2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Nyugdíjügyben pesszimisták a magyarok
2015 december 11.
Kategória:
Életbiztosítás
Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.
2013-ban a válaszadók átlagosan fizetésük 63 százalékára taksálták a jövőbeli nyugdíjuk mértékét. Idén ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis a lakosság érezhetően borúlátóbbá vált az időskori nyugellátással kapcsolatban. A válaszadók ötöde szerint a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem fogja elérni. A fiatalok jóval kevésbé számítanak már az állami gondoskodásra: a 35 évnél fiatalabb korosztály szerint ez az arány éppen hogy átlépi az 50 százalékos szintet.
A nyugdíjba vonulás idején érvényes korhatárt a megkérdezettek átlagosan 68 évre teszik. Mivel a korhatár fokozatos növekedésére számít szinte mindenki, érthető módon a fiatalabbak (a 25-34 éves korosztályba tartozók) számolnak magasabb nyugdíjkorhatárral: átlagosan 72 évvel.
Noha a felmérés szerint a lakosság 85 százaléka azt gondolja, hogy jövőbeli nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre, a megkérdezettek 37 százaléka jelenleg egyáltalán nem tud félretenni a nyugdíjas éveire. Azok, akik ilyen céllal félretesznek, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak a nyugdíjcélú megtakarításokra.
A nyugdíjra való felkészülésben előkelő helyen szerepelnek a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ). A megkérdezettek 37 százaléka választott ilyen formájú megtakarítást, 27 százalék valamilyen más pénzbeli megtakarítást (bank, egyéb biztosítós) preferál, de más öngondoskodási formák (ingatlan, értékes vagyontárgy, stb.) is előfordulnak a választott lehetőségek között.
„Bár a felmérés adatai szerint a nyugdíj-előtakarékossági formák viszonylag népszerűek, még mindig alultájékozottak az emberek velük kapcsolatban.– hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – A megkérdezetteknek csupán 20 százaléka tudta azt, hogy a nyugdíjbiztosításokba fizetett összegek után adójóváírás vehető igénybe. Ezért fontos azt is hangsúlyozni, hogy aki az idei évre járó adójóváírással is élni akar, annak feltétlenül az idei év végéig meg kell kötnie nyugdíjbiztosítási szerződését.”
(Biztosítási Szemle - UNION Biztosító)
Életbiztosítással is lehet félretenni
2015 december 08.
Kategória:
Életbiztosítás
A vegyes biztosítás mellett nem kell aktívan foglalkozni a portfólióval, de nagy hozamokra se kell számítani.
Ha szeretnénk nyugdíjaséveinkre félretenni, mérlegelhetjük az első látásra kiváló lehetőségnek bizonyuló vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosításokat, ez esetben nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a befektetésünket figyeljük.
Egy vegyes életbiztosítás úgy működik, hogy a biztosító átvállalja a pénzünk befektetését, így nem kell foglalkoznunk a portfólió összeállításával, figyelésével, mint egy unit-linked biztosítás esetében. Ha kötünk egy vegyes életbiztosítást, a biztosító garantál egy bizonyos százalékú technikai kamatot (2-2,5 százalék) a díjtartalék, vagyis a költségek levonása után képezett összegre, és az efölötti többlethozamot bizonyos százalékban (80-100) visszatéríti az ügyfélnek. Emellett szerződéskötéskor a biztosító jellemzően meghatároz egy lejárati értéket, amely az éves befizetések hozamokkal növelt részét jelenti.
A biztosítást éves szinten, a befizetett díjak arányában, 20 százalékos állami támogatással is gyarapíthatjuk (amit a befizetett személyi jövedelemadóból írnak jóvá, 130 ezer forintos maximumig), erre azonban jellemzően nem garantálják a technikai kamatot. Az egyéni szerződésekből sokszor nehéz kihámozni a biztosítások konkrét költségeit, ezért ezeknek összehasonlításában a Mabisz TKM-adatbázisát tudjuk alapul venni, ezek az idei évtől már a vegyes nyugdíjbiztosításokra is elérhetők.
