A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Perelhető, aki kárt okoz
Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

Milliókat is kitehet a kártérítés összege
Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.
"Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is" – összegez Horváth Péter.

Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Forrás: 24.hu

Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.

A január elsejétől életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.

Minden költségről tudnunk kell
Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.

A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.

Este kilencig telefonálhatunk
Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.

Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.

A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.

A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.

Felszámoláskor nem a sor végén leszünk
Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.

A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.

Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.

Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.

Forrás: Piac&Profit

A Generali rendbetétele után távozik vezérigazgatói székéből Mari Greco. Az olasz biztosítócsoport vezére a versenytárs Zurich Insurance élén folytatja - írja a Financial Times.

Greco közölte a Generali igazgatóságával, hogy nem kíván egy újabb vezérigazgatói ciklusra a Generali élén maradni, amikor áprilisban lejár a mandátuma. A biztosító többnyire sikeres átalakításon van túl:
- csökkentek a működési költségek és
- eszközök eladásával erősödött a tőkehelyzet a biztosítónál,
- külső szakemberek érkezésével pedig frissült a menedzsment,
amit a részvényesek Greco hároméves vezérigazgatói tevékenysége alatt több mint 50%-os árfolyam-emelkedéssel díjaztak. Feszültséget szülhetett azonban a biztosítón belül, hogy Greco 15%-os csökkentést tervezett a biztosító alkalmazotti létszámában, és sokan vezetői stílusát is kifogásolták.

Kedden a vezérigazgató távozásáról szóló hírek megjelenése után 3,2%-ot estek a Generali részvényei, vagyis erre az egy hírre 718 millió euróval csökkent a Generali piaci kapitalizációja. A biztosítóvezér korábban 2012-ig öt évig már dolgozott új munkahelyén, a Zurich Insurance-nél.

A Generalinak, illetve legnagyobb részvényesének, a Mediobancának állítólag egyelőre nincs jelöltje a vezérigazgatói székbe, de úgy tudni, házon belülről szeretnék betölteni a pozícióit.

Forrás: Portfolio

Januárban a hideg beköszöntével megkezdődik a síszezon is, a külföldi sportcélú utak elengedhetetlen feltétele, hogy síbiztosítást kössünk. Nem mindegy azonban, hogy milyen szolgáltatásokat tartalmaz a biztosításunk, és az sem, hogy mit és hogyan fizet ki a biztosító, ha bekövetkezik a baj.

Az egyszerű utasbiztosításoknál sokkal szélesebb védelmet biztosítanak a síbiztosítások, sőt a legtöbb, téli sporttal kapcsolatos balesetet nem is fedezik a szimpla utasbiztosítások. Az Európai Unión belüli országoknál egyébként mindenképpen vigyük magunkkal (az egyébként ingyenesen kiváltható) EU-s egészségügyi kártyát (kék kártya). Ez ugyanis sok helyen fedezheti a költségeink jelentős részét, arra viszont érdemes figyelni, hogy országon belül is lehetnek eltérések az kék kártya után térített szolgáltatások körében.

Mit tehetünk, ha megtörténik a baj?
Két biztosítási esemény történhet alapvetően:
- Ha poggyászunk, illetve a sífelszerelésünk sérül meg, vagy
- Ha egészségügyi problémánk akad,
de persze egy síbalesetkor előfordulhat, hogy nemcsak a felszerelésünk, hanem mi magunk is megsérülünk.

Amikor személyi sérülés történik, akkor az első és legfontosabb, hogy felhívjuk telefonon a szolgáltatónkat.
Itt az ügyintéző azonosítás után megkérdezi a baleset körülményeit, felviszi azokat egy adatbázisba, ami alapján az ügyünket kezelik. Amennyiben szükség lehet orvosi beavatkozásra, akkor a biztosító javasolhat közeli kórházat, ahol elláthatnak, illetve megkérdezik, hogy mi ismerjük-e a lehetőségeket. Ha egy közeli kórházzal szerződése van a biztosítónknak, akkor kötelezhet arra, hogy ebben az intézményben lássanak el minket.

