2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Drágulnak a kgfb-díjak, de...
2015 november 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjai 10-15 százalékkal drágulhatnak a ma kezdődő kampányban, de még így is jóval elmaradnak a régió átlagától - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális műsorában hétfő reggel.
Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá.
A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik.
A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. (MTI)
Forrás: ProfitLine
Ötvenezer idős embernek van jelenleg biztosítása a végtisztességre
2015 október 30.
Kategória:
Életbiztosítás
A saját temetésről való gondoskodás igénye igen mélyen gyökerezik az idős emberek tudatában. Ennek a gondoskodásnak számos formája ismert, a saját bankszámlán gyűjtögetett megtakarítás mellett az ezredfordulót követően egyre népszerűbbek lettek a minimum a végtisztesség költségeit térítő biztosítások is. Míg az előző évtizedben a klasszikus költségfinanszírozó biztosítás volt a jellemző forma, ma már élethosszig tartó életbiztosítás formájában kínál speciális kockázati életbiztosítást erre a célra mintegy 8-10 hazai biztosító.
A méltó végtisztesség elrendezése nemcsak érzelmileg állít megterhelő időszak elé, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet. Halottak napja apropóján érdemes az emlékezés mellett a költségekről is tájékozódni, mivel azok mértéke – tág határok között mozogva – akár az átlagnyugdíj 6-8-szorosát is elérheti. Egyes kisebb településeken hamvasztásos temetést már akár 200 ezer forintért megtartanak, a kegyeleti szolgáltatás pedig koporsós formában is elrendezhető 250 ezer forintból. Egyes kiemelt fővárosi temetőkben ugyanakkor a hagyományos temetések díja még szerényebb elvárások esetén is a 700-800 ezer forintos intervallumban mozog.
„A végtisztességhez kapcsolódó biztosítások fokozatosan nyernek teret a hazai biztosítási piacon: becslések szerint ma már közel ötvenezer biztosítottal számolhatunk – magyarázza Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – Míg a korábbi típusú költségfinanszírozó, jelenleg már nem elérhető szerződések száma 8700 körül áll, az életbiztosítási konstrukcióban értékesített kegyeleti biztosítások száma eléri a 35-40 ezret.”
Legkésőbb 80 éves korban is elkezdhető
„Amíg az életbiztosítást kötő ügyfelek átlagéletkora körülbelül 35 év, addig a kegyeleti biztosításokat a legtöbb esetben 50 éves kortól egészen 80 éves belépési korig kínálják a biztosítótársaságok.”- mondta el Raveczky Zsolt, az ERSTE Biztosító elnök-vezérigazgatója. E konstrukciók – függetlenül attól, hogy az ügyfél a haláláig ténylegesen mennyi időn keresztül fizette a biztosítás díját – előre meghatározott összeget fizetnek ki a kedvezményezettnek, annak hiányában az örökösnek. A szolgáltatók a legtöbbször eltekintenek az előzetes egészségügyi vizsgálattól, inkább egy rövid – általában 1-3 éves – várakozási időszakot írnak elő, amelynek során korlátozottan térítenek.
A kifizetett biztosítási összeg alapvetően függ a belépési életkortól és a havonta fizetett díj összegétől. Míg például 56 évesen havi 3000 forint körüli összeget is elegendő fizetni félmilliós térítésért, addig 70 éves korban 5700 forint a havi díj. Magasabb díj vállalása esetén a szolgáltatás mértéke is jóval magasabb, milliós összeg is lehet. A döntést az anyagi helyzeten kívül az is meghatározza, hogy milyen jellegű temetési szolgáltatásra tart igényt a biztosított, valamint az, hogy szeretné-e, hogy más célokra is maradjon az összegből.
További kedvezmények és kiegészítő szolgáltatások
A kegyeleti biztosítások a saját számlán történő megtakarításokhoz képest nem csak amiatt előnyösek, mert egy korai haláleset nyomán is magas biztosítási összeget térítenek, hanem általában további pótlólagos szolgáltatások is kapcsolódnak hozzájuk.
Létezik olyan biztosítás, amely bizonyos betegségek esetén is fizet. Másutt, ha balesetből kifolyólag állapítanak meg nagyobb fokú, 50 százalék feletti rokkantságot, akkor a biztosítás kétszer fizeti a biztosítás összegét: először a baleset következtében fellépő rokkantság megállapításakor, másodszor a haláleset bekövetkeztekor. Sőt, a közlekedési balesetből fakadó rokkantság esetén az addig befizetett díjakat is visszatéríthetik.
