2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Astra Biztosító: egyelőre sehonnan nem jön pénz
2015 szeptember 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
Hasznos információk Astra-ügyfeleknek
2015 szeptember 04.
Kategória:
Általános
Elkezdte elengedni ügyfelének egy részét az Astra Biztosító, amelynek működési engedélyét visszavonta a román pénzügyi felügyelet. Figyelem: továbbra sem lehet automatikusan szabadulni, kérvényezni kell az elengedést, amelyről végül a cég dönt – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Csaknem kétszázezren kereshetnek mostantól új biztosítót. Azoknak azonban, aki a díjat egy évre előre kifizették, ki kell várniuk a fordulójuk idejét, mert az Astra nem tudja a pénzt visszaadni.
Elkezdte elengedni ügyfeleit az Astra Biztosító, amely ellen a napokban csődeljárás indult – tudta meg a CLB biztosítási alkusz abból – is –, hogy már javában intézi az ügyfelek szerződésbontási kérelmeit, s azok továbbítását. A folyamat tehát nem automatikus, minden Astra-ügyfélnek kérnie kell a szabadulást, csak így tud másik biztosítóhoz szerződni. Ez csaknem kétszázezer embert és szerződést érint a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (kgfb), a casco, a lakás és minden egyéb kategóriában. Vagyis, ügyfelek tömegei kezdhetnek mostantól új biztosítót keresni, amennyiben az Astra ehhez hozzájárul azzal, hogy elengedi az ügyfelét. A szerződésbontási kérelmeket egyenként, megfontoltan fogják elbírálni, s csak azt engedik el, akinek nincs díjhátraléka. Fontos az is, hogy az ügyfél által aláírt, közös megegyezés megszűnéséről szóló kérelem legkésőbb egy héttel – egészen pontosan 7 nappal – az utolsó díjjal rendezett nap előtt beérkezzen az Astrába. Az új szerződés pedig a soron következő díjfizetés esedékességi időpontjától indulhat – figyelmeztet Németh Péter. A CLB kommunikációs és értékesítési vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy pontosan össze kell hangolni a kgfb-s szerződések megszűnését és az újak megkötését egy másik biztosítónál, mert a folytonosság megszakadásának igen költséges következményei vannak. Ez az úgynevezett fedezetlenségi időszak, amely miatt kiemelten magas díjait kell fizetni, s előfordulhat, hogy az ekkor okozott kár teljes összegét is az ügyfélnek kell megtérítenie. Azoknak viszont, akik az éves díjat előre kifizették, továbbra is várniuk kell a szerződési határidő leteltére – fordulóra -, mert az Astra nem téríti vissza a pénzt, s addig nem is lehet másik biztosítóval szerződni. Akik szerződése pedig nem érte el a 270 napos időtartamot az Astra kötelékében, azoknak az idei bónusz fokozati ugrása elmarad. Az ehhez szükséges napok számítása az új biztosítónál induló szerződéssel egy időben újrakezdődik.
A CLB a weboldalán is folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleit, és segít az átkötések pontos lebonyolításában is – hívja fel a figyelmet Németh, aki elismeri: az Astra biztosító ügyfélszolgálata is feszített tempóban dolgozik azért, hogy a megszűnés minél kisebb kényelmetlenséget okozzon az ügyfeleknek. Ez az „ügyfélbarát” hozzáállás ilyen helyzetben példátlan – szögezi le a szakértő.
Astra biztosító: több százezer ügyfél kétségek között
2015 szeptember 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.
Új biztosítási törvény, ügyfélvédő szabályokkal
2014 október 06.
Kategória:
Általános
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, befektetési szabadságot élvez, viszont szigorú rend szerint kell fogadnia ügyfelei panaszait – egyebek mellett ezeket tartalmazza az új biztosítási törvény tervezete. A tervek szerint több, az ügyfelet védő kitétel lesz.
A biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan köteles fogadni. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni és ezzel írásbeli panasszá alakul át. Erre pedig 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül – indoklás nélkül – felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti- és a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.
Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, amennyiben ő köti a szerződést.
Ha a biztosító az eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A tervezet felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak. Így például ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító pedig közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázat-vállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Amennyiben a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) így nevezi a régi Ptk. szerinti nem vagyoni kárt.
A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra bevezetett papírokra.
A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a tervezet, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át.
Forrás: logisztikama.hu
Kártérítés: nem érdemes ügyeskedni
2014 szeptember 22.
