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2018 első félévében 906 280 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez több, mint 53 ezerrel haladja meg a tavalyi év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Hazánkban ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint június végén 14,2 év volt), és ez sem kedvez a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának.
Pedig tavaly a társaságok átlagosan több mint háromszázezer forintot fizettek ki egy-egy casco-szerződés alapján bejelentett kárra. Ehhez érdemes viszonyítani az éves szinten átlag kilencvenezer forint körüli díjat.
A casco-szerződések közvetve arra is késztethetnek, hogy jobban odafigyeljünk személyes biztonságunkra, mivel a biztosító akár elő is írhatja a téli gumi használatát bizonyos időszakokban. Magyarországon egyébként jelenleg nem kötelező a téli gumi használata, ám mind a közlekedés biztonságért felelős szervek, mind a biztosítók, és az abroncsgyártók is ajánlásokat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. A balesetek száma ugyanis az enyhébb téli időszakokban megemelkedik, amiben a nem megfelelő gumihasználat is közrejátszik. Évtizedes tapasztalat, hogy a kemény és csapadékos téli hónapokban, amikor az átlagos haladási sebesség lassabb, inkább a koccanásos balesetek száma nő, míg enyhe időjárás esetén a következmények súlyosabbak. Általánosan igaz viszont, hogy a nyári gumik egyszerűen nem alkalmasak azokra a körülményekre, amelyek a téli időjárásra jellemzőek, 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból.
Fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban a havazás mellett gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok, amelyek az eltérő tapadású csúszásgátló anyagokra is jól reagálnak. Egy új téli gumi profilmélysége 8-10 mm-közötti, ami használat során csökken. Egy 2013-as NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.
Nyomós érv lehet az autók téli műszaki felkészítésére, hogy a biztosító bizonyos esetekben behajthatja a kifizetett kártérítést. A minimum profilmélységet el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokkal összefüggésbe hozható balesetek esetén a biztosító a károsultnak kifizeti ugyan a kártérítést, de annak összegét később a károkozótól visszakövetelheti.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kösse meg kötelező és casco biztosítását együtt! Kötelező és Casco biztosítás együtt >>
A magyarok fele nem tudja, valójában mit biztosít
Az Aegon Magyarország felmérése szerint az ügyfelek fele nem tudja például azt, hogy milyen káreseményekre terjed ki a lakásbiztosítása.
A közvélemény-kutatás szerint biztosítással a válaszadók közel kétharmada, 62 százaléka védi az otthonát, ami jelentős növekedés a korábbi 47 százalékhoz képest. A felmérésből az is kiderült, hogy sokan, a megkérdezettek 56 százaléka egészítené ki ezt a biztosítást egyéb elemekkel, így életbiztosítással és egészségügyi szolgáltatásokkal.
A legtöbben, a választ adók 41 százaléka tűzkártól félti leginkább az otthonát, ezt a betörés követi, közel egyharmados aránnyal. Már a korábbi felmérésben is a tűz és a betörés vezette a rangsort, szinte hajszálra ugyanilyen arányokkal.
Idén azonban az a kérdés is szerepelt a felmérésben, hogy konkrétan mi okozott kárt az elmúlt időszakban. A csőtörést ugyan csupán a válaszadók 12 százaléka nevezte meg veszélyforrásként, ám a már bekövetkezett, konkrét káreseményeknél ez végzett az első helyen 34 százalékkal, viharkárral pedig 32 százalékban kellett szembesülniük a megkérdezetteknek.
Forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók ajánlatait, ismerje meg termékeiket néhány pillanat alatt! Lakásbiztosítás terméktájékoztatók >>
Kötelező biztosítás: néhány napja maradt az autósoknak
Bár az ügyfelek a biztosítóiktól már jó ideje megkapták a díjmódosításról szóló értesítéseket, kedvezőbb díjú szerződésre az első három hét során mindössze az érintett autósok 5-6 százaléka váltott. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége azonban a korábbi évek adatai alapján az utolsó hétre várja az év végi szerződésváltások mintegy 40 százalékát.
„Az év végi kampányok aktivitásának alapvető gátat szab, hogy évről évre egyre kevesebb gépjármű vesz részt bennük: idén már a személyautóknak mindössze 26 százaléka érintett a kampányban. Az új szerződések száma idén azért is maradhat viszonylag alacsony szinten, mert a baleseti adó biztosítási adóvá történő átalakítása az autósok számára egyáltalán nem okozott díjemelkedést" – mondja Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke.
A független alkuszok visszajelzései alapján az új szerződések több mint felét tavalyhoz hasonlóan három biztosító, az Allianz, a K&H és az Union köti az év végi kampány során, de mellettük versenyben van a Genertel és a Signal is. A jelentős díjkedvezmények miatt ma már tíz autósból 8-9 az egyösszegű éves díjfizetést választja, miközben a korszerű, elektronikus díjfizetési formák fokozatosan héttérbe szorítja a sárga csekket, amelyet immár csupán a szerződők 20-25 százaléka használ a díj befizetésére.
A határidő idén hétvégére esik Az év végi szerződést váltók idén is december 1-je éjfélig mondhatják fel szerződésüket meglévő biztosítójuknál. Ez szigorú határidő, amikorra a felmondásnak be is kell érkeznie a biztosítóhoz. Mivel ez a nap idén szombatra esik, a személyes vagy levélben történő felmondást csak november 30-ig rögzíti majd a legtöbb biztosító. Semmiképpen sem ajánlott tehát az utolsó napra hagyni ezt a lépést.
Forrás: mfor.hu
CLB TIPP: Amennyiben most van évfordulója, figyeljen a határidőre! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Majdnem minden hetedik magyar sohasem kötött még biztosítást
Nagyon kevés biztosítási fajtát ismernek a magyarok, 14 százalék azok aránya, akik még soha semmilyen biztosítást nem kötött – derül ki egy kutatásból. A kutatók közben azt is kimutatták, hogy a biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője.
A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amit a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített. Mint megállapították: még a magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya.
Meglehetősen siralmas képet mutat az is, hogy mibe fektetnek leginkább az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők. A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak. Ezzel szemben a készpénz, mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18–29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli.
A Századvég szerint szoros összefüggés van a megtakarítási eszközök terén látható tudatosság és a háztartás biztosítottsága között. A kamatozó eszközöket preferáló válaszadók között átlagon felüli volt a biztosítások száma. Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik. Azt is megfigyelték, hogy minél több a biztosítás a háztartásban, jellemzően annál hosszabb időre tesznek félre az emberek.
Élete, egészsége biztosítását egyébként 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte. Összesen 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
Az aktív kor utáni megélhetésre adott válaszokból is jól körvonalazódik az eltérés. A magyarok közel fele várja az államtól, hogy gondoskodjék a nyugdíjáról. Köztük pedig határozottan felülreprezentáltak a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők. A 18–39 évesek, az aktívan dolgozók, a diplomások és a fővárosiak körében többen hoznak meg pénzügyi ismereteikre, képzettségükre támaszkodva döntéseket. Tanácsadó segítségét mindössze 3 százalék veszi igénybe.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Tájékozódjon a piacon elérhető lehetőségekről, ismerje meg a CLB biztosítási termékeit is! Biztosítási termékeink >>
Tuti, hogy nem tudtad: ezekre is fizethet a lakásbiztosítás!
Meteor, sírkő, kutyaharapás - meglepő dolgok, amikről nem is hitted volna, hogy fedezi a lakásbiztosítás! Most az egyik biztosító összeszedte a legfurcsább tételeket!
Aligha van olyan biztosítás, amelyikre a magyarok többsége ne sajnálná a pénzt, mégis van olyan, amelyikre a nagy részünk hajlandó áldozni. A lakásbiztosítás például kétségkívül ilyen, legalábbis a statisztikák szerint: a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlannak ugyanis mintegy háromnegyede van biztosítva. Ráadásul nem kevés pénzt költünk el otthonunk védelmére, ugyanis egy átlagos lakásbiztosítás éves díja 30 ezer forint körül alakul. Ennek dacára a tapasztalatok szerint kevesen tudják, hogy pontosan mire is fizethet egy lakásbiztosítás, így baj esetén sokan akkor sem igényelnek kártérítést, ha egyébként jogosultak lennének rá. Merthogy nem csak csőtörésre, beázásra, az időjárás vagy a betörő által okozott károkra járhat pénz a biztosítótól - derül ki az UNION Biztosító összeállításából.
Jön az Armageddon, vagy becsapódik a műhold? Utal a biztosító!
Szinte senki nem gondolná, hogy az űrből érkező tárgyak okozta károkra is vonatkozik a biztosítás, pedig így van! Emlékezetes, 2013. február 15-én a Moszkvától 1400 kilométerre található Cseljabinszk körzet lakosai egy 15 méter átmérőjű, 10 tonnás, fénylő meteorra lettek figyelmesek, amely 53 ezer kilométeres sebességgel lépett be a Föld légkörébe. A meteor becsapódása miatt több mint 1 millió négyzetméternyi üveg tört össze, az anyagi kár pedig mintegy 7 milliárd forintra rúgott. Egy megfelelő biztosítás azonban fizet akkor is, ha idegen tárgyak - például egy meteor, egy műhold vagy akár egy légi jármű darabjai - ráesnek az ingatlanunkra.
