2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Kilendülhet az Astra-károsultak ügye a holtpontról
2015 december 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Jóváhagyta a bukaresti törvényszék a román Astra biztosító elleni csődeljárást csütörtökön, amelyet az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) kezdeményezett. A törvényszéki döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújthatnak még be a tulajdonosok, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.
Az Astrát augusztus végén nyilvánította fizetésképtelenné az ASF, megvonva működési engedélyét arra hivatkozva, hogy a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Azóta az Astra 1,8 millió romániai ügyfele közül csaknem 60 ezer fordult kártérítési kérelemmel az állami garanciaalaphoz, a kárigényük – a Hotnews.ro portál szerint – mintegy 650 millió lejre rúg.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja, ugyancsak a román garanciaalap vette át az Asra 191 ezer magyarországi biztosítási kötvényét és a magyarországi ügyfelek által benyújtott 4800 kártérítési igény rendezését. A biztosító németországi fiókjától 6100 kötvényt és 200 kárigényt, a szlovákiai fióktól pedig 23 ezer biztosítást és 640 kárigényt vett át a román garancialap.
Az Astra romániai károsultjai azt remélik, hogy a törvényszék csütörtöki döntése nyomán ügyük kilendül a holtpontról és a garanciaalap megkezdi a kifizetéseket.
A működési engedély megvonásakor az ASF elnöke sietett megnyugtatni az érintetteket, hogy a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalja a csődbement Astrától.
Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
Az akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az Astra csődje nyomán 20 és 200 százalék közötti mértékben drágultak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások Romániában.
Forrás: Biztosítási Szemle
Figyelem! Kedd éjfélig válthat kötelezőt
2015 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.
A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.
A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.
A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.
Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.
Csütörtöktől hatályos több pénzügyi törvény módosítása
2015 november 26.
Kategória:
Általános
Részben a tájékoztatási kötelezettségről, valamint az azok megszegése esetén kiszabható bírságról szóló uniós irányelvet ültette át a parlament - még októberben - azokba a pénzügyi törvényekbe, amelyek módosított szabályait csütörtöktől kell alkalmazni.
A biztosítási törvény módosításával a jövőben az ügyfélnek 30 napja lesz a biztosító által javasolt módosítás elutasítására. Ha az ügyfél elutasítja a módosítást, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
Ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon. Ezt 5 évig kell ott tartaniuk.
A tőkepiaci törvényben pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Az eddigi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kellett közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén - vállalkozás esetében - legfeljebb 2 milliárd 984 millió 800 ezer forint, vagy a legutolsó éves beszámoló árbevételének maximum 5 százaléka lehet a bírság. Magánszemélyre viszont legfeljebb 596 millió 960 ezer forint bírság szabható ki. Ezek az összegek eddig nem szerepeltek a jegybanktörvényben.
(napi.hu)
Jubilál a Magyar Biztosítók Szövetsége
2015 november 26.
Kategória:
Általános
25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót - írják jubileumi közleményükben.
Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szüntette tevékenységét.
1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.
A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.
Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.
A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.
A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.
Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.
A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.
A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.
2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.
A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.
OrientPress Hírügynökség (OPH)
Nics téli gumija? Ugorhat a biztosítása
2015 november 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
A környező országok többségében kötelező a téli gumi használata, ha az időjárási és útviszonyok megkövetelik. Itthon ezt még nem vezették be, annak ellenére, hogy jóval nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az utakon nyári abroncsokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy baleset után adott esetben még a biztosító is mossa kezeit.
Az enyhe novemberi időjárás után lassan megérkezik a hideggel és mínuszokkal teli december, ám sok autóst még ez sem késztet arra, hogy az autóján lévő nyári gumit téli abroncsra cserélje. Nem kötelező, a hanyagság azonban hosszú távon sokba kerülhet.
A kötelező sem lesz elég
A kötelező biztosítás esetében a biztosító köteles megtéríteni a partnere által okozott kárt. Ha viszont az autó nem felelt meg a KRESZ-ben is előírtaknak, vagyis olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset megtörténtekor, amivel előidézhette a balesetet, akkor a biztosító megkérdőjelezheti a megkötött szerződés betartását, és az okozott kár bizonyos részével megterhelheti a károkozó autóst – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér József, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakágának igazgatója.
Ez nem azt jelenti, hogy különbséget tesz téli és nyári gumi között, hanem hogy az adott abroncsnak kell az előírásoknak megfelelőnek lennie – érvényes ez a négy évszakosokra is. Vagyis ha télen, havas körülmények között történik baleset nyári gumival, nem azért kell fizetnie a károkozónak, mert nem téli abroncs volt az autón, hanem mert a nyári profilmélysége 2-2,5 milliméter alatti. A műszaki követelmények persze nem csak az abroncsra vonatkoznak – tette egyértelművé.
Téli gumi használata kötelező a többi között Ausztriában, Csehországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában is.
Rossz gumival hiába a biztosítás
Más a helyzet a casco biztosítások esetében. Amennyiben a baleset kimenetelében befolyásoló tényező volt, hogy az autós nem használt az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelő gumit, a biztosító megtagadhatja a kifizetést. A legtöbb cég elő is írja ezt kritériumként a szerződéseiben – hívta fel rá a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Felfüggesztett Köbe
2015 november 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Általános
Nem köthet kötelező biztosításokat a Köbe, miután a jegybank felfügesztette az egyesület termékértékesítését.
Felfüggesztette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Köbe Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékértékesítését. A biztosító az intézkedés visszavonásáig nem köthet új szerződést, leszámítja a díjnemfizetés kapcsán megszűnt szerződések visszakötését.
A biztosítónál lévő szerződések továbbra is érvényesek maradnak, és azok a szerződések is életbe lépnek, amelyeket az elmúlt napokban a jegybanki intézkedés előtt beküldött ajánlatok alapján kötöttek. A többi köbés biztosítást nem érinti a korlátozás, csak új kgfb-t nem értékesíthet a biztosító. A köbés autósok által okozott károkért ugyanakkor helyt kell állnia.
Az intézkedésekre a biztosító nem kellően megalapozott díjpolitikája, a megengedhetőnél lényegesen nagyobb befektetési kockázata és kedvezőtlen tartalékhelyzete miatt került sor – közölte a jegybank. Az MNB korlátozta azt is, milyen eszközökbe fektethet a Köbe, és egy olyan pénzügyi terv elkészítését is előírta, amelynek végrehajtása révén a biztosító maximum 6 hónap alatt megszünteti a megállapított tartalékhiányt.
A Köbét nagyon súlyosan érinti ez a jegybanki intézkedés, mivel a biztosító díjbevételének oroszlánrésze a kgfb-ből jön. Tavaly 7 milliárd forintos díjbevételt ért el az egyesület, ebből 6 milliárd forintot tett ki a kgfb, az idei első fél évben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 5,3 milliárd forint volt a díjbevételük, ebből csaknem 4,7 milliárd volt a kötelező biztosítás. Ezzel az idei első hat hónapban a Köbe volt az ötödik legnagyobb játékos a kgfb-piacon, tavaly hetedikek voltak az összesítésben.
Szerző: Herman Bernadett
Negyedmillió kgfb-váltóra számít az FBAMSZ
2015 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az idei év végi kgfb-kampány az első, amelyben az autósoknak már kevesebb mint a fele érintett. Ennek megfelelően az érezhető díjemelés ellenére sem vár 180 ezernél több biztosítóváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A saját biztosítójukhoz újraszerződőkkel és az Astra még meglévő ügyfeleinek átszerződéseivel együtt a szövetség mintegy 250 ezer szerződésváltással kalkulál, ami némileg elmarad a tavalyi év 270 ezres szintjétől.
Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy a tavalyinál nagyobb, óvatos becslések szerint is 15 százalék körüli az átlagos díjnövekedés, valamint az, hogy ismét több biztosító kínál kedvezőbb díjat újonnan kötő ügyfeleinek, ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 8-10 százaléka került ki az év végi váltók köréből, és az idén nincs olyan biztosító, aki kiugróan kedvező ajánlatokkal próbálná a többiektől átcsábítani az ügyfeleket.
A piaci szereplők figyelme ma már sokkal inkább az év közben váltókra koncentrálódik: az érintett 15 biztosító(azóta az Astra már kiesett ebből a körből) az elmúlt évközi időszak során 77-szer módosította kisebb-nagyobb mértékben tarifáit annak érdekében, hogy minél pontosabban elérhesse a megcélzott ügyfélkört. A tapasztalatok szerint a biztosítók egyre jobban képesek figyelni a megfelelő kár/díj egyensúly beállítására is.
„Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. Más összehasonlító rendszerekkel szemben pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények bemutatása, képviselet a kárrendezés során, vagy éppen segítség az elakadt biztosítási adminisztráció előremozdításában. Ezért nem meglepő, hogy az időszak során kezdeményezett szerződésváltások mintegy 80 százalékát az alkuszokon keresztül intézik az ügyfelek.”