Bár a kegyeleti biztosítások élethosszig tartanak, a díjfizetés nem feltétlenül tart addig: általában 85 évnél húzzák meg azt a határt, amely felett a biztosított a továbbiakban már további fizetés nélkül is igényt tarthat a teljes szolgáltatásra. A szolgáltatás ráadásul nem része a hagyatéki eljárásnak, így illeték- és adómentes, vagyis a teljes összeget a méltó végtisztesség megadására fordíthatják az örökösök.
Forrás: ProfitLine
Vezető nélküli autók: 2030-ra már hétköznapiak lesznek
2015 október 29.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
2030-ra teljesen hétköznapivá válhatnak a vezető nélküli járművek, ami a biztosítási iparágat is forradalmasíthatja – állítja a brit Axa biztosító szakértője.
Az okos városokról (smart city) rendezett londoni konferencián a biztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a vezető nélküli járművek rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, ugyanakkor a felelősségi kérdések tisztázatlansága egyelőre komoly veszélyt is jelent a biztosítási iparág számára.
A brit biztosítási piac az egyik legfejlettebb a világon, ezért különösen fontos, hogy miként birkózik meg az ottani piac a vezető nélküli járművek és egyéb technológiai újítások jelentette jogi és biztosítástechnikai kihívásaival.
A KPMG egy év elején készített felmérésében azt állította, hogy a félig vezető nélküli járművek 2025-re teljesen hétköznapivá válhatnak, addig azonban számos kérdést tisztázni kell még, többek között azt, hogy milyen következményei lesznek a baleseteknek, ki viseli majd a felelősséget, ha az ütközésnél nem természetes személy irányította a járművet.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre több baleset történik munka közben
2015 október 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Általános
Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.
Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.
A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.
Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.
De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
Groupama: Érdemes felkészülni a télre
2015 október 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A nyaralókat, hétvégi házakat ért károk leggyakoribb oka, hogy tulajdonosaik nem készítik fel az épületeket a szezonzárást követő hűvösebb időszak okozta változásokra. A Groupama Biztosító összegyűjtötte azokat a teendőket, amikkel biztonságban tudhatjuk nyaralónkat télen is.
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
A biztosítóknak szerződniük kell az Astrától közös megegyezéssel távozott kgfb-ügyfelekkel
2015 október 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
MNB: a biztosítóknak szerződniük kell az Astra-ügyfelekkel
2015 október 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Országgyűlés október 20-án módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról.
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
Digitalizáció: új biztosítási megoldásokra van szükség
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
A biztosítók és ügyfeleik kockázati kilátásai soha nem látott ütemben változnak, különösen a technológiát, a szolgáltatásokat, az értékesítési csatornákat és a keresleti mintákat illetően. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója úgy próbál ezekkel a változásokkal lépést tartani, új biztosítási megoldásokat igyekszik kifejleszteni, szorosabb együttműködésben ügyfeleivel, illetve harmadik felekkel. Az együttműködések látszólag már meg is hozták gyümölcsüket.
A dinamikus piaci változások egyszerre hordoznak lehetőséget, valamint új kockázatokat is magukban. A Munich Re által, ügyfelei körében végzett felmérés szerint a biztosítótársaságok mintegy háromnegyede úgy véli, hogy a digitalizáció drámai hatással lesz az iparágra, amihez csak úgy tudnak majd alkalmazkodni, ha képesek lesznek elemezni az új technológiákat, illetve azok használatát. Jó példát jelentenek erre a vezető nélküli járművek, ahol minél nagyobb hatást gyakorol majd a mögöttes technológia a vezetői magatartásra, annál nagyobb változást hoz majd ez a felelősség kérdésében, amely egyre inkább a gyártókra hárul majd.
A viszontbiztosító igazgatósági tagja, Ludger Arnoldussen a Baden Badenben megrendezett szakmai konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az alkalmazott technológiától függetlenül, a balesetek áldozatai a jövőben is számíthatnak majd kártérítésre, amit a biztosítók majd a gyártókon hajtanak be. Ahhoz, hogy végül a biztosítók megtalálják a kockázattal arányos biztosítási megoldásokat, képesnek kell lenniük értékelni az egyre bonyolultabb és gyorsan változó technológiákat és a kapcsolódó felelősségi kérdéseket, nem beszélve a különféle nemzeti szabályozásokat – figyelmeztetett Arnoldussen.
