2017.07.21

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt a tél: megduplázódik a betöréses lopások száma és a tűzesetek is gyakoribbak

December van, mindenki készülődik karácsonyra és az újesztendőre: beszerezzük az utolsó díszeket a fenyőfára, átgondoljuk, hogy milyen finomsággal készülünk a vendégeknek, valamint az év utolsó napjait a pihenésnek és a feltöltődésnek szenteljük. De legnagyobb nyugalmunkat is megzavarhatja számos kellemetlenség, például egy betörés, amire a statisztikák szerint elég nagy az esély.

Az Allianz Hungária Zrt. utánajárt, és az elmúlt 5 év statisztikákból kiderült, hogy december hónapban közel megduplázódik a betöréses lopások aránya, s a decemberre a tűzesetek mellett a betöréses lopáskár a legjellemzőbb. A tél a betörések szempontjából sem a legrózsásabb évszak, ugyanis ezeket a károkat tekintve a második legveszélyeztetettebb hónap a január.

„Nemcsak arányaiban több a betöréses lopáskár és rabláskár decemberben, hanem abszolút értékben is, az elmúlt 5 év átlaga alapján több mint 300 káreseményről beszélhetünk – hangsúlyozza dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az átlagos kárkifizetés több mint 170 ezer forint, de ne feledjük, hogy a maximális kárérték akár a többmillió forintot is elérheti. Előző évben is volt rá példa, hogy rablás miatt közel 3 millió forintos kárt szenvedett egyik ügyfelünk karácsony előtt.”

Dr. Borsányi Gábor szerint azonban jó hír, hogy az adatok szerint csökkenés figyelhető meg az elmúlt 2 év betöréseinek mennyiségét tekintve. Kérdés, hogy idén folytatódik-e ez a tendencia. Az Allianz kárrendezési igazgatója figyelmeztet, mindegy, hogy lakásban élünk vagy családi házunk van, a rosszakarók nem feltétlenül a főépület jellege szerint válogatnak.
A kedvelt célpontok azok az épületek, ahol nem zárják a kapukat vagy nincs megfelelő védelemmel ellátva az ingatlan. Ezért javasolja, hogy mindenképp megfelelő értéken biztosítsuk az értékeinket és ha el is utazunk valamennyire időre, gondoskodjunk az ingatlanunk védelméről. A Reszkessetek betörők című film az elmúlt 25 évben nemcsak mindannyiunk karácsonyi szórakozásáért felelt, de arra is megtanította az embereket, hogy ne hagyják őrizetlenül lakásukat vagy házukat az ünnepek alatt, ugyanis sok betörő csak a megfelelő pillanatra vár.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: VIgyázzon értékeire és lakására az ünnepek alatt is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban
2016 december 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Egyre több káresettel kell számolni a mezőgazdaságban

A 2016-os év időjárási viszonyai hektikusabban alakultak a tavalyinál, így a mezőgazdasági piac egyik meghatározó szereplőjéhez, a Groupama Biztosítóhoz is mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett idén. Magyarország legtöbb térsége érintett volt az egész nyáron át tartó heves viharokban, esőzésekben, jégesőkben, de a legnagyobb mezőgazdasági károk Kelet-Magyarországon keletkeztek idén.

Elhúzódó extrém nyári időjárás

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek komoly hatással voltak idén a mezőgazdasági növénytermelésre, így alapvetően meghatározták a Groupama Biztosító mezőgazdasági portfóliójának több mint 80%-át kitevő növénybiztosítás eredményeit is.
2016-ban az enyhe, csapadékban szegény tél során csupán egy tucat bejelentés érkezett a Groupama Biztosítóhoz fagy miatt, jellemzően Észak-kelet Magyarországról. A száraz tavaszelőt azonban felhőszakadások, heves korai viharok követték, áprilisban pedig megjelent a tavaszi fagy, főképp a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Pest-megye déli részén. A nyár közepéig az időjárás a szokásos módon alakult a hétről hétre érkező frontokkal, zivatarokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel, az ekkor megszokott „lecsendesedés” idén azonban elmaradt. 2016-ban a nyár második felét is extrém időjárási viszonyok jellemezték, így a termelőknek ekkor is ugyanolyan bosszúságot okoztak a felhőszakadással, jégesővel tarkított zivatarok, mint a nyár első felében. Az első őszi fagyok már korán, szeptemberben megjelentek, ám ez már jelentős károkat már nem okozott.

