2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Híztak tavaly a biztosítók
2016 február 09.
Kategória:
Életbiztosítás
Erős utolsó negyedévet zártak a hazai életbiztosítók, nagyot nőtt ugyanis a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartaléka. Az év végére 1148,2 milliárd forint volt a unit linked alapokban, körülbelül 50 milliárd forinttal több, mint 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végére tehát szinte teljesen visszanyerték a biztosítók azt az összeget, amit a harmadik negyedévben a tőzsdék esése miatt elveszítettek. Ennek egyik oka a megugró értékesítés is lehetett. A piaci szereplők korábban arról nyilatkoztak: az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások miatt az év utolsó hónapja erős szokott lenni, ilyenkor sok az egyszeri befizetés is.
A hagyományos vegyes életbiztosításokon egyelőre nem látszik a pozitív trend. A tartalékok 620 milliárd forinton álltak az év végén, vagyis
5 milliárd forinttal csökkentek 2015-ben. Pedig a nyugdíjbiztosításokon belül a klasszikusok is egyre kedveltebbek, a legnagyobb piaci szereplő, az NN például főleg ilyen biztosítást ad el, és a dobogóról éppen csak lemaradó Aegonnál is ez a húzótermék. A nem életbiztosítások tartalékai minimális mértékben nőttek viszont 447 milliárd forintra. Ezeknél a biztosításoknál mindig megfigyelhető a szezonalitás, az év végén általában mélypontra kerülnek a tartalékok, hiszen az újévi díjak csak az első negyedévben érkeznek be, a károkat viszont az év végén is fizetik a biztosítók.
A harmadik negyedév tőzsdei bukása után óvatosabb üzemmódra kapcsoltak a biztosítók és az ügyfelek. Ennek egyik jele, hogy a forinteszközökön belül történelmi csúcs közelébe, 164 milliárd forintra nőtt például a készpénz mennyisége. A diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége ugyan visszaesett, ez azonban a készpénzmennyiség növelésével együtt az állami dkj-kibocsátás visszafogásával is magyarázható. A magyar állampapírpiac jó teljesítményét a szűkös kínálat ellenére is igyekeztek kihasználni a piaci szereplők, ezt igazolja a 920 milliárd forint fölött ragadt államkötvény-állomány. A részvénypiacot továbbra is kerülik a biztosítók, a hazai közvetlen részvénybefektetéseik volumene 50 milliárd forint körül stagnál. A külföldi eszközökben viszont egyre jobban bíznak, ezek volumene 522 milliárd forintra emelkedett, vagyis a biztosítók most már minden ötödik forintot az országhatáron túl fektetnek be, nagyrészt befektetési alapokon keresztül.
Forrás: Világgazdaság
Nem sok idejük maradt az astrásoknak
2016 február 08.
Kategória:
Általános
Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk volt.
Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk (kgfb) volt - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Tájékoztatása szerint a nem kgfb jellegű, például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtandó kártalanításhoz szükséges dokumentumok az MNB honlapján is elérhetőek, azokat úgy kell postázni, hogy március 3-ig a címzetthez érjenek.
Binder István elmondta, az Astrának Magyarországon 200 ezer ügyfele volt, ebből 160 ezren kgfb-ügyfelek voltak, ezen károsultaknak a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (MABISZ) kell fordulni, őket a magyar szervezet fogja kártalanítani.
Szerző: MTI
Forrás: Világgazdaság
Megkapják a pénzüket a magyar astrások Romániától
2016 február 08.
Kategória:
Általános
A MABISZ és a román biztosítási garanciaalap (FGA) megállapodott az Astra Biztosító hazai kgfb-károsultjainak kifizetéséről, amit a MABISZ teljesít. Az egyéb károsultak az FGA honlapján elérhető magyar nyomtatványokat kitöltve adhatják be kárbejelentésüket a román garanciaalaphoz úgy, hogy az március 3-ig oda beérkezzék. Célszerű a kárkifizetési kérelmet, egyéb – például díj-visszatérítési – igénybejelentéseket is ugyanígy késlekedés nélkül megtenni az FGA felé.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap írásos megállapodást kötött a román Astra Biztosító hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) hazai károsultjainak kifizetéséről. Az egyezség szerint itthon a MABISZ fogadja, méri fel, szemlézi és fizeti ki forintalapon az Astra Biztosító hazai fióktelepe kgfb-biztosítottjai által okozott károkat az FGA nevében is azoknak a károsultaknak és követeléssel élőknek, akiknek ezt még nem rendezték és nem térítették meg.