Ha könnyebb balesetet szenvedtünk, akkor a sürgősségi ellátás után a helyi kórház kienged minket, és javaslatokat tesz arra, hogy milyen további kezeléseket kérjünk az itthoni orvosunktól hazaérkezésünkkor. Más a helyzet, ha komolyabb bajunk esik, ekkor ugyanis akár napokig vagy hetekig is a külföldi kórházban kezelhetnek minket. Mivel a biztosító már a bejelentéskor egyeztet velünk arról, hogy melyik kórházban kezelnek minket, ezért folyamatos kapcsolatban állnak a kezelő intézettel:
- Egyrészt a kezelések típusáról érdeklődnek, ami alapján később a biztosítási összeg kifizetése történik,
- Másrészt a súlyosabb esetekben a biztosító a mielőbbi hazaszállításunkról gondoskodik, így az ehhez szükséges információkat a kórháztól szerzi be, emiatt pedig folyamatos kapcsolatban van a kórházzal és velünk is.

A hazaszállításunkról ugyanis a biztosító gondoskodik, ha orvosi felügyeletre van szükség ahhoz, hogy visszatérjünk Magyarországra. Ilyenkor jellemzően egy két fős mentőcsapatot küld a biztosító, akik a sérültet hazaszállítják, a költségeket ilyenkor a szolgáltatónk állja.

Ki kell viszont fizetni a külföldi kórháznak az ellátási díjainkat. Nagyobb összegnél a biztosító akár előre téríthet, de az is előfordul, hogy a helyszínen kifizetjük az ellátás költségeit, majd a számlát utólag benyújtva rendezzük a kárigényünket a biztosítóval.

A kárigény benyújtására egyébként két évünk van, de értelemszerűen nem érdemes sokáig húzni a papírok beadását.

Így fizet a biztosító
A kórházi díjak kifizetése történhet előre, vagyis egyből a kórháznak utal a biztosító, de lehet utólagos kifizetés is. Ez egyébként a poggyásznál is így lehet, ha az utazáshoz elengedhetetlen csomagot vesztünk el, akkor a biztosító azonnal téríthet. Mind a két esetben jellemzőbb az utólagos kifizetés.

Ekkor a kórház által kiállított számlák eredetijét kell megküldeni a biztosítónak a zárójelentéssel együtt. A sportfelszerelés esetében sokszor elég megadni a vásárlás értékét és idejét és ez alapján kapunk pénzt, a nagyobb értékű eszközök megrongálódása esetén ez nem elegendő, a "megmaradt" részek bemutatását is kérheti a biztosító.

Így válasszunk biztosítást
A biztosítások kiválasztásánál gyakran esünk abba a hibába, hogy a legolcsóbb terméket választjuk. Az utasbiztosításoknál viszont nem érdemes spórolni, hiszen baj esetén akár több millió forintos kórházi számlával is találkozhatunk. A legnépszerűbb síterepekre (Ausztria, Olaszország, Franciaország) egyébként az EU-s egészségügyi kártyánkat sem árt magunkkal vinni, hiszen az ellátás egy részét ez is fedezheti.

"Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb jelentősége van a felelősségbiztosítás meglétének is. A sípályákon okozott baleset miatt, ha az okozó nem rendelkezik felelősségbiztosítással, a tapasztalatok szerint 10 ezer eurót meghaladó nagyságrendű összeget is fizettethetnek a balesetet okozóval" - mondta a Pénzcentrum kérdésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

De mire érdemes még figyelni?
- A síelés (snowboard) kockázatát feltétlenül tartalmazza a biztosítás.
- A helikopteres mentés után is fizessen a biztosító, ez ugyanis akár több millió forintba is kerülhet.
- A kórházi számlák adhatják ki egy baleset esetén a legnagyobb költségeket (akár több millió forint), de a poggyászunk és a sífelszerelésünk védelme is megér néhány száz forintot.

forrás: Pénzcentrum