Kategória:
Kártérítési roham várható a biztosítók vidéki kirendeltségein, az árvíz okozta károkat ugyanis mielőbb, 5-10 napon belül érdemes bejelenteni. Az értékmentést viszont addig is, haladéktalanul meg kell kezdeni, ezt a biztosítók legalább annyira megkövetelik az ügyfelektől, mint a megfelelő védekezést – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Tapasztalatok szerint ilyenkor akadnak ügyeskedők, akik megpróbálnak vesztegetésével, a valóságos kár „felturbózásával” több pénzt kicsikarni a biztosítókból. Ez csalásnak minősül, nem éri meg kockáztatni, mert mindent el lehet bukni – figyelmeztet a szakértő.
Becslések szerint összesen 600 millió forintos kárt okozott 15 megyében az elmúlt napok viharsorozata, s mivel már nincs közvetlen veszély, az ingatlanokban, ingóságokban keletkezett kárt a lehető leggyorsabban, legkésőbb 5-10 napon belül célszerű bejelenteni a biztosítóknak – tanácsolja Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója azonban figyelmeztet: a víz alá került értékeket a lehetőségekhez képest azonnal menteni kell, a biztosítók ugyanis a szándékosan napokig áztatott vagyontárgyakban keletkezett kárt nem fizetik ki, a kárfelmérők viszonylag pontosan felismerik a szándékosságot. Nem érdemes felturbózni a valós veszteségeket, de szerénykedni sem szabad, mert annak később nagy ára lehet – figyelmeztet a szakértő. A kárlistára érdemes a legapróbb tételt is felvetetni, mert egy most keletkezett hajszálrepedés a falon később komoly problémát is okozhat, s utólag nem fogja árvízkárnak minősíteni a biztosító, ezért nem is fog fizetni. Nem szabad viszont erőn felül próbálkozni, hiba lenne például egy régi spontán állagromlást a friss káresemény számlájára írni, mert ha ez kiderül, akkor megeshet, hogy egyetlen fillért sem kap a károsult. Ezt ugyanis a biztosítók csalásnak minősíthetik, s elállhatnak minden további kártérítési kötelezettségtől.
A biztosítók azonban elvárják, hogy az ügyfelek a biztosítás mellett megfelelően védjék is az értékeiket, ezért a kárfelméréskor vizsgálják azt is, hogy ennek eleget tettek-e a károsultak. A kárfelmérők mérlegelik például azt is, hogy ahol minden évben kiszámíthatóan megérkezik a pincékbe a víz, ott van-e homokzsák, felvitték-e a ház magasabban fekvő részeibe az értékes gépeket, szerszámokat, s kivitték-e még időben – ha volt rá idő – például olyan mélygarázsból a kocsit, amelybe rendszeresen, minden évben betör a víz. A biztosító az ilyen óvintézkedéseket elő is írhatja a kiemelten rizikós térségekben, a különösen veszélyeztetett ingatlanokra.
Tapasztalatok szerint még ilyen tragikus helyzetben is mindig akad olyan, aki a kárszakértők megvesztegetésével próbál több kártérítéshez jutni. Németh óva int mindenkit ettől a próbálkozástól, mert ha kiderül, akkor biztosítási csalás lehet a vád, s ennek súlyos jogi következménye van. Németh szerint az teszi jól, aki betartja az előírásokat, de kihasználja a biztosítási lehetőségeket, mert így legalább hozzájut a biztosítási szerződése alapján jogos kártérítéshez.
Forrás: hirportal.clb.hu
Jót tett az adókedvezmény a nyugdíjbiztosításoknak
2014 szeptember 22.
Kategória:
Általános
Egyre inkább érdeklődnek a magyarok a nyugdíjbiztosítások iránt, de az új Ptk.-ban meghatározott ügyvezetői felelősség témaköre is megdobta a biztosítások piacát, miközben emelkedik a kgfb-biztosítások díjbevétele is.
2014 első félévében kismértékben, 1,25 százalékkal gyarapodott a biztosítási piac, ám ezen belül a gépjármű-, illetve a nyugdíjbiztosítások területe intenzívebb növekedést mutatott. A szektor összesített díjbevétele 441,3 milliárd forint volt az idei első hat hónapban. A vizsgált időszakban a teljes díjbevételhez az életbiztosítási üzletág 229 milliárd, míg a nem élet terület 212,3 milliárd forinttal járult hozzá.