Az összesítőből kiderül, hogy a költségek szinte minden esetben magasabbak, mint a szerződésben vállalt garanciális hozam, persze ezekben az említett hozam-visszatérítés mértéke nincs feltüntetve. Mivel a biztosítók az esetleges veszteségek minimalizálása miatt konzervatív befektetési formákat választanak – hiszen hatalmas veszteség lenne a biztosítónak, ha nem sikerülne elérni a technikai kamatláb hozamát – , a többlethozam mértéke sem kimagasló, alacsony hozamkörnyezetben nem nagyon számíthatunk a technikai kamatnál jóval magasabb hozamokra.
2015 első kilenc hónapjában a vegyes nyugdíjbiztosítások tették ki a biztosítók nyugdíj-biztosítási díjbevételének 26 százalékát; 17 nyugdíjbiztosítóból nyolc rendelkezett ilyen termékkel, közülük a leginkább az NN, az Aegon és a Posta Biztosító aktív az értékesítésében. A termék befektetési ígéretéből és jutalékszerkezetéből fakadóan kevésbé elterjedt a független biztosításközvetítők körében, értékesítésük a biztosítók saját hálózatában és a postákon kecsegtet nagyobb sikerrel.
Forrás: Világgazdaság
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak!
2015 december 07.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak, ha a kocsink elé téved az úton - tanácsolja a szakértő. Kártérítésre csak ritkán számíthatunk. Bár tervezték, a kötelező biztosítás egyelőre nem terjed ki vadkárra.
Súlyos sérüléseket szenvedett egy autó utasa november 28-án a 43-as főúton, amikor a másik irányból érkező kocsi sofőrje egy útra szaladó vaddisznót kikerülve összeütközött velük.
– Főleg télen kell számítani errefelé hasonló esetekre, amikor a vadak nem találnak könnyen élelmet, és ezért gyakran átmennek a közutakon – magyarázta Jakab Csaba. A szegedi autósoktató, aki hobbiként vadászik is, azt javasolja, csak annyira hajtsunk gyorsan, hogy egy vad váratlan felbukkanásakor időben meg tudjunk állni. Satufék és elrántott kormány helyett erőteljes és folyamatos fékezéssel álljunk meg, vagy hajtsunk az állatnak! – Még mindig jobb elütni egy vaddisznót vagy őzet, mint nekimenni egy másik autósnak vagy az árokba hajtani – hangsúlyozta. Sokat elárul a környező megyékben élők vezetési szokásairól, hogy az őzgázolások kétharmada az Alföldön történik, és nem hegyvidéken – jegyezte meg az autósoktató, aki szerint sokkal tudatosabban kell a volán mögött ülőknek készülniük az útra szaladó vadakra, főleg ha ezt KRESZ-tábla is jelzi.
Egy vad miatt bekövetkezett balesetnél az autós és a vadgazdálkodó társaság a felróhatóság mértéke szerint osztozik a kárban. Ha egy vadászatnál például az út felé hajtják az állatokat, a vadásztársaság felelős lehet egy bekövetkező balesetért. Ha viszont kint van a vadveszélyre figyelmeztető KRESZ-tábla, és mégis baleset történik, általában mindkét fél maga vállalja és téríti meg a saját kárát – erősítette meg információnkat több forrásunk is. Ugyan a korábbi tervek szerint Nyugat-Európához hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kiterjesztették volna vadkárra is, az elfogadott és januártól hatályos új vadászati törvénybe végül mégsem került bele ez a módosítás. Aki tehát kártérítést szeretne kapni egy ilyen baleset után, annak továbbra is ajánlott cascót, illetve más kiegészítő biztosítást kötnie – tudtuk meg Komoly Tamástól, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkárától.
Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?
1. Értesítsük a rendőrséget. A hatóság megkeresi az illetékes vadásztársaságot és rögzíti a baleset körülményeit, illetve a keletkezett károkat.
2. Készítsünk fotókat – akár telefonnal – a helyszínről, a vadról és a megsérült kocsiról. Ez hasznos lehet egy kártérítési pernél.