A kgfb-károk intézését, kifizetését a múlt év őszén született törvényi szabályozás nyomán már jelenleg is végzi a MABISZ, javasolt, hogy az eddig még nem jelentkező károsultak késlekedés nélkül itt jelentsék be kgfb-kárukat. Ezzel párhuzamosan célszerű, hogy az esetleg még mindig Astra kgfb-szerződéssel rendelkező ügyfelek minél hamarabb szerződjenek át egy másik biztosítóhoz.
Az egyéb, nem kgfb jellegű – például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtott – kárigényeket, illetve az Astra-szerződők által befizetett, de meg nem szolgált (akár kgfb) biztosítási díjakat az FGA téríti meg. Mint azt az ASF legfrissebb tájékoztatásában közölte a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), az FGA-hoz március 3-ig lehet megtenni magyar nyelven – kizárólag írásban – a kárbejelentéseket és a kárrendezést megindító kérelmet úgy, hogy azok addigra meg is érkezzenek. Célszerű a korábban az Astra Biztosító magyarországi fióktelepének vagy esetleg az FGA-nak korábban már beadott kárbejelentéseket is ismételten megküldeni.
A magyarországi nem kgfb-s károsultaknak, meg nem szolgált díjat visszaigénylőknek a román jogszabályok alapján még egy további írásos kárkifizetési kérelmet is be kell adniuk az FGA-hoz. Célszerű ezeket is – akár együtt a többi dokumentummal – úgy elküldeni, hogy március 3-ig megérkezzenek a címzetthez. Az FGA-nál tehát többféle kérelmet kell kitölteni, ezek, s az elküldésükkel kapcsolatos tudnivalók a román garanciaalap honlapján, illetve ügyfélszolgálatán érhetők el (a nyomtatványok elérési helyére lsd. melléklet is).
A román hivatalos értesítőben (Bucharest Tribunal) 2016. január 21-én tették közzé, hogy a bukaresti törvényszék 2015. december 3-án elrendelte a román Astra Biztosító felszámolását. Ez azonban nem emelkedett jogerőre, mert január 29-én a román Astra Biztosító egyik fő részvényese fellebbezett a döntés ellen. A végső döntést bíróság mondja majd ki, amelynek időpontját még nem jelölték ki.
Az FGA honlapján közzétett közlemény szerint a román garanciaalap azt követően teljesít kifizetéseket a bejelentett, elismert igényekre a követeléssel élőknek, hogy a felszámolásról szóló döntés jogerőssé, véglegessé válik.
Az MNB – amely nem felügyeli az Astra Biztosítót – az érintett magyarországi fogyasztók védelme érdekében nyújt honlapján folyamatos tájékoztatást a román Astra Biztosító károsultjainak, ügyfeleinek kártérítésére vonatkozóan. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos teendőkről és szabályokról a MABISZ honlapján találhatók naprakész információk.
Forrás: hvg.hu
Felelőtlenül bátrak a magyar cégek
2016 február 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.
Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.
A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.
A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.
A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.
Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.
Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.
Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.
Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)
Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)
Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.
Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.
Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.
Forrás: Piac és Profit
Folytatódik a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése
2016 február 05.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése újra elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2015. december óta mintegy 3900 gazdálkodó részére 1,3 milliárd forint összegben teljesítette a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetését.
A fennmaradó közel 4700 termelő jóváhagyott kérelmének kifizetése elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.
További információ az www.mvh.gov.hu oldalon.
Forrás: Agroinform
Ezek a magyar biztosítóknál elérhető befektetések
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás
A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó - írja a portfolio.hu.