A növénykárok 82%-át jégverés okozta

A rendkívüli időjárási viszonyok miatt a Groupama Biztosítóhoz összességében az előző évinél mintegy 15%-kal több mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, melyekre összesen mintegy 2,8 milliárd Ft kárkifizetést teljesített a társaság.
Az elmúlt évekre jellemző módon a legtöbb, legnagyobb károkat a jégeső okozta. Idén a 2870 növénykár bejelentés több, mint 82%-a jégverésről szólt, 10%-ot meghaladó viharkár bejelentés érkezett, továbbá a felhőszakadás-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.
A Groupama Biztosító 2016-ban növényállományok jégkára miatt több, mint két milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak. A viharra, tavaszi fagyra és az egyéb káreseményekre kifizetett összeg meghaladta a félmilliárd forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár volt, a kifizetések meghaladták a 100 millió forintot és további 36 millió forint kárkifizetést teljesített a társaság az állattartóknak az elhullott jószágaik után.
Területi eloszlást tekintve a jégkárok esetében kiemelendő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jégverés mellett a július eleji észak-nyugat magyarországi zivatarlánc, mely Vas-megyétől Budapestig okozott jelentős károkat.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli fagyokra, vagy akár már most a nyári jégverésre! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Extra gyújtós lett a karácsonyfából a szoba közepén? - A biztosítás fedezi
2016 december 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Extra gyújtós lett a karácsonyfából a szoba közepén? - A biztosítás fedezi

A lakásbiztosítások a karácsonyi tűzesetekre is kiterjednek, Magyarországon a tűz és elemi károk minden biztosítási szerződésben benne vannak, hangsúlyozta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy például az Európai Unió más országában ez nem általános.

Gilyén Ágnes elmondta: a karácsonyi időszakban a katasztrófavédelem azt javasolja a lakosságnak, hogy minden esetben körültekintően vásároljon égősort, a csillagszórót pedig ne a fákon, hanem kézben tartva gyújtsák meg, ugyanis nem mindig lehet megítélni, hogy mennyire lehet száraz a fa, és akár meg is gyulladhat.
Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette, ha nem engedélyezett forrásból származó égősort vásárolt valaki és emiatt gyullad fel a karácsonyfa, ebben az esetben a biztosító hivatkozhat erre, még akkor is, ha az adott személy rendelkezett lakásbiztosítással.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását, hiszen a kötés óta eltelt évek alatt több olyan berendezést vásárolhatott, amire nem terjed ki a biztosítás! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege
2016 december 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege

Csaknem harmadával, 7,5 milliárd forintra nőtt a támogatott agrárbiztosítások összege, bár idén 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot, 900 millió forintot - közölte összegzését a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szerdán az MTI-vel.

Az uniós támogatás-kifizetési rendszereknek megfelelően jövő év márciusig minden gazdálkodó hozzájut a támogatáshoz a szövetség közlése szerint. Idén mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon - írták. A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A konstrukció népszerűsége egyre nő, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett.

A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke. A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható. A tájékoztatás szerint a kiírás során idén első alkalommal határoztak meg garantált visszatérítési alsó küszöbarányt: az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak.

Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja a közlemény szerint elmondta, a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál. Hozzátette, az értékesebb növénykultúrákra magasabb a díj, ugyanakkor a kártérítés is jóval nagyobb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő - mutatott rá.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a kiszámíthatatlan időjárásra! Kérjen ajánlatot Vállalkozói biztosításra online! Vállalkozói biztosítás >>

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat
2016 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét - írja közleményében a Union Biztosító.

„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat.”

Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.

A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzőbbek:

  1. Nem számolunk az üzemszünet jelentőségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
  2. Megfelelő felelősségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
  3. Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.

„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését” – teszi hozzá az UNION szakembere.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül vállalati biztosítását is évfordulójakor! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

A hetven lesz az új ötven
2016 december 01.
Kategória:
Életbiztosítás

A hetven lesz az új ötven

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.

A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.