Az életbiztosítási piacon az egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások növekedtek számottevően az idei első hat hónapban: a díjbevételek összege 10 millió forintról közel 860 millió forintra emelkedett, miközben a szerződések darabszáma csaknem hússzorosára nőtt az idei első félévben.
A január óta hatályos adószabály-változások megszüntették a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.
„A kedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Örömmel látjuk, hogy az első féléves adatok alapján a nyugdíjbiztosítások valóban egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.
A nem életbiztosítási üzletág összesen közel 4 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest, ehhez a gépjármű-biztosítások területe mellett az általános felelősségbiztosítások bevételeinek növekedése járult hozzá. E terület több mint 15 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest, amiben valószínűleg szerepe lehet a Polgári Törvénykönyv vezetői felelősségre vonatkozó passzusai változásának is. (Még akkor is, ha a biztosítás díja is adóköteles.)
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) származó bevételek meghaladták az 52 milliárd forintot. A kgfb-szerződések darabszáma mintegy 3,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb mértékben, de erősödött a casco-piac is: a díjbevételeket tekintve 0,7 százalékkal, közel 33 milliárd forintra nőtt, a szerződések darabszáma pedig csaknem 7 és fél ezerrel emelkedett – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A gépjármű-biztosítások területén tapasztalt bővülés elsősorban az újautó-értékesítések, illetve a magyarországi forgalomba helyezések volumenének növekedésével magyarázható. Friss statisztikák szerint az idei első félévben összesen 32 992 személyautót és 7022 kishaszon-gépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi első félévhez képest 21,4, illetve 50,8 százalékos növekedést jelent.
Forrás: piacesprofit.hu
Felmondási dömping az életbiztosításban
2013 október 09.
Kategória:
Általános
Tömegével veszik ki a biztosításokban megtakarított pénzüket az emberek, utoljára a devizahitelek végtörlesztésekor volt ekkora kifizetési dömping. Egyre többen kötnének viszont jó egészségbiztosítást, ám a hazai piac erre még nem készült fel, nincsenek népszerű ajánlatok. A piaci verseny eredményeként az elmúlt években csökkent a casco- és a kötelező gépjármű felelősségbiztosításból származó díjbevétel, emelkedett viszont a vagyonbiztosítások részaránya. Egy biztosítási alkusz szerint a tavalyi előrejelzéssel ellentétben idén is lesz kgfb-kampány, ám ez nem a díjak, hanem az ajánlati „csomagok” versengése lesz.
Utoljára a 2011-es végtörlesztési hullámban vettek ki annyi pénzt az életbiztosításokból, főként a megtakarítást is tartalmazó, vagy befektetésnek is tekinthető konstrukciókból –, mint az elmúlt néhány hónap alatt – közölte a biztosítási tendenciákat áttekintve Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési igazgatója. Akkor az egyszeri gyors, nagyobb összegű készpénzhez jutás volt a cél, s azoknak az ügyfeleknek a többsége azóta már új szerződést kötött. A mostani tendencia egyértelműen a megélhetési gondokkal függ össze, tapasztalatok szerint ugyanis a pénzügyi hozamot is garantáló, főleg az úgynevezett unit linked – az ügyfél által választott befektetést tartalmazó – életbiztosításokból és a hasonló elv szerinti nyugdíjbiztosításokból kivehető összeget egyszerűen felélik. Most úgy tűnik, azok, akik a túlélés miatti kényszerből mondják fel a szerződéseket, egyhamar nem fognak újat kötni. Ennek a folyamatnak jelenleg az említett unit linked konstrukció a nagy vesztese, elsősorban a 10 évnél régebbi, az ügyfél által meghatározott befektetésekre – nemzetközi vagy belföldi kötvények, részvények, pénzpiaci alapok – fordított változatból veszik ki a hasznot, szinte tömegével.
Hasonló a helyzet az úgynevezett elérési nyugdíjbiztosítás terén is, amely szinte valamennyi biztosító ajánlatában szerepel hagyományos és választható befektetési módon, unit linked formában. Ezekre jellemző a magas megtakarítási rész és a viszonylag alacsony haláleseti kockázat.