Padlón az aranyhal
Közel sem biztos, hogy az ajtó vagy az ablak jelenti a legdurvább kiadást. Hanem például az, ha kiömlik 200-300 liter víz a parkettára vagy a drága szőnyegre. Nem ritka ugyanis, hogy összetörik, vagy csak megreped a lakás díszeként funkcionáló akvárium. Ilyenkor pedig nemcsak az akár százezrekbe is kerülő akvárium, de még az elázó berendezési tárgyak, bútorok miatt is költségekbe verhetjük magunkat. Kivéve, ha a biztosító fizet helyettünk.
Ha leolvad a hűtő
Víz, gáz, villany: megszoktuk, hogy minden jól működik az otthonunkban. Ám néha mégis porszem kerül a gépezetbe, és a szolgáltatás szünetel. És persze a legnagyobb nyári melegben megy el órákra az áram, például egy vihar miatt. A hűtő nyilván leolvad néhány óra alatt, a kifolyó víz pedig rögtön eláztatja az alsó szomszédot. Máris megvan a tízezres kár, ha a hűtőben tárolt húsok is megromlanak. Egy lakásbiztosításra viszont ilyen esetben is számíthatunk.
Ha gáz van a lakásban - vagy pont az hiányzik
Sajnos az sem kevésbé ritka, hogy a lakásban eltörik egy vízcső, elromlik a cirkó - így fűtés és meleg víz nélkül maradunk - vagy egyszerűen csak beletörik a zárba a kulcsunk. Ilyen esetben pedig csak egy kisebb vagyonért találunk mesterembert. Ha viszont van egy jó lakásbiztosításunk, akkor elég, ha csak a biztosítót hívjuk (akár karácsonykor is), amely 24 órán belül megszervezi és kifizeti a megfelelő szakit.
Ha eltűnik a készpénz vagy a bankkártya
Sokan a bank helyett manapság inkább a matracban vagy például a hűtőben - akár fagyasztott zöldborsónak álcázva - őrzik a pénzüket. Nekik nem árt tudniuk, hogy az eltűnt készpénz vagy a bankkártyák után is járhat kártérítés, de csak egy bizonyos összegig - általában 100-200 ezer forintig.
Ha "művészek" áldozatává válunk
Azonban nemcsak a hétköznapi véletlenek vagy a betörők, de egy művész vagy egy vandál miatt is utolérhet bennünket a balszerencse. Arról lehet vitatkozni, hogy a városszerte megjelenő graffitik - azaz falfirkák - egy újfajta művészeti irányzat, vagy simán csak a vandalizmus színes lenyomatai-e. Ha viszont valaki egy festékszóróval megrongálja a frissen festett házunk falát és semmi művészi értéket nem látunk ebben, a lakásbiztosítás ilyenkor is fizethet.
Ha a kutya megharapja a postást
Bár a lakásbiztosítás főként az otthonunkat védi, azért egészen extrém esetekben is jól jöhet. Például akkor, ha kárt okozunk valakinek. Nézzünk pár gyakori esetet!
Mi van akkor, ha sportolás - mondjuk biciklizés vagy síelés - közben nekiütközünk valakinek, aki emiatt kórházba kerül és hónapokra kiesik a munkából?
- Ki állja a cechet, ha a gyerek a nyaralás alatt valamilyen kárt okoz a szállodában, például a hallban focizik és betöri egy lapostévé képernyőjét?
- Mi a helyzet akkor, ha a nyitott kertkapun kiszökik a kutya és megharap egy járókelőt, aki emiatt maradandó egészségkárosodást szenved?
- Kinek a felelőssége, ha a házunk előtti csúszós járdán egy gyalogos hanyatt esik és megsérül?
A válasz nagyon egyszerű: ha kárt okozunk más tulajdonában vagy testi épségében, akkor könnyen lehet, hogy emiatt kártérítést kell fizetnünk. Kivéve, ha van egy megfelelő lakásbiztosításunk.
Ha beüt a ménkű
Nyilván nemcsak vétkesként, de áldozatként is érhet baj bárkit: itthon évente közel 690 ezer, orvosi ellátást igénylő baleset történik, azaz a szó szoros értelmében percenként beüt a ménkű. A legtöbben sportolás vagy tömegközlekedés során szenvednek balesetet, ami súlyos egészségkárosodással és komoly anyagi veszteséggel is járhat. Ha bármi okból személyi sérülést szenvedünk - például egy villámcsapás miatt vagy sportolás közben -, a lakásbiztosítás terhére jogosultak lehetünk a kártérítésre.
Ha kutyabajok gyötörnek
De nemcsak velünk történhet baj, hanem házi kedvencünket is érheti baleset vagy betegség. Ebben az esetben pedig a négylábú orvosi ellátása és gyógyszerei több tízezer forintba is kerülhetnek. A lakásbiztosítás viszont ezeket a kiadásokat is fedezheti.
Ha megsérül a sírkő
Morbid dolog, hogy a lakásbiztosítás az elhunyt rokonok sírjára is kiterjed? Nézőpont kérdése. Viszont aligha mondhatja bárki is, hogy haszontalan. Például akkor, ha a saját hibánkból kárt teszünk egy másik sírban: a gyerek nekitámaszkodik egy sírkőnek, az pedig leborul. Rögtön megvan a tízezres kár. Ám nagy baj esetén is jól jön a segítség: a biztosított halálakor járó temetési hozzájárulás legalább az anyagi terhek egy része alól mentesíti a gyászoló rokonokat.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Tizedével is csökkenthető a kötelező biztosítás díja
Különféle kedvezményekkel igyekszik csökkenteni néhány biztosító a közlekedési balesetek miatti túl sok kárigényt. Most öt-tíz százalékos engedményt kaphatnak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjából azok, akik nyilatkoznak arról, hogy 2-4-nél több ember, vagy bizonyos életkor alatti személy nem vezeti az autót – hívja fel a figyelmet a kgfb újdonságaira a CLB biztosítási alkusz cég.
Egyelőre a korábbi éveknél is kevesebben kötöttek új szerződést a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás november elsején kezdődött kampány időszakában – közölte a CLB biztosítási alkusz cég. Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója szerint nincs ebben semmi különös: évek óta egyre kevesebb autósnak esik év végére a kötelező fordulója.
Azoknak viszont, akiknek éppen ebben a hónapban kell dönteniük, hogy maradnak-e a régi biztosítójuknál vagy újat keresnek, érdemes alaposan tájékozódniuk az ajánlatok között, mert vannak figyelemre méltó új kedvezmények – figyelmeztet Németh. Ilyen például a járművezetők számától függő 5-10 százalékos kedvezmény, amelyet öt biztosító kínál azoknak, akik nyilatkoznak arról, hogy kettő-négy személynél többnek nem szokták átengedni az autó vezetését.
A CLB szakértője szerint ugyanis sok – sőt, egyre több – olyan összetört jármű után kell kártérítést fizetniük a biztosítóknak, amelyet nem a tulajdonos vezet, s így a baleset oka a jármű kellő ismeretének a hiánya is lehet. Ez a kedvezmény tehát jó az ügyfélnek, s a biztosítónak is, mert így csökkenhet a balesetek és a kártérítések száma, s az utóbbi összege is.
Vélhetően hasonló céllal nyilatkoztat az említett néhány biztosító arról is, hogy túl fiatal sofőr nem vezeti a szóban forgó járművet. Az életkor alsó határa változó, a limitet valahol 20 és 25 év között húzzák meg a szolgáltatók. Ezt a nyilatkozatot is 5-10 százalékos kedvezménnyel jutalmazza néhány cég. Az Aegon biztosítónál viszont a 26 éven aluli járművezetőket tartják egyértelműen kockázatosnak – vélhetően az a tapasztalatuk, hogy kiemelkedően sok baleset részesei –, s ezért ennek az „évjáratnak” valamivel magasabb havi díjat kalkulálnak.
Németh felhívja a figyelmet egy fontos időpontra, a november 11–ére. Eddig kell a biztosítóknak értesíteniük a régi ügyfeleiket, akiknek év végén van a fordulójuk arról, hogy milyen összegű kgfb-díjat kalkuláltak nekik.
Ez izgalmas és fontos időszak, s mindenkinek érdemes megvárnia az úgynevezett indexálási mutatót – vagyis, a jövő évi díjat –, hogy felelősen dönthessenek: új biztosítót keresnek vagy maradnak a jelenleginél. Annak, aki fél, hogy elkerüli a figyelmét a biztosítója levele, Németh azt ajánlja, keressen egy olyan biztosítással foglalkozó online felületet, amelyen már most megnézheti régi biztosítója neki szóló új ajánlatát.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: A kgfb ajánlatok összehasonlításával könnyebben kiválaszthatja a megfelelő kötelező biztosítást: Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Nagy esemény jön pénteken, több mint 1 millió magyar autóst érint
November 2-áig, vagyis péntekig teszik közzé a biztosítók új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaikat. 1,26 millió olyan gépjármű rója még a hazai utakat, amelynek január 1-jén van a fordulónapja, ezek üzembentartói számára lesznek érdekesek az új tarifák. Az év végi kampány kapcsán megnéztük, hogy fest ma a magyar kgfb-piac. A károk növekedésével és a biztosítók közötti év végi verseny jelentőségének visszaesésével igencsak megugrottak a díjak, és a drágulásnak valószínűleg nincs vége.
Tavaly először nemcsak elérte, de meg is haladta a válság előtti csúcsot a magyar kgfb-piac bruttó díjbevétele, vagyis az az összeg, amennyit a magyar autósok fizettek biztosításukért. A szerződésekbe kódolt éves díj (állománydíj) azt mutatja, hogy idén valószínűleg még tovább emelkedik a díjbevétel, az első félév díjbevétele egyébként 13%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A biztosítók díjbevétele részben a szerződésszám, részben az átlagdíj emelkedése miatt nő. Az elmúlt egy évben közel 5%-kal emelkedett a szerződésszám, vagyis a biztosítói díjbevételek emelkedése elsősorban a biztosítások díjának növekedéséből származik, ami messze meghaladja az inflációt. Ahogy az alábbi ábrán látható egyébként, a kgfb-szerződéssel rendelkező hazai gépjárművek darabszáma másfél évtized alatt kétharmadával, az elmúlt egy évtizedben harmadával emelkedett.
Évente átlagosan csaknem 30 ezer forintot költünk a kgfb-re, amiben az idén még fizetendő 30%-os baleseti adó nincsen benne. A jövő évi díjbefizetés során már nem kell baleseti adót fizetni, viszont a díjba kalkuláltan meg kell fizetniük az autósoknak ugyanazt a terhet (baleseti adóból biztosítói különadó lesz), így ettől az adóváltozásból autósok terhe nem változik, az átlagdíj-statisztikában viszont közel 30%-os emelkedés várható emiatt.
Mint a fenti ábra mutatja, a biztosítók egy szerződésre jutó kgfb-díjbevétele messze nem jár még ott, mint a válság előtt, csupán a baleseti adó miatt fizetünk ma többet a kötelező biztosításért, mint bármikor korábban. Az online alkuszok, a válság alatti alacsonyabb kárhányad és az év végi kgfb-kampány által generált biztosítói árverseny hatásai még mindig látszódnak az átlagdíjon, csak fokozatosan érik el válság előtti szintjüket. A díjak emelkedése a károk és a biztosítói működési költségek emelkedését követi, előbbi részben a több megtett kilométerrel (elmúlt a válság), részben a gépjármű-állomány öregedésével magyarázható.
Ugyanakkor ez nem elégséges magyarázat a díjemelkedésre. A drágulásban komoly szerepe lehet annak is, hogy az év végi kgfb-kampány hosszú évek óta már csak azokat érinti, akik 2010 előtt vásárolták meg (helyezték üzembe) mostani autójukat. A többiek számára a szerződéskötés évközbeni évfordulója vált irányadóvá, így a biztosítók közötti gyilkos verseny igencsak lecsengőben van. Az alacsonyabb intenzítású verseny a díjak emelkedése mellett azt is jelenti a biztosítóknak, hogy szektorszinten most már ismét nyereséges számukra a kgfb-tevékenység.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai alapján öt évvel ezelőtt még a személygépjárművek 69%-ára volt érvényes az év végi kgfb-kampány, mára ez 25%-ra csökkent. Esetükben a január 1-jei fordulónapot megelőzően 60 nappal, vagyis november 2-án érvényes díjak az irányadók.
A MABISZ adatai szerint tavaly a kampányidőszakban 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű-tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) arra számít, hogy idén 140-150 szerződésváltó lehet a piacon, a díjak pedig az elmúlt egy évhez hasonló, 10-15%-os mértékben növekedhetnek.
A legutóbbi kgfb-kampányban egészen extrém díjemelkedést is tapasztaltak egyes autósok, ami idén is előfordulhat, így mindenképpen érdemes lesz összehasonlítani a különböző biztosítóknál elérhető új díjakat a meglévő szerződés jövő éves díjával.
A tavalyi adatok alapján egyébként a kgfb-piac több mint 50%-át mindössze három biztosító, az Allianz, a K&H és a Wáberer uralja.
Forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Vesse össze egy oldalon különböző biztosítók aktuális kgfb díjait, hogy okosan köthessen biztosítást! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