A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon már most nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép
2016 november 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kezdjen el Ön is időben tervezni nyugdíjas éveire! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

120 ezer kötelezőt cserélhetnek le az év végén
2016 november 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

120 ezer kötelezőt cserélhetnek le az év végén

Az idei év végi kgfb-kampányban az autósoknak már alig több, mint harmada érintett. Ennek megfelelően az érezhető díjemelés, illetve az MKB ügyfeleinek kényszerű biztosítóváltása ellenére sem vár 120 ezernél több biztosítóváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Az idei váltási időszakban már az ügyfelek 85 százaléka vált szerződést alkuszon keresztül. Fontos ügyfélérdek, hogy a biztosítók tarifáiban általánossá váló károkozói pótdíj miatt az ügyfelek – alkuszaikon keresztül – megismerhessék központilag nyilvántartott kártörténeti adataikat.

Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az előző évhez képest 10-12 százalék között alakul az átlagos díjnövekedés. Ráadásul minden MKB-s ügyfélnek megszűnik a szerződése – januárban ez mintegy 25 ezer autóst érint –, nekik mindenképpen új biztosító után kell nézniük. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 6-8 százaléka került ki az év végi váltók köréből. Emellett idén jelentősen esett a visszakötések száma ugyanahhoz a biztosítóhoz, miután azonos tarifálási feltételek esetén jogszabály tiltja az új ügyfelek kedvezőbb megkülönböztetését (tavaly az ilyen kötések tették ki az összes új szerződés mintegy harmadát).

Javában zajlik a kgfb-piac konszolidációja: míg 2015-ben a 15 szereplőből 14 volt komolyan versenyben, 2017-re gyakorlatilag 12 biztosító tarifái közül választhatnak az autósok. Ezzel párhuzamosan a lezajlott díjváltozások nyomán szektorban helyreállt a kár/díj egyensúly, és idén a piaci szereplők a tavalyi 90-nél jóval kevesebb alkalommal, összesen mindössze 62-szer módosították kisebb-nagyobb mértékben tarifáikat annak érdekében, hogy minél pontosabban elérhessék a megcélzott ügyfélkört.

Erre figyeljenek most az MKB ügyfelei
Az MKB Biztosító a következő egy év során fokozatosan mondja fel kgfb-szerződéseit. Ez a jelenlegi időszakban mintegy 25 ezer, az egész évet tekintve pedig mintegy százezer ügyfelet érint. A biztosító amellett, hogy a díjértesítő levele mellé elküldte a fennálló szerződés felmondását, a mai napon külön, tértivevényes levélben is értesíti ügyfeleit a felmondásról. Az érintett ügyfelek fontos teendői a következők:

  1. December 31-ig mindenképpen válasszák ki az új biztosítójukat (eddig ezt az érintettek mintegy harmada tette meg, átlagosan 4-5 százalékos díjemelkedés mellett)
  2. Ha negyedéves díjfizetési ütemet választottak, mielőbb rendezzék esetlegesen még fennálló díjtartozásukat. Ha ugyanis szerződésük befizetetlen díjrészlet mellett szűnik meg, kötelező lesz visszakötniük a szerződést az MKB-hoz a biztosítónak a piacinál jóval magasabb szinten meghirdetett, átlagosan 25-szörös díján.
  3. Ha az ügyfél is benyújtja december 1-jéig a felmondást, akkor esélye van rá, hogy kedvezőbb díjon talál másik biztosítást: néhány biztosító ugyanis pótdíjat ró azokra, akiknek a szerződése az előző biztosító felmondása miatt szűnt meg.

Elérhetővé kell tenni az ügyfelek számára saját kártörténeti adataikat!
A FBAMSZ tagvállalatainak tapasztalata szerint az ügyfelek közel 50 százaléka nincsen tisztában azzal, hogy az előző 3-5 év során mikor és mennyi kárt okozott. Mindez amiatt jelent problémát, mert míg tavaly még csupán öt biztosító alkalmazott károkozói pótdíjat, idén már szinte minden társaság alkalmazza ezt az alapdíj akár több száz százalékos mértékét is elérő tételt.
Egy pontatlan kártörténeti előzményekkel elvégzett kalkuláció az esetek többségében a valóstól teljesen eltérő díjakat és sorrendet eredményez, mely alapján az ügyfél rossz döntést hoz. Mindez kiküszöbölhető volna, ha a Központi Kárnyilvántartó Rendszernek (KKNYR) az adott ügyfélre vonatkozó adatait – az ügyfél meghatalmazása alapján – a nevében eljáró alkusz már a tarifálást megelőzően ellenőrizhetné, vajon a rendszerben szereplő adatoknak megfelelően zajlik-e a díjkalkuláció. Jelenleg ugyanis a KKNYR adataihoz kizárólag a biztosítóknak van hozzáférése.