Németh egy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeállítására hivatkozva megjegyzi, a befektetési típusú életbiztosítás az elmúlt években egyébként is folyamatosan csökkent: míg 2007-ben még csaknem 3 millió 300 ezer szerződésből, 511 milliárd forint bevétel volt, idén alig 2 és fél millió kötvény, eddig összesen 231 milliárd forintot hozott a biztosítóknak. Ez a tendencia tökéletesen ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal, számos úgynevezett nyugati országban általános és természetes gyakorlat életbiztosítást kötni. Meglepő ugyanakkor, s némi kedvező változást jelent a magyar biztosítási kultúrában, hogy hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a tisztán kockázati életbiztosítások iránt – hívta fel a figyelmet az értékesítési igazgató. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezekben a konstrukciókban nincs megtakarítás, viszont viszonylag alacsony díj ellenében nagy biztonságot jelentenek, különösen a hitellel rendelkező családok számára, főként egy váratlan tragédia esetére.
Érdekes megfigyelni – jegyzi meg a CLB szakértője -, hogy ha egyelőre nem is tömegével, de egyre többen keresik a korszerű egészségbiztosítást is, ám erre a hazai biztosítók még nem készültek fel, nincsenek igazán jó ajánlatok.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) folyamatot vizsgálva kiderül, hogy a szerződések száma alig változott, összességében mégis kevesebb díjbevétel várható idén – is – ebből a „termékből”, ám erre a piaci verseny, a biztosítók egymást túllicitálva aláígért tarifa a magyarázat. Németh érdekességéként idéz egy számsort, miszerint a kgf-ből 2007-ben még csaknem 120 milliárd forint bevétel, 3 millió 700 ezer szerződés volt, tavaly összesen csaknem 83,5 milliárd forintot fizettek be a hat évvel ezelőttihez képest 200 ezerrel több szerződés alapján.
A kommunikációs igazgató szerint annak ellenére, hogy tavaly több biztosító határozottan állította, véget értek a hajdani nagy kgfb-kampányok, mivel lazultak a díjhirdetés szabályai – akár naponta új tarifa jelenhet meg a piacon -, idén sem marad el a versengés. A mostani azonban már egyáltalán nem a díjak csökkenéséről fog szólni, mert az már szinte totális mélyponton van, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokról. Ezeket sem lehet azonban a végtelenségig és korlátlanul alkalmazni, a pénzügyi felügyelet ugyanis szigorúan szabályozza az árukapcsolást: tavaly több céget is megbüntettek a kiegészítő szolgáltatások szabálytalan alkalmazása miatt.
Forrás: hirportal.clb.hu
Biztosítás nélkül sportolnak a gyerekek
2013 szeptember 06.
Kategória:
Általános
A szülők felelőtlensége miatt biztosítás nélkül sportolnak a magyar gyerekek, miközben akár már a 6 évesek is komoly edzéseken vesznek részt. Ezekben a napokban lehet sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket, ám a pluszbiztosításról szó sem esik. Igaz, tanulóbiztosítás mindenkinek jár, ám a 3 ezer forintos kártérítés például egy törésért, még a benzinköltségre sem elég. Egy felmérés szerint naponta hatvan gyerek sérül meg, zömében sportolás közben.
Most kell sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket és a gyerekeket ezekben a napokban, a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a palettán. Vélhetően ennek az erős sportlobbinak is köszönhető, hogy ma már csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik, komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve magát a sérüléseknek. Tapasztalatok szerint azonban a biztosításra senki nem gondol, a legtöbb szülő azt hiszi, a mindenre kiterjedő tanulóbiztosítással az állam ezt a problémát is megoldotta helyette. A hidegzuhany azonban a kártérítés kifizetésekor éri őket, ugyanis a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó 3 ezer forint gyakran a biztosítóig tartó út benzinköltségére sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette egy gyors közvélemény kutatás eredményét Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója egyértelműen jónak tartja, hogy egyre több családban fontos a gyerekek egészséges életmódra, sportolásra való nevelése, azt viszont továbbra is sajnálattal tapasztalták a közelmúltban végzett felmérés során, hogy még a komoly fizikai megterhelésnek, esetleges sérüléseknek kitett sportpalántákra sem kötnek külön biztosítást a szülők. Pedig egyre olcsóbb és egyre korszerűbbek konstrukciókat kínálnak a biztosítók.
Németh szerint ez a felelőtlenség a megélhetési gondok mellett a magyarok alacsony biztosítási kultúrájával is magyarázható. Jellemző, hogy a még viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be a sportoló gyerek havonta 5-600 forintos biztosítási költségét – szögezi le a szakértő. Pedig a biztosítás teljes éves díja sem kerül annyiba, mint általában egyhavi edzés. Ez sok más országban, például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában elképzelhetetlen gyakorlat. A szakértő jónak tartaná, ha ezekben a napokban a tanévkezdéskor szokásos – egyébként dicséretes – sportlobbi mellett a sportbiztosításra is hangsúlyosan felhívnák a szülők figyelmét.
Idén 1,6 millió gyereknek jár a tanulóbiztosítás, ebből – becslések szerint – legalább 800 ezren sportolnak az oktatási intézményeken kívül is, az iskolákban pedig, mint ismert naponta van testnevelés óra. Mégis alig néhány ezer gyereknek van sportbiztosítása. Holott például az erre kidolgozott Junior Sportbiztosítás a tanulótarifának a sokszorosát fizeti a sérülésekre. A leggyakoribb balesetért, a csonttörésért például a 3 ezer forintos tanulói alappal szemben 25 ezer forintot lehet kapni, míg a baleseti műtétre 200 ezer, a kórházi ápolás idejére - 5-60 nap között - naponta 3 ezer, gyógyulási támogatás címén 100 ezer, s a szülő táppénze alatt 15 naponként 50 ezer forint a kártérítési tarifa.
Forrás: hirportal.clb.hu
Öreg kocsikkal az utakon
2013 június 25.
Kategória:
Általános
Átlagosan minden tízedik magyar turista rossz műszaki állapotú járművel vág neki a világnak megkockáztatva, hogy esetleg tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyors felméréséből. Nyáron havonta csaknem tízezren hívják a világ minden tájáról a hazai segélykérő vonalakat. Akinek van rá biztosítása, annak akár a benzint is a helyébe viszik, sőt telefonos tolmács segíthet még a shoppingolásban is. Az viszont, aki megfelelő biztosításról sem gondoskodik egy hosszabb útra, nagy árat fizethet a gondatlanságáért.
Ennek ellenére a magyar turisták jelentős része nincs tisztában kocsija műszaki állapotával, ezért derült égből villámcsapásként éri, ha a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve az országúton felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trailerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járók között sincs mindenkinek úgynevezett assistance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.
A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, óvatosabbak, sokkal gondosabban készítik a kocsijukat is a nagy útra, mint azok, akik megélhetésük érdekében a luxuskocsiból ültek át egy használtba. Ők ugyanis megszokták, hogy mindig tökéletes autó gurul alattuk, s teljesen felesleges egy hosszabb út előtt alaposabb átvizsgálásra vinni. Őket különösen váratlanul éri, ha a kocsi külföldön felmondja a szolgálatot. A helyzetet tovább komplikálják a nyelvi nehézségek - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez újabb megpróbáltatást jelent annak az egyébként is szerencsétlenül járt autósnak, akinek egy idegen országban, egyedül kell intézkednie. Tapasztalatok szerint még mindig nem elegen tudják, hogy az, akinek van assistance szerződése – különösen a Europ Assistance új, AutoSOS szolgáltatása - annak, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot induláskor, hogy meggyőződjön róla, számíthat-e rá.
A segélyvonalat egyébként idén már szokatlanul sokan, 11 ezernél többen hívták, aminek elsősorban a március 15-i emlékezetes havazás az oka, amikor autók ezrei rekedtek az autópályákon a hó fogságában. Abban a helyzetben sokan kérték a
Europ Assistance munkatársainak a segítségét – nyilatkozta Kalmár László a cég ügyvezető igazgatója. Volt, aki benzint kért, mert a hóban rekedve 24 óráig fűtött, elfogyott az üzemanyag, s legnagyobb meglepetésére kapott is, hiszen a segélyszolgálat munkatársai akár 10 liter benzint is kiszállítanak a pórul járt autósnak. Nyáron viszont országúton rekedt autókhoz riasztják legtöbbször az AutoSOS-t, csaknem minden szezonban előfordul, hogy a rekkenő hőségben kisgyerekes családok rekednek valahol az országúton a kocsiban. Ilyen esetekben a segélyközpont munkatársai különösen gyorsan intézkednek azért, nehogy a gyerekek bármiféle veszélybe kerüljenek – összegezte Kalmár László.