3. 30 napunk van, hogy jelezzük az esetleges kártérítési igényünket a vadásztársaságnak a jelenlegi szabályozás szerint.
4. Soha ne vigyük el az elpusztult vadat a helyszínről, az ugyanis az állam, illetve a vadgazdálkodó tulajdona, így lopásnak számít.
Forrás: Délmagyar
Így válassz nyugdíjbiztosítást
2015 december 07.
Kategória:
Életbiztosítás
Aktív dolgozókként kénytelenek vagyunk megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy hosszú, munkával töltött évtizedek után sem lesz olyan nyugdíjunk, ami elfogadható életszínvonalat biztosít majd. Éppen ezért szükségük van különféle öngondoskodási formákra, vagyis külön is spórolnunk kell nyugdíjas éveinkre. Ennek számos eszköze van, amikkel a magyarok többsége még csak ismerkedik – az egyik ezek közül a nyugdíjbiztosítás.
Nyugdíjbiztosítás régóta létezik, ám tavaly volt az első év, hogy államilag támogatott nyugdíjbiztosításba is fektethettük a pénzünket. Az öngondoskodási formák közül a másik két fő lehetőség – a magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékosság intézménye – már korábban is ebbe a kategóriába esett, ami miatt népszerűbb is volt az ügyfelek körében a nyugdíjbiztosításoknál. 2014 januárjától viszont 20 százalékos, évente legfeljebb 130.000 forintnyi adókedvezményt vehetsz már ezek után is igénybe az SZJA-ként befizetett adódból. Ez már csábítóan hangzik, de ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő nyugdíjbiztosítást, nem árt egy-két dologban tájékozódni velük kapcsolatban.
Unit linked és vegyes nyugdíjbiztosítás
Először is jó, ha tudod, hogy alapvetően kétféle nyugdíjbiztosítást köthetsz ma Magyarországon: az egyik a záradékolt nyugdíjbiztosítás másik az új fejlesztésű. Az előzőek gyakorlatilag egy korábban is meglévő befektetéses életbiztosítás átalakított verziói, míg az utóbbiak teljesen új fejlesztésű termékek. De van egy másik, talán ennél fontosabb különbség is, ami alapján szelektálhatsz a kínálatból: a befektetés típusa szerint ugyanis létezik a úgynevezett unit linked nyugdíjbiztosítás, amelyeknél te rendelkezel arról, hogy milyen befektetéseket eszközöljenek az alapkezelők, és van a vegyes nyugdíjbiztosítás, ahol erre nincs lehetőség. A vegyes nyugdíjbiztosítást úgy képzeld el, hogy fizetsz egy fix díjat azért, hogy ha meghalsz, vagy lejár a futamidő, akkor megkapj egy konkrét összeget. Ha a biztosító egy kis plusz nyereségre tesz szert (a 2,5%-os technikai kamat felett), akkor ennek a többlethozamnak a 85-100%-át a futamidő végén odaadja neked. 10-ből 9 esetben a vegyes életbiztosítással várhatóan alacsonyabb lejárat összegre számíthatsz, mint a unit linked befektetéssel, hiszen a vegyes életbiztosításnál a díjak jelentős részét teszik ki a kockázati költségek, a unit linked biztosítások viszont kockázatosabbak – könnyebben nyerhetsz és bukhatsz is velük.
Választási szempontok
Befektetésről beszéltünk az előbb, vagyis a nyugdíjbiztosításoknál nem elég találomra választani egy biztosítást, majd havonta befizetni x összeget, és várni a lejárat napját, hanem előzetesen választani kell a felkínált lehetőségek közül. Éppen ezért nagyon ajánlatos, hogy mielőtt belevágsz egy nyugdíjbiztosításba, az alábbi két szempont szerint készülj fel.
1. Kalkuláld ki, mennyi lesz a nyugdíjad!
Ez azért fontos, mert így tudod majd megállapítani azt is, hogy mennyi extra pénzre lesz szükséged az állami nyugdíjon felül ahhoz, hogy megfelelő színvonalon élj. Ez pedig behatárolja, hogy milyen havi díjat fizess be – ennek mértéke sem mindegy, hiszen 10-20 éven át fogod majd fizetni ideális esetben.
2. Nézz szét a piacon
Jó néhány nyugdíjbiztosítás elérhető már – vagy 30 termék – Magyarországon, és ezek mindegyike más és más. Éppen ezért ugyanúgy, ahogy autót vásárolsz, a biztosításkötés előtt is nézz meg több ajánlatot is – elsőként is a TKM (Teljes Költség Mutató) mutatókat hasonlítsd össze. Ez egy olyan szám, ami igyekszik megmutatni a az ilyen típusú biztosítások összes levont költségét. Azonban ne csak a brosúrákban található számokra hagyatkozz, hanem számoltasd ki egy rád szabott szerződés TKM-jét is!
A TKM mellett a hozamokat hasonlítsd össze: ennek során figyelj rá, hogy azonos kockázati besorolású alapokat vess össze, máskülönben torz eredményt kapsz.
Forrás: NŐK LAPJA CAFÉ
Kilendülhet az Astra-károsultak ügye a holtpontról
2015 december 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Jóváhagyta a bukaresti törvényszék a román Astra biztosító elleni csődeljárást csütörtökön, amelyet az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) kezdeményezett. A törvényszéki döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújthatnak még be a tulajdonosok, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.
Az Astrát augusztus végén nyilvánította fizetésképtelenné az ASF, megvonva működési engedélyét arra hivatkozva, hogy a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Azóta az Astra 1,8 millió romániai ügyfele közül csaknem 60 ezer fordult kártérítési kérelemmel az állami garanciaalaphoz, a kárigényük – a Hotnews.ro portál szerint – mintegy 650 millió lejre rúg.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja, ugyancsak a román garanciaalap vette át az Asra 191 ezer magyarországi biztosítási kötvényét és a magyarországi ügyfelek által benyújtott 4800 kártérítési igény rendezését. A biztosító németországi fiókjától 6100 kötvényt és 200 kárigényt, a szlovákiai fióktól pedig 23 ezer biztosítást és 640 kárigényt vett át a román garancialap.
Az Astra romániai károsultjai azt remélik, hogy a törvényszék csütörtöki döntése nyomán ügyük kilendül a holtpontról és a garanciaalap megkezdi a kifizetéseket.
A működési engedély megvonásakor az ASF elnöke sietett megnyugtatni az érintetteket, hogy a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalja a csődbement Astrától.
Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
Az akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az Astra csődje nyomán 20 és 200 százalék közötti mértékben drágultak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások Romániában.
Forrás: Biztosítási Szemle
Figyelem! Kedd éjfélig válthat kötelezőt
2015 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.
A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.
A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.
A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.
Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.
Csütörtöktől hatályos több pénzügyi törvény módosítása
2015 november 26.
Kategória:
Általános
Részben a tájékoztatási kötelezettségről, valamint az azok megszegése esetén kiszabható bírságról szóló uniós irányelvet ültette át a parlament - még októberben - azokba a pénzügyi törvényekbe, amelyek módosított szabályait csütörtöktől kell alkalmazni.
A biztosítási törvény módosításával a jövőben az ügyfélnek 30 napja lesz a biztosító által javasolt módosítás elutasítására. Ha az ügyfél elutasítja a módosítást, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
Ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon. Ezt 5 évig kell ott tartaniuk.
A tőkepiaci törvényben pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Az eddigi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kellett közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén - vállalkozás esetében - legfeljebb 2 milliárd 984 millió 800 ezer forint, vagy a legutolsó éves beszámoló árbevételének maximum 5 százaléka lehet a bírság. Magánszemélyre viszont legfeljebb 596 millió 960 ezer forint bírság szabható ki. Ezek az összegek eddig nem szerepeltek a jegybanktörvényben.
(napi.hu)
Jubilál a Magyar Biztosítók Szövetsége
2015 november 26.
Kategória:
Általános
25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót - írják jubileumi közleményükben.
Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szüntette tevékenységét.
1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.
A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.
Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.
A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.
A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.
Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.
A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.
A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.
2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.
A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.