Magyarországon sokan rendelkeznek befektetéshez kötött, ún. unit-linked életbiztosítással, de csak kevesen tudják, milyen befektetések is vannak a termék mögött. Az életbiztosításokból származó díjbevételeken belül egyértelműen uralják a mezőnyt a unit-linked típusú biztosítások, nem árt tehát tudni azt sem, pontosan milyen befektetések is vannak ezek mögött a biztosítások mögött.
Ebből kiindulva a nagy hazai biztosítók és alapkezelők körében is körbekérdeztünk a hazai unit-linked biztosítási termékekben elérhető hazai és külföldi befektetési és eszközalapokról, kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy biztosítók milyen alapkezelőkkel dolgoznak együtt és mely alapkezelők termékeit ajánlják ügyfeleiknek.
Nagyobb a külföldi felhozatal
A választ adó biztosítók közül az Aegonnál találkozhatnak az ügyfelek a legtöbb hazai alapkezelő eszközalapjával a unit-linked biztosításokon belül, a biztosító ugyanis hét hazai befektetési alapkezelő termékeit is elérhetővé teszi. Nem sokkal marad le egyébként a CIG Pannónia sem a sorban, a Generali ugyanakkor a cégcsoporton belüli alapkezelő alapjaira esküszik. Az Allianz Biztosító nem említett konkrét neveket, ugyanakkor elmondták, hogy folyamatosan változtatják az eszközalapokban lévő befektetési instrumentumokat, ennek megfelelően az alapkezelőket is. A hazai alapkezelők közül a legnépszerűbb a Concorde és az Aberdeen volt a válaszok alapján.
Külföldi alapkezelői kapcsolatokkal már sokkal többen rendelkeznek a biztosítók közül, a CIG Pannónia például önmagában 19 külföldi szereplővel működik együtt, emellett az Aegon és a Vienna Life is 7-8 szereplő eszközalapjait teszi elérhetővé a unit-linked biztosításokon belül. A külföldi alapkezelők közül egyértelműen tarolt a BlackRock, amelynek főként az iShares tőzsdén kereskedett (ETF) alapjai keresettek a biztosítóknál. Beszédes adat továbbá, hogy a válaszok alapján az összesen 13 hazai alapkezelő termékei mellett közel 30 külföldi szolgáltató eszközalapjait érhetik el az ügyfelek.
A unit-linked termékeken belül az együttműködések számától függetlenül biztosítónként eltér, hogy a hazai vagy a külföldi alapkezelők termékei dominálnak-e, a válaszok szerinti átlagos érték minden esetre a külföldi alapok felé billenti a mérleget. A Vienna Life-nál és az NN-nél egyértelműen dominálnak a külföldi eszközalapok a unit-linked termékeken belül, míg az Aegonnál és a Generalinál már a hazai eszközalapokat tartják nagyobb arányban az ügyfelek.
Inkább nem kockáztatnak az ügyfelek
Úgy tűnik, az ügyfelek többsége nem szeret kockáztatni (vagy inkább a biztosítók ettől bölcsen megóvják őket), ezt támasztja alá, hogy a biztosítók többségénél az ügyfelek inkább a kevésbé kockázatos pénzpiaci és kötvénybefektetéseket preferálják a unit-linked termékeken belül. A válaszadók közül egyedül az Aegon, a CIG Pannónia és a Vienna Life adataiban volt 30-40%-ot elérő a részvénybefektetések súlya.
A szélesebb befektetési választék mellett az ügyfeleknél valós igényként merül fel az is, hogy olyan termékeket kaphassanak a biztosítóknál, ahol vételi vagy éppen eladási megbízásokra is alkalmas funkciók is elérhetőek legyenek. Megkérdeztük tehát a biztosítókat arról is, hogy ügyfeleik mennyire veszik igénybe a stop-loss, a start-buy, illetve más, vételi vagy eladási megbízásra szolgáló funkciókat azoknál a termékeknél, ahol ezek elérhetőek. A Groupamánál például az ilyen szolgáltatást nyújtó biztosításoknál az ügyfelek több mint 90%-a igényli is ezeket a funkciókat, a Vienna Life-nál ez az arány 60-65%, az Allianznál pedig az új ügyfelek mintegy felét érinti. Persze a magas arányok sem jelentik feltétlenül azt, hogy a funkciókkal az ügyfelek többsége tisztában lenne.