Az Europ Assistance adatai szerint a legtöbb segítséget – évente több ezerszer – a hazai utakon kérnek az autósok, de egyre többször hívják a segélyvonalat a környező országokból, például Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Ausztriából, de Európán belül mindenhol működik a szolgáltatás. Az AutoSOS-t egyébként kevesebb, mint havi 700 forintért is meg lehet rendelni, s ezért egy éven belül többször is jár a segítség. A központban 24 órás ügyelet van, a bajbajutott autósokon a nap bármely órájában segítenek.
Forrás: hirportal.clb.hu
Árvíz: nagy károk és nagy csalódások is lehetnek - Rekordkifizetésre készülnek a biztosítók
2013 június 05.
Kategória:
Általános
A rekordnagyságú árvízre rekordkifizetéssel készülnek a biztosítók, ám a kártérítés majdani végösszege még így is messze elmaradhat a valós veszteségtől. Egy független alkusz arra biztatja az árvíz által veszélyeztetett, de még szárazon álló ingatlanokban élőket, hogy gyorsan nézessék át, újítsák meg a lakásbiztosításukat, mert a kártérítéskor százezreket nyerhetnek vele még most, az utolsó pillanatban is. Újak kötésére is van még lehetőség, de be kell kalkulálni azt, hogy a legtöbb biztosító 15 napos moratóriumot alkalmaz, vagyis arra a kárra, ami ez idő alatt történik, nem fizetnek.
A biztosítókat is megrengetheti a rekordméretű áradás; amennyiben ez a mostani valóban az évszázad legnagyobb árvízi tragédiája, akkor a cégek is minden eddiginél nagyobb kártérítés, több milliárd forint kifizetésére számíthatnak. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a valós kárnak megfelelő összeget fogják megítélni, hanem csupán annyit, amennyi a biztosítási érték alapján jár. Márpedig ez messze elmaradhat a valódi veszteségtől, a károsultak többsége ugyanis csak most fog szembesülni azzal, hogy a szerződése elavult, a kötvény mélyen a jelenlegi érték alatti összegre szól, mert az elmúlt években a biztosításával nem követte a vagyon növekedését, nem frissítette a szerződés tartalmát – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az árvíz utáni kifizetések is rekordot döntenek majd, de lesznek olyan károsultak, akiknek mindenét elviszi í víz, mégsem lesz elég az újrakezdéshez a biztosítási pénz. Sőt olyanok is vannak, akik csak a szerencsében bízhatnak, hogy talán nem veszítik el a lakásukat, s minden ingóságukat az elsöprő árhullámban, hiszen egyáltalán nincs biztosításuk. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis még azok közül sem mindenki kötött szerződést, akit egyszer már lenullázott a természeti katasztrófa, mert úgy gondolják, ilyen kétszer nem eshet meg velük.
Németh felhívja a veszélyeztetett településen élők, főleg a még szárazon állóingatlanok tulajdonosainak a figyelmét arra hogy talán még nem késő, azokhoz, akikhez még nem ért el a víz köthetnek biztosítást, vagy frissíthetik a meglévőket, hogy minél aktuálisabb érték szerepeljen a szerződésben, s minél több pénzt kaphassanak majd a biztosítóktól. Az intézkedésre azonban már csak „percek” vannak, a legtöbb biztosító ugyanis 15 napos moratóriummal védi magát. Ez azt jelenti, hogy csak azokra a káreseményekre fizet, amelyek a szerződéskötéstől számított 16. napon történnek. Az előrejelzések szerint még legalább 18 napig tart az árhullám levonulása, jó néhány településen még jó eséllyel köthetnek biztosítást úgy, hogy akár már erre az árvízi katasztrófára is fizet. Érdemes azonban szétnézni, melyek azok a cégek, amelyek nem kötöttek ki türelmi időt a szerződések érvénybe lépésére – javasolja Németh. A CLB ebben minden hozzájuk forduló ügyfélnek soron kívül segít azért, hogy gyorsan, szakszerűen és időben bebiztosíthassák magukat azok, akik biztosak benne, hogy hamarosan az ő kertjükben is megjelenik az árvíz. A szakértő azonban arra is figyelmeztet, hogy az ajánlat csak az árvízre vonatkozik, belvízre ugyanis továbbra sem lehet biztosítást kötni.
A CLB-nél úgy tudják, némelyik biztosító hétvégi ügyeletet is tart majd, hogy a lehető leggyorsabban megkezdődjön a kárfelmérés, s a kártérítések kifizetése.
Forrás: hirportal.clb.hu