Elsöprő az alkuszok részesedése az év végi váltásban
Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást. Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. Más összehasonlító rendszerekkel szemben pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények bemutatása, képviselet a kárrendezés során, vagy éppen segítség az elakadt biztosítási adminisztráció előremozdításában. Ezért sem meglepő, hogy az időszak során kezdeményezett szerződésváltások mintegy 85 százalékát az alkuszokon keresztül intézik az ügyfelek.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség
2016 november 24.
Kategória:
Életbiztosítás

150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség

A népesség fele változó gyakorisággal, de viszonylag rendszeresen félretesz, de csak elenyésző része teszi ezt nyugdíjcéllal, de komoly gondok vannak a saját jövőbeli igényeink felmérésével is - derül ki a MABISZ és a Századvég "Nyugdíjas évek - Csak az orrunkig látunk?" címen nyilvánosságra hozott kutatásból.

Az eredményeket Hidvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója ismertette a MABISZ konferenciáján, ezek alapján bőven van még hová fejlődnie a magyar társadalomnak mind előregondolkodás, mind pénzügyi tudatosság terén. A megkérdezettek alig több, mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. Nincs eltérés az arányok között akkor sem, ha a válaszadók közül kiszűrjük a már nyugdíjas korba lépetteket, de jellemzően a megtakarítók között erősen felülreprezentáltak a gazdaságilag aktívabb, 30-49 év közé eső generációk.

Ami a megtakarítási célokat illeti, a legtöbben (45%) minden eshetőségre felkészülve egyfajta vésztartalékot képeznek, 20 százalék a gyermeke, gyermekei jövőjébe fektet, míg 16 százalék esetében valamilyen lakáscélhoz köthető a megtakarítás. Alig 6 százalékra (nyugdíjasok nélkül 7 százalékra) tehető azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtögetnek, még utazásra is majdnem kétszer annyian tesznek félre (10%). Azaz akárhonnan is nézzük, a legnépszerűbb megtakarítási célok elsősorban a mindennapok problémáit érinti, igazán hosszú távon nem szeretünk gondolkodni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is tesszük, de az erre vonatkozó válaszok igen érdekes, már-már irreális képet festenek.

60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, ugyanakkor 66 százalék elsősorban továbbra is az államtól várja majd elsősorban nyugdíjas éveinek finanszírozását. Jellemzően minél idősebb generációkról van szó, annál inkább bíznak az államban, a fiatalok értelemszerűen a legbizalmatlanabbak. Különös eredmény, hogy a legfiatalabb generációk, a 18-29 év közé esők erősen felülreprezentáltak abban a 28 százalékos táborban, akik a családtól remélik majd a gondoskodást nyugdíjaskorukra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez valamilyen mérési hibából fakad-e, vagy valódi trendfordulót jelez-e előre, mindenképpen további kutatásokat igényel a felvetés. Az azonban kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítást favorizálók 19 százalékos táborában a 30-49 évesek erősen felülreprezentáltak, azaz ők jelenthetik a legfontosabb célcsoportot a biztosítók számára.

A bennük rejlő potenciál kiaknázásáre azonban többre lesz szükség, mint puszta promócióra, felük egyáltalán nincs tisztában a nyugdíjbiztosítás fogalmával, a többiek pedig csak nagyon általános definíciókat tudnak mondani. Az edukáció szükségességét támasztja alá az is, hogy a primér célok mellett (az állam nem képes ellátni, csak magamra számíthatok) elenyésző a részesedése a kötésre serkentő motivációk között. A lakosság nem ismeri a termékeket, és nem képes különbséget tenni köztük, nem érti az egyes termékek előnyeit másokéval szemben.