Forrás: Biztosítási Szemle
Kevesen kapnak biztosítást béren kívüli juttatásként
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás
Hiába érhetők el kedvező feltételek, kevés cég nyújt dolgozóinak biztosítást béren kívüli juttatásként. A különböző pénztári (például egészség- vagy nyugdíjpénztári) megtakarításokat azonban emelheti a személyi jövedelemadó csökkenése.
Kevés magyar munkavállalónak jut biztosítás béren kívüli juttatásként, holott a munkáltatóknak van lehetőségük ilyen elemeket is beletenniük a kafetériacsomagokba, ráadásul olcsón.
– Nem túl elterjedt még itthon, hogy egy vállalat a vezetőit vagy alkalmazottait ilyen termékekkel lássa el, pedig így még adóelőny is elérhető. A legtöbb cégnél általában a pénzhelyettesítő eszközöket, különféle utalványokat részesítik előnyben a dolgozók – mondta a Magyar Időknek Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Jelezte: az adóelőny azért biztosított, mert a kafetériában nyújtott egészség-, vagy kockázati életbiztosítás adómentes. – Ezzel együtt vannak, akik ilyen juttatásban is részesülnek, ez szűkebb, jellemezően magasabb jövedelemmel rendelkező kört érint, akik egyéb megtakarításaikat, például pénztári befizetéseiket már saját adózott jövedelmükből oldják meg – fejtette ki Sallai Linda.
A Pénztárszövetség felmérése szerint a magyar munkavállalók hatvan százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy a javuló gazdasági kilátások ellenére sem jellemző, hogy különösen sok juttatást kapjanak a munkavállalók.
A K&H Bank legújabb felmérése alapján tízből csupán négy kis- és középvállalat tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a nagy a vállalkozások közötti szórás cégméret és régió alapján is. A Pénztárszövetség jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénztári – például egészség- vagy nyugdíjpénztári – megtakarítások bővítésében a személyi jövedelemadó (szja) kulcsának 15 százalékra történő csökkenése is jelentős szerepet játszhat. – A felmérésben megkérdezettek közül minden második válaszadó elképzelhetőnek tartotta, hogy az adókulcs mérsékléséből adódó bérnövekményt nyugdíjcélra fordítsa. Körükben 19 százalékos azoknak az aránya, akik az szja-csökkentésből származó többletet biztosan a nyugdíjpénztári számlájukra utalnák – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke.
Forrás: magyaridők
Az Allianz lett a világ legértékesebb biztosítási márkája
2016 február 04.
Kategória:
Általános
Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is az Allianz végzett az első helyen a Brand Finance Top 50 biztosítási rangsorában. 2016-ban az Allianz egyedüli biztosítóként szerepel a világ ötven legerősebb márkája rangsorában. Az Allianz márka 2015-ben 18 százalékkal nőtt 18,6 milliárd euro értékre.
Legértékesebb biztosítási márkaként az Allianz megerősítette pozícióját a Brand Finance Global 500 idei ranglistáján. Miután három egymást követő évben megőrizte vezető helyét, a 2016-os évben egyedüli biztosítóként szerepel a világ 50 legerősebb márkája között.
A markáns díjbevétel növekedésnek köszönhetően az Allianz márkaértéke 18 százalékkal növekedett, 15,9 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra, ezzel a társaság a 2015-ös év 44. helyéről a 43. helyre lépett előre a legjobb 500 nemzetközi márka között. A 2016-os rangsor felállításakor a Brand Finance felismerte, hogy az Allianz kihívásokat rejtő környezetben is megállta a helyét, emellett a Csoport komoly pénzügyi eredményt ért el a zászlóshajónak számító ügyfélközpontúság és digitálizációs törekvések révén. Emiatt vált a legjobb márkává a pénzügyi szolgáltató vállalatok rangsorában.
