Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.
Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.
A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.
A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.
A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.
Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.
Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.
A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.
Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.
A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.
Forrás: hvg.hu
CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Már kisebb károkkal is a biztosítóhoz fordulnak az emberek
A válság hatására egyre több kárigény-bejelentés érkezik a biztosítókhoz.
Az életbiztosítások területén egyre több a csalás és visszalépés a szerződéstől, a nem életbiztosítások területén pedig sokkal több kis kárt jelentenek be, mint az eddigiekben.
Más biztosítások terén éppen hogy kedveztek a körülmények a biztosítótársaságoknak. Például a természeti katasztrófák híján, a kedvező időjárásnak köszönhetően az ilyen jellegű kártalanítás kevesebb kiadást jelentett.
Ugyanígy csökkent az autók utáni kifizetések nagysága, mivel az emberek valószínűleg kevesebbet közlekednek, és jobban is vigyáznak értékeikre, autóikra.
Az életbiztosításokat azonban egyre növekvő arányban mondják vissza az emberek. Valószínűleg azért, mert ez plusz kiadást jelent számukra.
Jövedelempótló biztosítás
Fél, hogy munkanélküli lesz? Itt a segítség!
A mai gazdasági helyzetben egyre bizonytalanabbá váltak a munkahelyek. Ugyanakkor az állami álláskeresési járadék alacsony, ez szükségessé teszi az öngondoskodást.
Ennek megfizethető formája az egyre jobban terjedő munkanélküliség biztosítás, melynek lényege - tudtuk meg Bravik Attilától, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőhelyettesétől, hogy ha a munkavállaló rendes felmondással veszti el az állását, és regisztráltatja magát munkanélküliként, akkor az állás keresési járadékát kiegészítik 50 ezer és 250 ezer forint közötti összeggel. (A közös megegyezés esetén, vagy a dolgozó mond fel, akkor a biztosító nem fizet.) A biztosítás összege a szerződéskötéskori nettó bérnek legfeljebb 70 százaléka lehet. Azonban a biztosító nem szolgáltat azonnal az állásvesztés napjától, hanem alapesetben csak 180 napos várakozási idő után. De ez az időszak lerövidül a felére, 90 napra, ha a dolgozónak van olyan hitelszerződése, amelyet a biztosítási szerződéskötést megelőzően legfeljebb hat hónappal írt alá. A biztosítási szolgáltatás legfeljebb kilenc egymást követő hónapon keresztül térít, viszont ha időközben talál a dolgozó munkát, akkor a biztosítási térítés megszűnik. Gyakran előfordul, hogy a dolgozót csak próbaidőre veszik fel, majd nem tartják meg, ebben az esetbe azonnal újraindul a kártérítés és a kilenc hónapból hátralévő időre - ha nem talált ismét munkát - folyosítják a térítést.
A munkanélküli biztosításnak életkori korlátai vannak: csak 22 és 55 év közötti magyarországi lakóhellyel rendelkező, jelenlegi munkáltatójánál legalább egy éve folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban álló, határozatlan munkaviszonnyal rendelkező személy megkötheti meg.
Jogszerű a 6,8 milliárd forintos bírság - Másodfokon GVH győzelem született a biztosítókartell perében
A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a biztosítókartellben érintett valamennyi vállalkozás keresetét. A másodfokon eljáró bíróság döntése azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogszerűen marasztalta el versenykorlátozó megállapodásért a cégeket és jogosan rótt ki rájuk összesen 6,8 milliárd forint bírságot.
A GVH 2006. decemberében állapította meg, hogy a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsított
- a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége az Allianz Hungária Biztosító Rt., illetve a Generali-Providencia Biztosító Zrt. a 2003., a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló megállapodások tárgyában hozott döntéseivel,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségével, illetve az egyes márkakereskedésekkel az Allianz Hungária Biztosító Rt. által a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló, a javítói óradíjak mértékét az Allianz Hungária Biztosító Rt. biztosításainak értékesítésében elért teljesítménnyel összekapcsoló megállapodások megkötésével,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. az egyes márkakereskedésekkel az általa a 2004. és a 2005. évben a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról szóló, a javítói óradíjak mértékét a Generali-Providencia Biztosító Zrt. biztosításainak értékesítésében elért teljesítménnyel összekapcsoló megállapodások megkötésével,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 4. és 2005. március 9. között megkötött, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. az általuk 2002. április 16. és 2005. március 21. között megkötött, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2002. április 24. és 2005. március között megkötött, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 11. és 2005. március 1. között megkötött, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. az általuk 2001. december 21. és 2005. augusztus 10. között megkötött, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal,
- a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk 2002. január 21. és 2005. augusztus 31. között megkötött, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. magatartásának versenykorlátozó módon történő befolyásolására irányuló megállapodásokkal.
A GVH a jogsértő magatartások további folytatását megtiltotta. Emellett kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Rt.-t 5,319.milliárd forint, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t 1,046 milliárd forint, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét 360 millió forint, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft.-t 13,6 millió forint, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft.-t 45 millió forint, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft.-t 30,7 millió forint bírság megfizetésére.
A versenyhatóság döntése ellen az érintettek - a Porsche Biztosítási Alkusz kivételével - bírósághoz fordultak. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2009. január végén részben megváltoztatta a GVH döntését. Helybenhagyta a GVH határozatának a), b) és c) részeit, míg a d), e), g), és h) részeit teljes egészében, az f) és i) pontokat pedig az Allianz és a Generali tekintetében hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. A bíróság tehát nem látta bizonyítottnak, hogy a biztosítók és az alkuszcégek tiltott versenykorlátozó megállapodást kötöttek volna.
Mivel a Fővárosi Bíróság a GVH határozatában felrótt egyik jogsértést nem találta megalapozottnak, így értelemszerűen az e jogsértésért kiszabott részét a bírságnak mellőzte, ezáltal csökkentve az ügyben kirótt bírságokat. Végül az Allianz Hungária Biztosító Rt. 5,319 milliárd helyett 4,97 milliárd forint, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. 1,046 milliárd helyett 880 millió forint bírságot kapott. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének 360 millió forintos, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. 30,7 millió forintos bírságát a Fővárosi Bíróság változatlanul hagyta, míg a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-re valamint a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft-re kirótt GVH bírságot eltörölte.
Az első fokú bírósági döntés ellen mindkét fél fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. szeptember 24-én teljes egészében elutasította a versenyhatóság által elmarasztalt vállalkozások kereseteit. A másodfokon eljáró bíróság így a GVH határozatában megállapított valamennyi jogsértést, és a teljes bírságösszeget jogszerűnek találta. Az ítélet jogerős, ám a felperesek felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak.
A GVH által kiszabott bírság egy részét az érintett vállalkozások már befizették. Az Allianz Zrt., a Generali Zrt, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. még 2007 márciusában befizette a teljes bírságösszeget. A Magyar Opelkereskedők Kft. 13,6 millió forintot fizetett be. A Gémoszt és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-t a bíróság a jogerős döntésig mentesítette a bírság befizetése alól. A jogerős döntés kézhezvétele után a Gémosznak 360 millió forintot, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-nek 13,6 millió forintot, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft-nek 31,4 millió forintot kell kamatostul befizetnie bírságként.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-51/2005.
Forrás: Jogiforum.hu
A CLB belép a munkanélküliség biztosítások piacára
A CLB Független Biztosítási Alkusz még ebben a hónapban belép a munkanélküliség biztosítások piacára.
Az alkusz által működtetett biztositastipp.hu portál az April biztosító termékét árulja majd, amely munkanélküliség és tartós keresetkiesés esetén nyújt fedezetet. A biztosítást minden 22-55 év közötti, magyarországi munkavállaló megkötheti, aki nem áll felmondás alatt és legkevesebb egy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, minimum heti 30 órás alkalmazásban.
Ezen a piacon a válság kitörése óta folyamatosan élénkült a verseny, mára már a biztosítást több csomagban is lehet választani. Például havi 3600 forintot kell fizetnie annak az ügyfélnek, aki havi 200 ezer forintos nettó bérű, határozatlan idejű munkaszerződéssel, heti 40 órában dolgozik és elbocsátása esetén nettó 150 ezer forintot szeretne kapni a biztosítótól.
Alkuszi segítség a kárrendezésben: immár az Interneten is!
Ingyenes kárügyintézés - nem csak ügyfeleknek
Az autósok jelentős részének szerencsére nincsen közvetlen tapasztalata, mit kell tennie, ha autója baleset során károsodik. A CLB Független Biztosítási Alkusz tapasztalatai szerint a károsultak számára a legtöbb problémát a kárbejelentés késedelme, pontatlansága, illetve - a gyakran információhiányból fakadó - elhúzódó ügymenet jelenti. Az alkuszcég ezt az általános igényt felismerve indította el tavaly tavasszal - elsőként Magyarországon - bárki által ingyenesen igénybe vehető alkuszi kárügyintézési szolgáltatását, mostantól pedig Kármester néven internetes oldal is segíti a szükséges lépések áttekintését csakúgy, mint az adott márkának megfelelő szakszerviz megtalálását.
Az ügyfelek kárügyeiben való aktív, ingyenes közreműködés a CLB esetében nem korlátozódik pusztán a kárbejelentés folyamatára: az alkuszcég immár hat, a gépjármű-biztosítási piacon meghatározó biztosítóval (Aegon, Generali, Genertel, Groupama-Garancia, Signal, Uniqa) is kötött olyan megállapodást, amelynek alapján a sérült jármű helyreállításának folyamatát (a jármű elszállítása, tárolása, szakműhely kiválasztása, cseregépkocsi szervezése, stb.) is koordinálhatja. A szolgáltatás a CLB ügyfelei számára eleve díjmentes, bárki más egy egyszerű internetes regisztráció nyomán szerezheti meg ezt a jogosultságot. Ilyen szolgáltatást más alkuszcég jelenleg nem kínál a biztosítási piacon.
Az elmúlt közel másfél év tapasztalataira alapozva a CLB a közelmúltban Kármester néven internetes szolgáltató oldalt is indított. A www.karmester.hu címen elérhető portálon a kárrendezésekkel kapcsolatos információk mellett a káreseményekkel kapcsolatos szolgáltatók (biztosítók, karosszéria-szervizek) széles körű adatbázisa is megtalálható. A csaknem ezer szerviz között nem csupán elhelyezkedésük, hanem többek között gépkocsimárka, illetve a szerződött biztosítók alapján is lehet válogatni.
A Kármester részletesen ismerteti a közúti baleset során szükséges teendőket, letölthető formában tartalmazza a biztosítók, illetve a velük kapcsolatban álló független szakértői irodák kárbejelentő dokumentumait. A szakszervizek mellett autómentő, autókölcsönző szolgáltatók adatbázisa is működik az oldalon. Az ügyfeleknek fórum keretében lehetőségük nyílik egyes kárügyek megvitatására, beleértve személyes tapasztalataik megosztását is a portálon feltüntetett cégek szolgáltatásaival kapcsolatban.
"Az elmúlt másfél év során egyre nagyobb lett az érdeklődés a kárrendezésben való aktív közreműködésünk iránt. - mondta Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója. - Ügyfeleink felismerték, hogy több mint tízéves piaci tapasztalatunk jelentős támogatást jelenthet. Az eközben szerzett tapasztalatainkat felhasználva alakítottuk ki új Kármester portálunkat, amivel fő célunk, hogy a kárrendezéssel kapcsolatos, az ügyfeleket leggyakrabban érdeklő információkat könnyen és gyorsan elérhetővé tegyük mindenki számára."
Vadonatúj biztosítási forma jelent meg: itt az önrész biztosítás!
A biztosításokra is lesz éves költségmutató
A szakmai szervezetben, a MABISZ-ban folynak az előkészítő munkák, de részletekről még nem tudott beszámolni Trunkó Barnabás. Úgy tervezik, hogy a jövő év elejétől kellene a befektetéshez kötött életbiztosításoknál kiszámolni, és közzé tenni a TKM-et. Ezt követően a számítást és a közzétételt fokozatosan kiterjesztenék valamennyi biztosításra.
Előrehozott szakmai egyeztetés folyik a MABISZ és a felügyelet között a TKM-ről - mondta az MTI-nek Binder István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt, hasonló önszabályozó módon készült egységes hozamszámítás a befektetési alapokra. Időnként maga a felügyelet is publikál költségszámításokat pénzügyi termékekre, ezeket a létező nemzetközi sztenderdek alapján készíti - tette hozzá a szóvivő.
Küszöböljük ki a nyaralás kockázatait!
- Kár esetén mielőbb hívjuk fel biztosítónk assistance-szolgáltatását. A legtöbbször kedvezményes díjon, magyar nyelven is elérhető szolgáltatás orvos küldésén vagy a hazautazás megszervezésén kívül tolmácsszolgáltatást, vagy akár óvadékfizetést is képes biztosítani. További nyomós ok, hogy amennyiben az assistance hívását elmulasztjuk, a biztosító korlátozhatja a kártérítés mértékét.
- Lopás, rablás esetén ne feledjük értesíteni a helyi hatóságokat sem, mivel az itthoni kárrendezés során kérni fogják az ő igazolásukat is.
- Egyre több biztosító kínál olyan biztosítási csomagot, amely értékesebb tárgyak – fényképezőgép, laptop, videokamera, stb. – ellopása esetén is fizet kártérítést. Ezek feltételeiről azonban mindenképpen előzetesen tájékozódjunk!
- Egyes tevékenységek – pl. quad, vízisí, rafting, búvárkodás vagy éppen golf – esetében általában speciális kiegészítő biztosításokat is kötni kell a kockázatok fedezéséhez.
Gépjármű-biztosítások – casco akár egy hétre