OrientPress Hírügynökség (OPH)
Nics téli gumija? Ugorhat a biztosítása
2015 november 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
A környező országok többségében kötelező a téli gumi használata, ha az időjárási és útviszonyok megkövetelik. Itthon ezt még nem vezették be, annak ellenére, hogy jóval nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az utakon nyári abroncsokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy baleset után adott esetben még a biztosító is mossa kezeit.
Az enyhe novemberi időjárás után lassan megérkezik a hideggel és mínuszokkal teli december, ám sok autóst még ez sem késztet arra, hogy az autóján lévő nyári gumit téli abroncsra cserélje. Nem kötelező, a hanyagság azonban hosszú távon sokba kerülhet.
A kötelező sem lesz elég
A kötelező biztosítás esetében a biztosító köteles megtéríteni a partnere által okozott kárt. Ha viszont az autó nem felelt meg a KRESZ-ben is előírtaknak, vagyis olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset megtörténtekor, amivel előidézhette a balesetet, akkor a biztosító megkérdőjelezheti a megkötött szerződés betartását, és az okozott kár bizonyos részével megterhelheti a károkozó autóst – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér József, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakágának igazgatója.
Ez nem azt jelenti, hogy különbséget tesz téli és nyári gumi között, hanem hogy az adott abroncsnak kell az előírásoknak megfelelőnek lennie – érvényes ez a négy évszakosokra is. Vagyis ha télen, havas körülmények között történik baleset nyári gumival, nem azért kell fizetnie a károkozónak, mert nem téli abroncs volt az autón, hanem mert a nyári profilmélysége 2-2,5 milliméter alatti. A műszaki követelmények persze nem csak az abroncsra vonatkoznak – tette egyértelművé.
Téli gumi használata kötelező a többi között Ausztriában, Csehországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában is.
Rossz gumival hiába a biztosítás
Más a helyzet a casco biztosítások esetében. Amennyiben a baleset kimenetelében befolyásoló tényező volt, hogy az autós nem használt az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelő gumit, a biztosító megtagadhatja a kifizetést. A legtöbb cég elő is írja ezt kritériumként a szerződéseiben – hívta fel rá a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Felfüggesztett Köbe
2015 november 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Általános
Nem köthet kötelező biztosításokat a Köbe, miután a jegybank felfügesztette az egyesület termékértékesítését.
Felfüggesztette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Köbe Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékértékesítését. A biztosító az intézkedés visszavonásáig nem köthet új szerződést, leszámítja a díjnemfizetés kapcsán megszűnt szerződések visszakötését.
A biztosítónál lévő szerződések továbbra is érvényesek maradnak, és azok a szerződések is életbe lépnek, amelyeket az elmúlt napokban a jegybanki intézkedés előtt beküldött ajánlatok alapján kötöttek. A többi köbés biztosítást nem érinti a korlátozás, csak új kgfb-t nem értékesíthet a biztosító. A köbés autósok által okozott károkért ugyanakkor helyt kell állnia.
Az intézkedésekre a biztosító nem kellően megalapozott díjpolitikája, a megengedhetőnél lényegesen nagyobb befektetési kockázata és kedvezőtlen tartalékhelyzete miatt került sor – közölte a jegybank. Az MNB korlátozta azt is, milyen eszközökbe fektethet a Köbe, és egy olyan pénzügyi terv elkészítését is előírta, amelynek végrehajtása révén a biztosító maximum 6 hónap alatt megszünteti a megállapított tartalékhiányt.
A Köbét nagyon súlyosan érinti ez a jegybanki intézkedés, mivel a biztosító díjbevételének oroszlánrésze a kgfb-ből jön. Tavaly 7 milliárd forintos díjbevételt ért el az egyesület, ebből 6 milliárd forintot tett ki a kgfb, az idei első fél évben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 5,3 milliárd forint volt a díjbevételük, ebből csaknem 4,7 milliárd volt a kötelező biztosítás. Ezzel az idei első hat hónapban a Köbe volt az ötödik legnagyobb játékos a kgfb-piacon, tavaly hetedikek voltak az összesítésben.
Szerző: Herman Bernadett