„Ez a kiváló besorolás is azt mutatja, hogy mind a látványos márkastratégiánk, mind pedig az egyértelműen ügyfélközpontú és a digitalizációra fókuszáló működésünk építi és erősíti ügyfeleink bizalmát világszerte. Ügyfeleink növekvő hűségéért köszönettel tartozunk” - mondta Christian Deuringer, az Allianz SE globális márka-menedzsment igazgatója.
Az Allianz jövőbeli pozíciójáról a Brand Finance megállapította, hogy a csoport ügyfélközpontúsága segítségével értéket teremthet, és jó alapokról indul a további növekedés eléréséhez. Az Allianz mint márka különösen előnyös helyzetéből fakadóan részesül a biztosítási szektoron belül a digitalizáció által vezérelt változások nyújtotta lehetőségekből.
Forrás: Profitline
Új biztosítónév Magyarországon: rajtol a Colonnade
2016 február 03.
Kategória:
Általános
2014 decemberében jelentették be, hogy az ausztrál tulajdonban lévő QBE Europe magyarországi fióktelepe a kanadai Fairfax Financial Holding tulajdonába kerül. A Magyarországon évi 4-5 milliárd forintos díjbevétellel rendelkező vagyonbiztosító most felveszi a Colonnade nevet.
Horváth Péter utasbiztosítási ágazati igazgató a Turizmus Online-nal közölte a hírt, miszerint február 1-jétől a kanadai Fairfax Financial Holding Limited csoport tagjaként Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe néven folytatja működését hazánkban a QBE.
A torontói tőzsdén jegyzett Fairfax egy nemzetközi pénzügyi szolgáltató holdingtársaság, amely vagyon- és balesetbiztosítással, viszontbiztosítással és befektetések kezelésével is foglalkozik. Biztosítási díjbevétele 9,5 milliárd amerikai dollár, befektetéseinek összértéke 26 milliárd dollár feletti, saját tőkéje 9,7 milliárd amerikai dollár. A Fairfax tulajdonában világszerte 20 biztosító és viszontbiztosító van, 26 ezer alkalmazottjából 9 ezer dolgozik ezen a területen.
A Colonnade luxemburgi székhelye mellett Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában rendelkezik irodákkal. A régióban főleg a vagyon- és felelősségbiztosítások, a baleset- és utasbiztosítások területén (Magyarországon például az Atlasz utasbiztosításokkal) aktív. A magyarországi fióktelepe 2015 első 9 hónapjában 3,8 milliárd forintos díjbevételt ért el.
Forrás: Portfolio
Három biztosító tarolt - Fájhat is az olcsó olaj az autósoknak
2016 február 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A K&H, az Union és a Signal nyerte a 2015 végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt. A Portfolio által megkérdezett alkuszok egytől egyig jelentős díjemelkedésről számoltak be, amiért egyre inkább az üzemanyagárak emelkedése is okolható. A gépjárműüzletágak megtérülése így is javulhat a biztosítóknál, a casco 15%-os különadója viszont továbbra is fáj nekik.
Négy alkuszcéget kérdeztünk meg arról, mit hozott náluk a 2015-ös, vagyis a 2016-os díjakat meghatározó kgfb-kampány. Az év végi hajrá immár hagyományosan a K&H számára hozta a legtöbb új szerződőt, a KÖBE és a Groupama egy évvel korábbi kettősét azonban az Union és a Signal váltotta fel. Ezzel szemben a legtöbb autóst a Wáberer, az MKB és a KÖBE bukhatta el. Utóbbi nem meglepetés, hiszen november közepén különböző hiányosságok miatt az MNB felfüggesztette a KÖBE kgfb-értékesítését.
A K&H, az Union és a Signal lehetnek tehát elsősorban azok a biztosítók, amelyek növelni fogják idén is kgfb-díjbevételüket, igaz, ennek szintje most már egyre kevésbé függ az év végi szerződésváltóktól. A kgfb-piac legnagyobb szereplőjének továbbra is az Allianz számít, ám míg öt éve még 34%-os, tavaly már csak 22% körüli volt a piaci részesedése. Ha így folytatja, a dinamikusan növekvő K&H Biztosító néhány év múlva akár meg is előzheti.