Akkor is bajban vagyunk azonban, ha meg kell modani, mekkora összegre lenne szükségünk a jelenlegi életszínvonalunk megtartásához, legalábbis akkor, ha rögzített összeghatáronként adjuk meg a válaszlehetőségeket. A pénzügyi tudatosság hiányát jelzi, hogy nagyon egyik napról a másikra él a lakosság jelentős hányada, ritkán lát messzebb az aktuális számlák, költségek befizetési kötelezettségein túl. A többség - 58% - mindenesetre 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amire havi szinten nyugdíjaskorban elégedett lenne. Mindössze 18 százalék az, aki kötne is nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: A biztosításók nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításaihoz használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

8 tuti tipp: így lehetsz te is boldog nyugdíjas
2016 november 21.
Kategória:
Életbiztosítás

8 tuti tipp: így lehetsz te is boldog nyugdíjas

Ahhoz, hogy nyugdíjasként mi is boldogan élhessünk, nem árt már a munkába állástól kezdve megtervezni az idős éveket. Nem ez az egyetlen, amiről érdemes előre gondoskodni, összeszedtük, hogy mi kell ahhoz, hogy te is boldog nyugdíjas legyél.

Tervezd meg előre!
Már a nyugdíjba vonulásunk előtt kezdjük el felépíteni későbbi életünket. Egy nemzetközi tanulmány szerint nyugdíjas éveket más országban töltők 81 százaléka boldogabb. Persze nem feltétlenül kell másik országba költözni, egy vízparti nyaralóhely is több nyugalmat adhat, mint egy nyüzsgő, városi lakás.

Egyeztessétek a terveket!
Nem érdemes egyedül tervezgetni, ha a feleség vagy a férj máshogy képzeli el a nyugdíjas éveket, akkor nem árt közös nevezőre jutni azzal kapcsolatban, hogyan töltsük az időskort.

Tegyünk félre!
A nyugdíj célra való takarékoskodás elengedhetetlen, mivel az állam szép lassan kihátrál a nyugdíjrendszerből. Ahhoz viszont, hogy ne kopjon fel az ősz évekre az állunk, mindenképp szükség van a nyugdíjtervre. Jelenleg három termékkel is 20 százalékos adójóváírást kaphatunk, ha nyugdíjra teszünk félre, a nyugdíj elő-takarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás egyaránt alkalmas a céljaink eléréséhez.

Tervezzük meg a nyugdíjba vonulást!
Ugyan Magyarországon van nyugdíjkorhatár, azonban sok foglalkozásban lehetőség van a korai nyugdíjazásra. Emellett persze olyan szakma is van, amit a korhatár elérése után is szoktak folytatni. A tervek ugyan nem mindig jönnek össze, azonban érdemes előre gondolkodni azon, hogy mikor szeretnénk visszavonulni és próbáljuk meg ehhez tartani magunkat.

Maradj egészséges!
Az egészség érték -szokták mondani, azonban nemcsak a jó közérzet miatt, hanem az időskori kiadások féken tartására is érdemes egészségesen élni. Az étkezések mellett a rendszeres testmozgással tarthatjuk magunkat fitten, ezek segíthetnek abban, hogy a nyugdíjas évek javát ne a kórházban kelljen tölteni.

Vállalj kisebb munkákat!
A korábbi foglalkozásunkat részmunkaidőben, vagy alkalmi munkák vállalásával folytathatjuk. Persze a hobbink mostantól "teljes munkaidőben" művelése sem ördögtől való. Ez elsőre nem tűnhet vonzónak, azonban az agyunk egészségének megőrzése miatt akár sokkal hosszabb élethez is hozzásegíthet minket.

Továbbra is táblázd be magad!
Lehet, hogy örülsz a terhek leadásának, azonban sokan nem tudnak mit kezdeni a felszabaduló szabad idejükkel. Érdemes tehát minél több programot csinálni magunknak, amivel lefoglalhatjuk magunkat.

Tölts több időt a családdal!
Ugyan a gyerekek valószínűleg el vannak havazva a munkával, azonban az unokákra így sokkal több időt fordíthatunk. Vigyázhatunk rájuk, amikor a szüleik megkérnek rá, ezzel pedig az ő vállukról is nagy terhet vehetünk le.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen Ön is előre, nyugdíjbiztosítási lehetőségeiről informálódjon kalkulátorunkban! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak