Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy a nők kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele, amire a Groupama Biztosító adatai szerint a tavalyi síszezonban februárban volt a legnagyobb szükség.
A megfelelő orvosi ellátás a legfőbb motiváció A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés adatai szerint a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest. A kutatásból az is kiderült, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja – a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.
„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli. A biztonságot nem lehet évszakhoz kötni, de érdekes tény, hogy a téli hónapokat vizsgálva az elmúlt, 2014/2015-ös síszezonban a legtöbb kárbejelentés februárban érkezett a biztosítótársasághoz, csak ebben a hónapban 116 káresetet jelentettek be ügyfeleink és ebből 71 esetben sürgősségi orvosi ellátásra volt szükség.
Decemberben és januárban csak harmadennyi ügyfelünk jelentett be kárigényt, de ekkor is a balesetekkel kapcsolatos bejelentések voltak túlsúlyban” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője. A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, a minden alkalommal biztosítást kötő utazók körében a nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a férfiaké.
Mennyi az annyi? − Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet
A Groupama Biztosító adataiból kiderül, hogy egy ausztriai snowboard baleset Európai Egészségkártyával fedezett kórházi ellátás esetén, utasbiztosítás nélkül az alábbi költségeket tartalmazhatja:
A helikopteres mentés költsége: 1 267 500 Ft
A mentővel történő hazaszállítás költsége 130 680 Ft
A kórházi ellátás költségének (EEK kártya mellett fizetendő) önrésze: 85 000 Ft
Összesen: 1 483 180 Ft
Egy sziklás pályán elszenvedett gerincsérülés pedig az alábbi költségekkel terhelheti az utazókat:
Helikopteres mentés 1 331 400 Ft
A kórházi ellátás költsége, melyet az Európai Egészségkártya nem fedezett: 106 500 Ft
Az ügyfél hazaszállításának költsége 255 379 Ft
Összesen: 1 693 279 Ft
A biztosítótársaság szerint a síbalesetek során a magas kórházi számla mellett a helikopteres mentés teszi súlyossá a számlát. „Mivel a legtöbb ügyfél Európán belül síel, így az ügyfelek általában kiváltják az Európai Egészségkártyát, de minden alkalommal el kell mondani, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg, míg egy megfelelő utasbiztosítás esetén a fenti költségek teljes mértékben térítésre kerülhetnek” − hangsúlyozta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.
Forrás: ProfitLine
Szállodai szobára emlékeztető kórterem, napi ötszöri étkezés, amelyet még az orvosok is megirigyelhetnek, kiemelt figyelem, azonnali, akár külföldi ellátás – ezek a kiváltságok itthon is elérhetők az egészségügyi intézményekben. Annak legalábbis, aki meg tudja fizetni a szükséges biztosítást vagy a VIP-szoba árát. Bizonyos szolgáltatásoknak hála még az amerikai daganatkezelésért sem kell fizetni. Utánajártunk, mit és mennyiért kaphatnak meg a magyar betegek.
Gyors és minőségi ellátást kínál a CIG Pannónia életbiztosító, amely garantálja: ügyfelei a legjobb orvosi ellátást kapják, és ha kell, ehhez svájci vagy amerikai kezelést is biztosítanak. Sallai Linda, a cég termék- és üzletfejlesztési igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, 2012 szeptembere óta érhetők el a Best Doctors egészségbiztosítási termékei, amelyek lényege, hogy nemzetközi orvoshálózattal működnek együtt. Így a betegek számára a világ 53 ezer vezető – a szakma által legjobbnak ítélt – specialistája válik elérhetővé. – A világszínvonalúnak tartott orvosi szaktudást és kórházi ellátást így a magyar ügyfelek is igénybe vehetik. A biztosító megszervezi a külföldi gyógykezelést, és fedezi a gyógyuláshoz szükséges kiadásokat – beleértve az utazás, szállás, tolmácsolás költségét is. – Mindezt ötféle betegség- és kezeléscsoport esetén: rákos megbetegedések, koszorúérműtét, szívbillentyű-helyreállítás vagy -csere, idegsebészeti műtét, valamint élő donoros szerv- és szövetátültetés – tudtuk meg Sallai Lindától. Felvetődik a kérdés: vajon mekkora biztosítási díjat kell fizetni egy ilyen költséges szolgáltatásért? Mint kiderült, kiegészítő biztosításként megkötve évi 73 850 forintért hozzá lehet jutni, míg önálló főbiztosításként a Best doctors egészségbiztosítás éves díja 600 euró, ami havi mintegy 15 500 forintot jelent. A biztosítás esetenként 1 millió euró értékig nyújt fedezetet a külföldi orvosi kezelésre.
– A kórházi szolgáltatásokra kötött biztosítás fő előnye, hogy a betegek sokkal hamarabb kerülhetnek szakorvoshoz, mint az állami rendszerben – erről már Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója beszélt lapunknak. Szerinte kórházi szolgáltatásokra vonatkozó biztosítást elsősorban a budapesti lakosok köthetnek, hiszen a velük szerződött partnerek között inkább a fővárosi magánintézmények szerepelnek. – 2015 decemberében bevezettük a Privatemed Pro biztosítást, melynek lényege, hogy ha az ügyfelet a velünk szerződésben lévő magánkórházak valamelyikében műtik, akkor a műtétjének és a kiemelt kórházi hotelszolgáltatásnak az árát is a biztosító finanszírozza – fejtette ki az ügyvezető igazgató. Mint kiderült, ez a lehetőség 102 műtéttípus esetén érhető el, és a kórházi csomag egy limitált összeg erejéig fedezetet nyújt gyógyászati segédeszközökre és a betegszállításra is. A díjak Bóna Katalin szerint változók: egy 25 éves ügyfél esetében például 3000 forint egy hónapra, míg egy 40 évesnek már legalább 6400 forintot kell fizetni. Fontos azonban, hogy ez kiegészítő biztosítás, vagyis az alapcsomagot is meg kell kötni.
Egészségügyi ellátásra kötött biztosítást itthon az NN Biztosító is kínál. Somogyi László, a cég munkatársa lapunknak elmondta, a Medicover szolgáltatását közvetítik, melynek legnagyobb csomagja finanszíroz VIP kórházi fekvőbeteg-ellátást egészen 3,5 millió forint erejéig. A limit tartalmazza az egynapos sebészetet és a betegszállítást is. A lakossági csomag havi alapdíja 15–38 ezer között mozog, életkortól és egészségügyi kockázatelbírálástól függően, míg a vállalati csomag havi alapdíja 30 ezer forint.
Kerestük a Generali és az Uniqa biztosítót is, mivel korábbi sajtóértesülések szerint ezek a cégek is kínálnak kórházi szolgáltatást biztosító csomagokat, ám kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz.
VIP-szobák az állami kórházakban
Aki nem magánkórházi szolgáltatást akar igénybe venni, de szeretne legalább egy külön szobát, annak néhány intézményben erre biztosítás nélkül is lehetősége van, bár az árak és a színvonal változó. A Szent János Kórházban például összesen 91 VIP ágy érhető el, a fizetős részlegen a kórházi szoba 1000 és 6000 forint között mozog egyetlen éjszakára. Ennél jóval drágább, ám messze színvonalasabb az Uzsoki Utcai Kórház VIP-részlege, ahol egyetlen éjszakáért 30 000 forintot kérnek. Ám mindezért nemcsak egy szép szobát, hanem kifogástalan ételt kap a beteg, aki úgy érezheti magát, mintha egy szállodában pihenne. A Honvédkórház is számít a tehetősebb „ügyfelekre”: az intézmény honlapja szerint a Vitalitás Centrum, az NN Biztosító Zrt. és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ által közösen fenntartott részleg magas színvonalú kórházi hotelszolgáltatást nyújt fekvő betegek részére. Aki fizet, panorámás kétágyas szobában lábadozhat, saját fürdőszobát használhat, és személyre szabott étrend alapján kialakított menü segíti a gyógyulásban. A kórház honlapján csak arról nincs információ, hogy mindezt mennyiért lehet igénybe venni.
Az ország legtöbb kórházában azonban még ritkaságnak számítanak a pluszszolgáltatások.
Forrás: mno
A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.
Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.
Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.
Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.
Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.
A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.
Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.
Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.
Forrás: Piac&Profit
A legtöbb unit-linked típusú biztosítás a többi megtakarításnál lényegesen magasabb költségeket von le, de számos olyan szerződés van, amelyik a futamidő alatt levont költségek egy jelentős részét visszafizeti bónusz formájában, ha fegyelmezetten fizetjük a megtakarításunkat.
Hogy kapok bónuszt?
A legtöbb unit-linked típusú megtakarításnál létezik bónuszrendszer, amely lényegében azt jelenti, hogy a (kezdeti) költség egy részét, amelyet a biztosító a futamidő elején elvon, valamilyen formában később visszaadja.
Azt viszont érdemes észben tartani, hogy jellemzően szigorú követelményeknek kell megfelelnünk, ha bónuszt akarunk:
- A szerződésnek díjrendezettnek kell lennie, a futamidő alatt nem, vagy csak minimálisan lehet díjhátralékos,
- a futamidő alatt nem díjmentesíthetünk,
- részvisszavásárlást nem kérhetünk.
Ha ezeknek (illetve a szerződésben vázolt egyéb követelményeknek) nem teszünk eleget, a költség nem jár vissza.
A biztosító a szerződésben meghatározott jóváírások ideje után a bónuszt jellemzően a pénzalapba utalja, vagyis be lesz fektetve a biztosításhoz tartozó eszközalapokba.
A kockázati kiegészítők díja általában nem számít bele a bónuszok számítási alapjába.
Milyen bónuszok vannak?
Mint szinte minden más esetben, a unit-linked biztosításokra vonatkozó bónuszrendszerek is rendkívül eltérőek a különféle termékeknél, ezért nehéz egy egységes sémát meghatározni.
Néhány népszerűbb példát szemügyre véve a számtalan unit-linked megtakarítás közül, a következő bónuszrendszerekkel találkozhatunk:

- Az Aegon unit-linked termékei (Viva / Premium / Prestige) egységes bónuszrendszert használnak: a 10. évfordulón a szerződőt egy teljes kezdeti éves díj kifizetésével jutalmazzák.
- A CIG Klikk aszerint fizet bónuszt, hogy mekkora kezdeti éves díjat fizetünk: 400 000 forint alatt a 10. évben a kezdeti éves díjnak megfelelő 50%, a 15. évben 75% bónusz jár a szerződésünkre, 400 000 forint felett emellett még 15% az első öt év után.
- A Generali Aranyszárny CLaVis 2-3 évente fizet bónuszt, az évek közt eltelt időszakokat bónuszidőszakoknak nevezi a termék szerződése, ezeknek mértéke és díjrendezettsége alapján számítja ki a termék, hogy fizet-e bónuszt és ha igen, akkor mekkora összegre vetíti a 15-20 százalékos bónuszrendszert.
- Az NN Galaxis ötévente fizet bónuszt a hűségdíjra vetítve (amely az éves rendszeres díj bizonyos százaléka), 5 év után fizet először, 10 százalékos bónuszt, 20. évfordulóig 10 százalékkal növeli a fizetendő bónuszt minden periódusban, 25. év után pedig ötévente 50 százalékot fizet, majd lejáratkor a teljes hűségdíjnak megfelelő bónuszt ír jóvá.
- Az Uniqa Multi Invest 10. év után a rendszeresen befizetett díjakra írja jóvá az 1 vagy 2 százalékos bónuszokat amikor díjfizetés történik, a rendszeres díjak mértéke határozza meg a bónusz mértékét.
- Persze van, hogy egy termék egyáltalán nem fizet bónuszt, ilyen például a Groupama Életív. Az ilyen termékek olcsóbbak lehetnek versenytársaiknál, mivel a kezdeti költségelvonás mértéke kisebb.
Miért jó a bónusz?
Ismét érdemes kiemelni, hogy a bónuszok lényegében a költségek egy részének jóváírását jelentik, a biztosító nem ingyen pénzt ad az ügyfél hűségéért. Ennek fejében:
- A késleltetett befizetés miatt a bónuszok rontják a biztosítás hozamtermelő képességét, mivel amíg eltelik az első 5-10 év, hogy bónuszhoz jussunk, a jóváírt összeg nincs befektetve (a holnaputáni 1 forint jóval kevesebbet ér, mint a mai 1 forint),
- ugyanakkor a hosszú távú, rendezett díjfizetést támogatják pozitív megerősítéssel (ellenben egy visszavásárlási táblázattal), amely a megtakarítási fegyelmet erősíti.
Forrás: Portfolio
A biztosító négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kgfb-szerződések megszűnéséről szóló levelekben.
Az MNB négymillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Groupama Biztosítót a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt. A biztosító a díjnemfizetés miatt törölt kgfb-szerződéseknél nem a megszűnés tényleges dátumát, hanem későbbi időpontot közölt az érintett ügyfeleknek.
A Magyar Nemzeti Bank a Groupama Biztosító Zrt.-vel szemben lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálatban megállapította, hogy a biztosító 2013 októberétől kezdődően egy negyedévet meghaladó időszakon át négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnéséről szóló törlésértesítő levelekben. A Groupama Biztosító a díjnemfizetés miatt törölt szerződéseknél az érintett ügyfeleknek adott tájékoztatás során nem az adott kgfb-szerződés megszűnésének tényleges dátumát, hanem több nappal későbbi időpontot közölt.
A biztosító tájékoztatása az MNB szerint befolyásolhatta a fogyasztók új biztosítási szerződés megkötésére irányuló ügyleti döntését, ők ugyanis nem rendelkezhettek valós információval a szerződés tényleges megszűnésének időpontjáról.
Az MNB a bírság kiszabása során értékelte, hogy a biztosító a jogsértést a korábbi években valósította meg, ugyanakkor a jogsértés jellege, valamint a jövőbeni ismétlődés megelőzésének a szükségessége mégis indokolttá tette a szankció alkalmazását a hiányosság feltárását követően.
A cselekmény súlyát enyhítette, hogy a Groupama Biztosító minden olyan ügyfele számára, akik a kgfb-szerződés megszűntetéséről szóló levél kézhezvételét követő 14 napon belül újrakötötték e szerződésüket a biztosítónál, jóváírja a szerződés megszűnése az újrakötés közötti időszakra vonatkozó fedezetlenségi díj összegét.
Forrás: Világgazdaság
Az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül fokozatosan szigorodnak az életbiztosítási közvetítők és panaszkezelések szabályai. Néhány szabály már idén év elején életbe lépett, így például mostantól kötelező lesz igényfelmérőt kitölteni, ezért utólag is bizonyítható lesz, ha nem a nekünk legjobb biztosítást sózta ránk az ügynök.
Új szabályok léptek életbe az életbiztosításoknál: több új előírással is védi az ügyfeleket az etikus életbiztosítás koncepciója. Januárban lépett életbe a Biztosítási törvény (Bit.) módosítása, amely utat nyitott a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) arra, hogy jobban bele tudjon szólni az életbiztosítások szabályaiba.
Hogyan véd minket a jegybank?
Két lényeges új szabályozás lépett életbe a koncepció nyomán:
- Mostantól a megtakarításos életbiztosításoknál a tanácsadónak minden esetben tájékoztatnia kell az ügyfelet a teljes költség mutatóról (TKM), és
- Előzetes, írásos igényfelmérést kell kitöltenie az ügynöknek, amikor találkozik a szerződővel.
Mit is jelentenek ezek a plusz feladatok?
A TKM-et már korábban is említették az ügyfélnek, feltéve, ha az kedvező volt a biztosító szempontjából. Mostantól minden esetben be kell mutatnia az ügynöknek a mutató értékét, annak pontos működését viszont nem köteles elmondani. Ez azért jelenthet problémát, mert a TKM egy tájékoztató jellegű adat, a tényleges költségterhelés eltér ettől.
Ez azt jelenti, hogy például egy 3 százalékos TKM-mel bíró biztosításnál nem évente 3 százalékot vonnak el egyszerre, egy összegben, hanem a különböző díjak eltérő időpontokban kerülnek elvonásra, sőt a százalékos költségeknél még az elvonás alapja is eltérő lehet.
Lényeges, hogy 2017-től már egységes számítási módszert kell majd alkalmazni a TKM számításánál, így jobban összehasonlíthatók lesznek a biztosítások költségterhelései biztosítási típusra lebontva.
Így számítják ki a TKM-et:
- 35 éves bitztosított.
- Csak az alapbiztosítás kockázati elemeit veszik figyelembe.
- Az éves díj 210 ezer forint (jövőre ez 300 ezerre módosul) a rendszeres díjas termékeknél. Egyszeri díjas termékeknél 2,2 milliós díjjal számolhatunk (jövőre ez 4,5 millióra nő).
- Csak akkor indexálnak, ha ez kötelező.
- Csoportos beszedéssel, illetve átutalással fizet az ügyfél (jellemzően ez díjkedvezménnyel jár).
- A rendszeres díjas termékeknél 10, 15 és 20 éves, egyszeri díjasnál pedig 5, 10 és 20 éves futamidőnél végzik el a számításokat. Whole life biztosításnál visszavásárlással számolnak.
- Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesznek, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
- Nem számolnak az adóval.
- Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozammal.
- A szerződés a futamidő végéig rendezett díjú, nincs díjszüneteltetés, részvisszavásárlás vagy díjmentes leszállítás.
Az ügynökök már korábban is végeztek igényfelmérést, ennek célja az volt, hogy kiderüljön: valójában milyen biztosításra van szüksége az ügyfélnek. A függő ügynököknél (ahol csupán egy biztosító termékeit értékesítik) elsősorban a biztosítási típusok között nyújthat segítséget a felmérés, a többes ügynököknél (akik több biztosító termékeit kínálhatják) és az alkuszoknál viszont abban is iránymutatást adhat, hogy melyik biztosító terméke a leginkább kedvező az ügyfélnek. Korábban gyakran előfordult, hogy az ügynök nem az ügyfél számára legkedvezőbb terméket adta el, hanem azt, amelyik után a legmagasabb jutalékot kapta. A kötelező, írásos igényfelmérővel viszont ha az ügyfél panaszt nyújt be, akkor bizonyítható lesz, ha nem a számára legmegfelelőbb biztosítást értékesítette a tanácsadó.
Ezt dönti el az igényfelmérő:
- Biztosítási védelem vagy megtakarítás a cél.
- Megtakarítás esetén unit linked vagy vegyes biztosítás a megfelelő. Ezt a kockázatvállalási hajlandóság és a befektetési döntések meghozása alapján lehet megállapítani.
- Egy összegű vagy rendszeres díjú termék kell az ügyfélnek.
- Rendszeres díjú terméknél mekkora díjat tud hosszú távon is fizetni az ügyfél, mekkora a megtakarítási cél.
- Milyen futamidejű biztosítást választana.
Nemcsak ezek változtak
Az új Bit. változtatott az ügyfélfogadás rendjén is, mostantól minden biztosítónak fiókot kell fenntartania, ahol a szóbeli panaszokat kell fogadnia a szolgáltatónak. Munkanapokon továbbra is 8 és 16 óra között kell nyitva tartaniuk, azonban egy munkanapon 7 és 21 óra között, legalább 12 órán keresztül folyamatosan biztosítani kell az ügyfeleknek a szóbeli panasz lehetőségét. A telefonos rendelkezésre állás is a fenti szabályok szerint módosul.
A többes ügynököknek is biztosítania kell a szóbeli és a telefonos panasz lehetőségét egy fiókon keresztül. Munkanapokon 8 és 16 óra között kel fogadniuk az ügyfeleket, de hetente egy napon 8-tól 20 óráig kell ezt megtenniük.
Telefonos hívások esetén egyébként mostantól már a Bit. keretein belül is 5 percen belül biztosítani kell, hogy az ügyintézővel beszélhessen az ügyfél. Ezt eddig csupán az MNB szabályozta rendeletében. A telefonos panaszok felvételeit és a biztosító írásos válaszát is egyaránt 5 évig kell megőrizni.
Forrás: Pénzcentrum
Január második felének havas, fagyos napjait követően hirtelen ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk. Az esetenként akár többszázezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal
Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.
„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.”
Így dokumentáljuk a kárt
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
- Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.
Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:
| Útszakasz | Kezelő | Érdemes tudni |
| Lakott területen kívüli út, 2013 novemberétől az autópályákat is beleértve | Magyar Közút Zrt. | www.kozut.hu címen tennivalók és letölthető kárbejelentő lap |
| Lakott területen belüli útszakasz | Az illetékes önkormányzat | |
| Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai | BKK Közút Zrt. | www.bkk-kozut.hu oldalon elérhető a kárbejelentéshez szükséges valamennyi információ (útvonaltérkép, kárbejelentő, stb.) |
Miért könnyebb kátyúbiztosítással?
Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.
„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”
Forrás: Biztosítási Szemle
Birtokon belülre kerültek az AIG feldarabolását szorgalmazó milliárdosok. A négy hónapja a nyilvánosság előtt zajló csatározások ezután zárt ajtók mögött, az igazgatótanács asztala körül folytatódnak.
Birtokon belülre kerültek az American International Group (AIG) biztosítótársaság feldarabolását szorgalmazó milliárdosok: Carl Icahn és John Paulson nagybefektetők beülhetnek az igazgatóságba, hogy személyesen képviseljék a részvényesi érdekeket. Icahn már jelezte, hogy bokros teendői miatt egyik megbízottja révén fogja képviseltetni magát a 16 fős testületben.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb részvényesi megtérülést mindenek elé helyező aktivista befektetők már nem kívülről kiabálhatnak be a pályára, hanem teljes jogkörrel részt vehetnek a „taktikai értekezleteken”, és beleszólhatnak a világ egykor, a válság előtti időkben legnagyobb biztosítójának számító AIG jövőjét meghatározó döntésekbe. A négy hónapja a nyilvánosság előtt zajló csatározások az AIG feldarabolásáról tehát ezután zárt ajtók mögött, az igazgatótanács asztala körül folytatódnak.
A The New York Times szakértői szerint Icahn és Paulson nem elégszik meg az igazgatósági székkel, hanem minden követ megmozgat az óriásvállalat hatékonyabban működő, profitorientáltabb egységekre való szétszedése érdekében. Douglas Steenland elnök a döntés kapcsán diplomatikusan annyit mondott, hogy a két nagybefektető tapasztalatainak felhasználásával dolgozhatják ki a jövő stratégiáját, ami a cél- és profitorientált, egyben karcsúbb AIG létrehozását eredményezheti. Az AIG vezetésében a „kisebb méret, vonzóbb jövő”-féle felfogás nem szerzett még kellő támogatást, ez azonban Carl Icahn szerint megváltoztatható, ők a katalizátor szerepét szeretnék eljátszani, megnyerve maguknak a többséget a változtatásokhoz. Icahnék 3,46 százalékos pakettel rendelkeznek a cégben, azaz kitartó lobbitevékenységet kell folytatniuk céljaik eléréséhez.
Annyit már sikerült kivívniuk, hogy az AIG januárban felvázolt egy költségcsökkentési tervet, amely jelzálogbiztosítójának a kiszervezését és pénzügyi tanácsadó érdekeltségének az eladását is magában foglalta. A biztosítótársaság egyes tevékenységeit szervezetileg elkülönítenék egymástól, hogy lemérhessék azok életképességét. Icahn és Paulson azonban még radikálisabb követelésekkel állt elő: szerintük az AIG életbiztosító ágát, illetve a vagyon- és balesetbiztosító ágát külön kellene választani, jelzálog-biztosítóját pedig el kellene adni. Paradox módon Icahnék kezére játszik a befektetői elégedetlenség is, ugyanis az AIG valóban nem képességei szerint teljesít, friss gyorsjelentése szerint a tavalyi záró negyedévet 1,3 milliárd dolláros veszteséggel zárta, ami a tőzsdén 3,7 százalékos árfolyamgyengülést váltott ki.
Forrás: Világgazdaság
Az internet megjelenése csak a kezdet volt, az azóta kifejlesztett és egyre csak terjedő technológiák alaposan felforgathatják a biztosítási ipar mai működését. Az egymással kommunikáló gépek, a hatalmas adatbázisok elemzése vagy éppen a telematikai technológia olyan újítások, amelyek az elképesztően pontos kockázatelemzés és az olcsóbb biztosítások korát hozhatják el. Eközben azonban a biztosítóknak a trónkövetelőikre is figyelniük kell, nehogy lenyúlják tőlük az ügyfeleket.
Évtizedek, sőt, évszázadokon keresztül a klasszikus biztosítási üzletkötés része volt a meleg kézfogás. Az ügynökök személyre szabott biztosítási termékeket adtak el személyes találkozókon, sokszor egyenesen az ügyfél otthonában. Ez a folyamat azonban akár hetekig is eltartott. Amikor aztán az internet a 90-es évek végén megjelent, egyszer csak az emberi kommunikáció egy új utat talált magának. Bár az ügynökök és brókerek továbbra is a legfontosabb értékesítési csatornát jelentik még mindig, az internet és a PC-k váltak a második, és egyre többet használt csatornává. És ez még csak a kezdet, egy sor új technológia forgathatja fel a biztosítók életét hosszabb és rövidebb távon egyaránt.
A Capgemini és az EFMA közösen elkészített "World insurance report" c. tanulmányából gyűjtöttük össze, hogy milyen technológiák lehetnek a legnagyobb hatással a biztosítókra a következő években.
1. IoT - Internet of Things
A "dolgok internete", vagyis az egymással összekapcsolt és egymással kommunikáló gépek hálózatának terjedése nagy változásokat hozhat. A mindennapi életben használt eszközök közül egyre több képes az automatikus adatkommunikációra. Ez azt jelenti, hogy egyre több területről lehet a valós-idejű adatokat egy adatközpontba juttatni, ahol ezeket elemzéseknek vethetik alá. Például az autók motorjába, pulzusmérőkbe vagy más egészségügyi eszközökbe épített érzékelők által közvetített adatok sokkal komplexebb és pontosabb képet mutathatnak a biztosítók kitettségéről az adott területen.
2. Big Data
Az IoT trendhez is kapcsolódik a nagy adatbázisok elemzésén alapuló technológiák fejlődése. A biztosítók vezetőinek 78 százaléka az első három legfontosabb felforgató tényező közé sorolta a Big Data elemzési eljárásokat. Az Big Data megoldások a biztosítások árazására lehetnek nagy hatással, ugyanis lehetővé teszik, hogy ne csak statikus, hagyományos tényezőket, hanem új, dinamikus változókat vegyenek figyelembe az aktuáriusok a kockázatok árazásakor. Ez persze az egész iparág működésére kihatással lesz.
3. Kockázatcsökkentő technológiák
Az autókban már most is egy sor automata biztonsági berendezés óvja az utast, mint például az automatikus vészfék és hasonló ütközéselkerülő rendszerek. Ezekből csak egyre több lesz, és ezt kombinálhatják a biztosítók a telematikus rendszerekkel, amelyek valós idejű adatokat küldenek a biztosított személy autójáról, pozíciójáról. A nyomon követhetőség révén még jobban testre szabott, például használat-alapú biztosítási termékeket tudnak kínálni. A tanulmányhoz készített felmérésben részt vevők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb biztosítási díjért cserébe megengedné biztosítójának, hogy az autózási viselkedését monitorozza.
A szívritmust és más egészségügyi paramétereket mérő karkötők és más hordható technológiák hasonlóan formálhatják át az egészbiztosításokat. A nem-élet üzletágak ügyfeleinek nagyjából fele engedné meg, hogy ilyen eszközökből kinyert adatokat megkapjon a biztosítója, és ezért olcsóbb legyen a biztosítása.
4. Új belépők
Rengeteg olyan nagyvállalat lép a biztosítási piacra, amely korábbról semmilyen biztosítási területen szerzett tapasztalattal nem rendelkezik, de úgy látják, hogy transzparensebben, egyszerűbben, gyorsabban tudnának dolgozni a piacon. Legtöbbször olyan még ki nem használt előnnyel rendelkeznek a hagyományos biztosítókkal szemben, ami ezt lehetővé teszi számukra, ezért valós veszélyt jelentenek a biztosítókra. Ilyen új belépő például a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi üzletlánc, a Walmart, amely egészségbiztosítási terméket tervez eladni online felületén és az áruházaiban a hatalmas és lojális ügyfélbázisának.
A biztosítók az olyan tech-óriásoktól is joggal tarthatnak, mint a Google vagy az Amazon. Előbbi a keresőmotorokhoz kapcsolódó szaktudását, utóbbi az egyetlen kattintásos vásárlásban szerzett tapasztalatát kamatoztathatja a biztosítási piacon. A Google már tett is lépéseket arra, hogy idővel belépjen a piacra, amikor felvásárolta a BeatThatQuote.com online alkuszt az Egyesült Királyságban. Más kezdeményezéseik, mit az önvezető autók, a Google Glass vagy az automatizált lakások szintén nagy hatással lehetnek a biztosítási iparra. Összességében a biztosítókat az új belépők a még jobban személyre szabott, digitális csatornán értékesített termékek felé, és a trónkövetelőkkel kötendő partnerségek felé terelik.
Forrás: Portfolio
Ha nyugdíjbiztosításon keresztül szeretnénk félretenni, általában fix minimális éves díjakkal találkozhatunk, de van olyan szolgáltató, amelyik a biztosítás időtartama alapján határozza meg a fizetendő minimális biztosítási díjat. Összeszedtük, hogy néhány népszerűbb nyugdíjbiztosítás milyen minimális rendszeres éves díjjal dolgozik.
Egységes minimum
A legtöbb biztosító egységesen, futamidőtől függetlenül határozza meg, hogy mennyi a minimum befizetendő rendszeres éves díj, például:
- a CIG Klikk 150 000,
- az Allianz Életprogram 120 000,
- az Aegon Tempo 96 000 forintos minimális éves díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.
Élettartamtól függő minimum
Vannak olyan biztosítási termékek, ahol a minimum megtakarított éves rendszeres összeg változik annak függvényében, hogy mennyi időre kötjük a szerződést, hány évünk van vissza nyugdíjig. A mögöttes elképzelés jó célt szolgál: a biztosító gyakorlatilag arra ösztönzi az ügyfelét, hogy minél kevesebb ideje van a nyugdíjig, annál többet tegyen félre. Ilyen például:
- Az NN Motiva (158 sz.), ahol 10-14 éves élettartam esetén 300 000, 15-19 éves élettartam esetén 120 000, 20 éves, vagy afölötti időtartam esetén 84 000 forint a befektetési díjrész minimuma. A termék sajátossága, hogy a kockázati díjrészt nem a megtakarításból vonják, hanem gyakorlatilag külön díjalapba megy, így plusz befizetést jelent: 10-14 éves élettartam esetén 14400 forint, 15-19 éves időtartam esetén 5760 forint, 20 év és afölötti időtartam esetén 4032 forintot évente (amit havonta vonnak).
- A Metlife Privát Nyugdíjprogramja (MET-687) 10-15 év közti időtávon 180 000 forintos, 15-20 év közt 150 000 forintos, 20 évnél hosszabb időtávon pedig 120 000 éves minimális éves díjért dolgozik.
- Az Union Nyugdíj Program II terméke pedig 20 év alatti futamidő esetén 84 000, 20 év fölött pedig 60 000 forintos éves minimum rendszeres díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.
Persze ha komolyan gondoljuk a nyugdíjcélú megtakarítást, a minimum díjaknál nagyobb összeget érdemes félretennünk rendszeresen, főleg, ha közel vagyunk a nyugdíjazáshoz.
Forrás: Portfolio