A digitalizáció azonban nem csak a közúti forgalmat alakítja át, hanem szinte minden gazdasági ágazatra, mindennapi életünkre is hatással van. A Munich Re várakozásai szerint a kiberkockázatok kezelésére alkalmas biztosítási megoldások iránt is gyorsan növekszik a kereslet. Mivel az ügyfélprofilok meglehetősen változatosak, így a termékek szintén is érdemes moduláris rendszereket kialakítaniuk a biztosítóknak – állítja a viszontbiztosítási vezető. Ezen túl globális partnerségekre, például informatikai szolgáltatókkal, tudományos intézetekkel kötött együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy kellően széles tudásbázist halmozzanak fel a biztosítók a kiberkockázatok fedezete terén.
A szoros ügyfélkapcsolat szintén elengedhetetlen a gyorsan változó piaci környezetben, amire a Munich Re szektorközi partnerségek és együttműködések útján törekszik. Példaként említette Arnoldussen egy Szilícium-völgyi adatelemző céggel kötött együttműködését a MERS-vírussal szembeni járvány-biztosítás kapcsán. Emellett a kiberkockázatok felmérése, értékelése terén egy szoftverfejlesztő céggel kötött partnerséget a viszontbiztosító, míg a rokkantsági biztosítások esetében egy startup vállalat segítségének köszönhetően drasztikusan lecsökkent a kockázat-felmérési és így a szerződéskötési idő. De tudományos intézetekkel is együttműködik a Munich Re, például a vezető nélküli járművek tesztelési eredményeinek felhasználására.
Arnoldussen szerint a számítógépes, az energia, a reputációs és az ellátási láncot érintő kockázatok azok a területek, ahol a biztosítási szektor innovációt hajthat végre és így növekedhet. A sikerhez ugyanakkor jobb kommunikációra, a biztosítottakkal való közvetlen kapcsolatra van szükség.
Mindez a klasszikus viszontbiztosítási ügyfelek, vagyis az elsődleges biztosítók profilját, üzleti modelljét is megváltoztatja Arnoldussen szerint. A cégek igyekeznek a viszontbiztosításokat és az elsődleges biztosításokat egy tető alá hozni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a biztosítási fedezeteket központilag beszerezni. A biztosítótársaságok erős tőkehelyzete egyúttal csökkenti is a keresletet a viszontbiztosítások iránt.
A Munich Re szerint ez konszolidációs hullámot indíthat el a következő években a viszontbiztosítók között, ami középtávon jót tehet a piacnak. Abban a körben, amiben a Munich Re is szerepel, a méret nem feltétlenül játszik szerepet a felvásárlási döntésekben, inkább az számít, hogy mit tud nyújtani a megvásárolt cég, amit a felvásárló addig nem tudott.
A januári szerződésújítási időszak kapcsán Arnoldussen elmondta, hogy a verseny várhatóan intenzív marad, hacsak nem következik be jelentősebb káresemény, vagy piaci megrázkódtatás, de az árakra nehezedő, két éve tartó nyomás valamelyest enyhülhet.
Forrás: Biztosítási Szemle
AZ ADÓMÉRSÉKLÉS NÖVELNÉ A CASCO-BIZTOSÍTÁSOK SZÁMÁT
2015 október 19.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Azok a plusz jövedelmek, amelyek a kormány jövő évi adócsökkentésének köszönhetően a lakosság rendelkezésére állnak majd, várhatóan a hazai biztosítási piacra is pozitív hatással lesznek – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban tartott, VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján, Budapesten.
A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetű – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintő, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.
A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tőkeellátottsága közel kétszerese a törvényben előírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövő évtől életbe lépő személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezően hathat.
Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelő összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követő csökkenés után ismét – immár harmadik éve - növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelősségbiztosítások területe, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel.
Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítően hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetően ma már 100 ezerre tehető az szja-kedvezményt élvező nyugdíjbiztosítási szerződések száma.
A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármű-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttműködésének köszönhetően a 160 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező Astra-ügyfélből 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetőséggel – más biztosítóhoz.
Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvő gépjárműhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után.
A másik nagy gépjárműbiztosítási területet, a casco-piacot illetően az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érő penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító - biztosítási adó mérséklődne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.
„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményéről Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsősorban a rövidebb várakozási idő, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelűen lenne igény kiegészítő egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezően alakulna.
Forrás: Biztosítási Szemle