A magyar biztosítók közel 30%-kal alacsonyabb kgfb-díjbevételből gazdálkodhatnak idén, mint nyolc évvel ezelőtt, a 2008-as csúcson. Reálértéken mintegy feleannyit fizetnek be a biztosítóknak az autósok, mint akkor, ám a 30%-os baleseti adó bevezetése miatt ezt az esést kevésbé érzik ők.
A fordulat éve 2013 volt, azóta ugyanis emelkedik a magyar biztosítók kgfb-díjbevétele. Ennek több oka lehet:
- Egyre kisebb a korábban nagyon intenzív árversenyt generáló év végi kgfb-kampány szerepe, hiszen ebben csak a január 1-jei fordulónappal rendelkező (jellemzően 2010 előtt vásárolt) autók vesznek részt.
- Nő a gépjármű-használat a gazdaság fellendülésének és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhetően, így nő a károk összege is, amit a díjakból kell kigazdálkodniuk a biztosítóknak.
- Immár 50% feletti az év közben biztosítást váltók aránya, akik körében magas a drágább, A0 bónuszfokozatú autósok száma.
- Megnőtt a nagyobb károkkal és emiatt magasabb biztosítási díjakkal rendelkező nemzetközi fuvarozók aránya a kgfb-szerződéseken belül.
- Az új szabályozás értelmében nem kínálhatnak a biztosítók kedvezőbb díjakat új ügyfeleiknek, mint a meglévőknek.
a 2015-ös kgfb-kampány mindehhez az alábbiakat tette hozzá:
- jellemzően csökkent a szerződésváltók és a biztosítót váltók száma is,
- az alkuszok többségénél 65-80% volt azok aránya a szerződésváltók közül, akik biztosítót is váltottak,
- az átlagdíjak 15-39%-kal emelkedtek,
- az alkuszi becslések szerint 160-200 ezren váltottak biztosítást a kgfb-kampányban.
Bár a tavalyi díjbevétel-adatok még nem véglegesek, az állománydíj-adatok arra utalnak, hogy mintegy 100 milliárd forint lehetett tavaly az üzletág díjbevétele Magyarországon, ami már 22%-kal magasabb szám a 2013-as mélypontnál.
A biztosítók díjbevételének növekedését az átlagdíjak emelkedése mellett a szerződésszám növekedése is segíti. Jó hír a biztosítóknak, hogy a 2010-2011-es időszak kivételes volt, ugyanis csak ebben a két évben csökkent a szerződésállomány. 2011 vége és 2015 szeptembere között 10,5%-kal emelkedett a kgfb-szerződések darabszáma, miközben a szárazföldi casco-szerződések száma több mint 5%-kal csökkent, ez a szegmens csak a flottaszolgáltatások esetében tekinthető aktívnak.
Ahogy fent említettük, az olajárak esése a gazdaság fellendüléséhez hasonlóan a kgfb-díjak emelkedésének kedvez, hiszen nő a gépjármű-használat, és ezzel a károk gyakorisága, összege is. A károk összegének emelkedése azonban elmaradt az elmúlt néhány évben (a 2012-es mélyponthoz képest) a díjak emelkedésétől, így a biztosítók gépjárműbiztosítási üzletágainak megtérülése valószínűleg javult. A kgfb egyre kevésbé kopogtatótermék, a (kereszt)értékesítési lehetőségek mellett saját jogon is képes egyes biztosítóknak nyereséget hozni, az ezzel kapcsolatos adatok viszont nem nyilvánosak.
Miközben a 30%-os baleseti adót az ügyfelek viselik, a casco 15%-os díjarányos különadója közvetlenebbül hátráltatja a megtérülés javulását és a casco-piac beindulását. A biztosítók szeretnék elérni, hogy a kulcsa ha nullára nem is, de más vagyonbiztosításokkal egy szintre, 10%-ra csökkenjen.
Forrás: Portfolio