Ismét foglalkozni kell a flották kötelezőjének és a direkt kárrendezésnek a kérdésével
Az Astra Biztosító problémái miatt vétlen károsultak ezreinek kellett hetekig kálváriát járniuk szervizek, biztosítók és hatóságok háromszögében, mielőtt egyedi megoldás született problémájukra. Minderre nem került volna sor, ha Magyarországon is bevezették volna már a FBAMSZ által régóta kezdeményezett direkt kárrendezést.
A direkt kárrendezés lényege, hogy a balesetben résztvevő vétlen félnek nem kell megkeresnie a károkozó biztosítóját, a kárt a saját biztosítójával rendezheti – ez utóbbi maga egyezik majd meg a másik fél biztosítójával. Bevezetése végre megvalósítaná a károsultak védelmét. Miközben minőségi javulást eredményezne a biztosítói szolgáltatásban, hozzájárulna a gazdaság fehérítéséhez is – magyarázza a FBAMSZ elnöke. – Ezért szövetségünk továbbra is fontos célkitűzésének tartja, hogy ez a szolgáltatás – akár fokozatosan, elsőként csak a töréskárokra alkalmazva – a hazai piacon is általánossá váljon.”
További jelentős, rendezésre váró probléma a flották kérdése. Jelenleg a biztosítók a szigorú szabályozás miatt egyedi, cégre szabott flottadíjakat hirdetnek (akár adószám alapján specifikálva), egyes társaságok díjhirdetéseinek csaknem felét ezek teszik ki. A túlszabályozott, bonyolult rendszer az elmúlt fél évtized összegyűjtött tapasztalatai alapján könnyen egyszerűbbé válhatna: ehhez mindössze a flotta fogalmának egyértelmű törvényi definíciójának meghatározásával egyidejűleg a flották kgfb-jét oda kell sorolni, ahová logikusan is tartozik: a vállalati vagyonbiztosítás kategóriájába.
Az Allianz Hungária a legjobb magyar biztosító
2015 november 11.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Általános
Az Allianz Hungária Zrt. is indult a World Finance londoni székhelyű, piacvezető pénzügyi szaklap pályázatán, ahol 2007 óta évről évre díjazzák a világ legjobb, leginnovatívabb és legeredményesebb vállalatait különböző kategóriákban. Idén 10 kategóriát indított a pénzügyi lap, ezek között a biztosításszakmai díj elnyeréséért nyújtott be pályázatot az Allianz.
A World Finance olvasóközönségének szavazatai alapján az Allianz Hungária Zrt. idén bekerült Magyarország 3 legjobb biztosítója közé, amelyek közül szakmai zsűri döntött arról, hogy ki kapja a legjobb biztosító társaságnak járó díjat. A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen a kvantitatív és kvalitatív válaszok alapján az Allianz Hungária Zrt. nyerte el a legjobb magyar General Insurance Company címet.
„A World Finance Global Insurance Award 2015 versenyen elnyert díjunk abban erősített meg, hogy folytassuk a digitalizációs és innovációs törekvéseinket. Számunkra kiemelten fontos az, hogy az Allianz Hungária név továbbra is egyet jelentsen a stabilitással és a megbízhatósággal. 2015-ben is folytattuk azt a munkát, hogy ügyfeleink igényeihez igazodó, kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsunk. A mobil POS bevezetése révén tanácsadóinknál egyszerűen, gyorsan és biztonságosan bankkártyával is lehet rendezni az első, az esedékes vagy akár a késedelmes díjat. Ha pedig ügyfelünk a telefonos ügyintézést részesíti előnyben, akkor a magyar biztosítási piacon elsőként az Allianznál élhet a telefonon keresztüli bankkártyás fizetési lehetőséggel. Megújult a honlapunk is, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy web-oldalunk minden platformon – a hagyományos számítógépek után már a rohamosan terjedő táblagépeken és okostelefonokon is – egységes megjelenésű, jól használható legyen, és dizájnjában, valamint webes megoldásaiban is megfeleljen a legújabb trendeknek” – mondta Kisbenedek Péter elnök- vezérigazgató.
(Forrás: Biztosítási Szemle)
Csavar egyet a kgfb tarifák szabályozásán a kormány
2015 november 10.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudnák csak ezentúl díjtarifájukban elismerni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítására ma benyújtott törvényjavaslat szerint, vagyis lényegében megfordítanák a mostani szabályozást.
A Balla György és Gulyás Gergely fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat indoklása szerint egyes kgfb-t kínáló biztosítók az elmúlt években csak az új ügyfelek részére tettek kedvezőbb ajánlatot az új biztosítási időszakra, régi ügyfeleik szerződése az újakhoz képest rosszabb feltételekkel módosult.
A törvényjavaslat ezt a tendenciát kívánja megfordítani úgy, hogy a biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudják csak díjtarifájuk kialakításánál elismerni.
A javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a díjtarifák közötti különbségtételre csak a régi ügyfél javára van lehetőség. Ezt a tényt a biztosító köteles a honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben folyamatosan feltüntetni.
A biztosítóknak figyelemfelhívásra alkalmas módon értesíteniük kell ügyfeleiket az évforduló előtt arról, hogy a díjtarifa a már meglévő ügyfelek számára nem lehet hátrányosabb az új ügyfelekhez képest, továbbá arról, hogyan módosul a szerződés a régi ügyfél javára az új szabályozás bevezetésének eredményeként.
A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. Az új szabály a hatálybalépést követő naptól meghirdetett díjtarifa által érintett összes szerződésre vonatkozna.
(forrás: MTI - Portfolio)
Balesetbiztosítás: rendkívül alacsony a penetráció
2015 november 10.
Kategória:
Általános
A Vienna Life Biztosító – november végéig tartó reklámkampánya keretében – egy évig érvényes, teljesen ingyenes balesetbiztosítást ad mindenkinek, aki 2015. november 30-ig regisztrál a biztosító honlapján. A Neked is! biztosítás a biztosított baleseti halála vagy maradandó egészségkárosodása esetén nyújt anyagi védelmet. Az ingyenes Neked is! balesetbiztosítást bárki megkötheti magára, illetve korlátlan számú ismerősének elküldheti ajándékba a www.viennalife.hu/neked-is oldalon keresztül. A biztosítás ajándékozása, illetve megkötése semmilyen kötelezettséggel nem jár, s a szerződés 2016. november 30-án automatikusan megszűnik.
Magyarországon évente csaknem 690 ezer, orvosi ellátást igénylő baleset történik, amelyek következményeként nemcsak tartós egészségkárosodás léphet fel, de a balesetet elszenvedőnek átmenetileg a jövedelmei is kieshetnek, továbbá nem várt kiadásai is fölmerülhetnek. Magyarországon a balesetbiztosítási szerződések száma jelenleg meghaladja a 700 ezret, a penetráció mértéke tehát nagyjából csupán 10 százalékos. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban vagy Németországban a lakosság több mint 80 százaléka rendelkezik valamilyen balesetbiztosítással, hazánk tehát erősen alulbiztosított a fejlett európai országokhoz viszonyítva.
A Vienna Life Biztosító erre a problémára megoldást keresve fejlesztette ki a Neked is! balesetbiztosítást, amelyet a márkaismertségét növelő céllal elindított reklámkampánya keretében, mindenki számára ingyenesen elérhetővé tesz. A Neked is! biztosítással rendelkezők baleseti halála vagy maradandó egészségkárosodása esetén a Vienna Life Biztosító legfeljebb 500 ezer forint összegű anyagi támogatást nyújt, illetve amennyiben minimum 40 százalékos maradandó egészségkárosodás lép fel, egy éven keresztül további havi 100 ezer forintos járadékot fizet.
A Neked is! biztosítást november 30-ig bárki, korlátlan számú ismerősének elküldheti ajándékba oly módon, hogy a www.viennalife.hu/neked-is oldalon megadja ismerőse e-mail címét. Ezt követően a biztosító értesítést küld a megadott e-mail címre, amelynek tulajdonosa a biztosító honlapján, adatai megadásával fogadhatja el az egy évre szóló ingyenes biztosítást.
A Neked is! balesetbiztosítást minden 18-75 éves, magyar állampolgár, vagy magyarországi tartózkodási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkező személy megkötheti. A biztosítás ajándékozása, illetve megkötése teljesen ingyenes és semmilyen kötelezettséggel nem jár sem az adatok rögzítésekor, sem később, például abban az esetben, ha a biztosított balesetet szenved.
A Vienna Life Biztosító tavaly június óta a Közép- és Kelet-Európa legnagyobb biztosítói csoportjának számító osztrák Vienna Insurance Group (VIG) három hazai leányvállalata közé tartozik. A Vienna Life Biztosító célja, hogy bécsi központú anyavállalata vezető biztosítójává váljon Magyarországon elsősorban a prémium szegmensben az egyéni élet-, nyugdíj- és utasbiztosítások, valamint a csoportos élet- és egészségbiztosítások piacán.
(forrás: Biztosítási Szemle)