CLB

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet

A mai fiatalok korábban kezdenek el félretenni, mint a szüleik, viszont a céljaik is mások, ennek ellenére a lakosság jelentős része még mindig nem rendelkezik megtakarítással - hangzott el a Groupama életutakat vizsgáló sajtótájékoztatóján, amelyen többek közt Hosszú Katinka és Jakupcsek Gabriella is beszélt a megtakarítási szokásairól.

Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok elmondta, hogy szeretne minél hamarabb, 31-32 évesen nyugdíjba menni, egyébként 19 éves kora óta önellátó, saját lakással azonban nem rendelkezik. Már takarít meg nyugdíjcélra, céget vezet, jövőbeli gyermekeinek egyetemi éveire is tesz félre, illetve tudja, mivel fog foglalkozni, miután úszó karrierjét befejezi, egyébként kockázatkerülő befektetési portfóliót tart.

Halasi Melinda, a Groupama értékesítéstámogatási főosztály vezetője szerint átlagosan körülbelül 10 évvel korábban kezdenek el megtakarítani a felelőtlennek tartott fiatalok, mint a szüleik. A Portfolio kérdésére elmondta, hogy nyugdíjcélra érdemes háromféle megtakarítást tartani: egy rendszeres nyugdíjbiztosítást, egy egyösszegű befektetést, valamint egy aktívan menedzselt alapot. Szerinte egyébként mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnak (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) más a célpiaca, nyugdíjbiztosítást leginkább azért érdemes kötni, mert az ehhez tartozó kockázati védelem, valamint rokkantság esetén a költségmentes díjátvállalás más termékhez nem elérhető. A több lábon állás fontosságával az összes résztvevő egyetértett.

Az NRC Kutatóintézet 1000, 15-59 éves főn elvégzett felmérését Kuruc Imre ismertette:

1. A fiatalabb korosztály később köt házasságot, később vállal gyereket, mint a szüleik, viszont korábban gondolnak az öngondoskodásra.
2. Hat markánsan elkülönülő életút van, ebből két nagyobb szegmens van, a tradicionális (28%), valamint a vagyontalan (21%), ez a két legidősebb átlagéletkorú életút-kategória. A fő különbség az, hogy a tradicionális többet tud félrerakni.
3. A fiatalabb generációk teszik inkább ki az építkező életutat, pénzügyi tartalékukat ők már korán elkezdik felhalmozni. Fiatalabbak között gyakran előfordul, hogy tartós kapcsolatot is csak akkor alakítanak ki, ha már önállóak.
4. A 30 év körüli fiatalok közül sokan már tesznek félre és nem élik fel a teljes keresetüket, a harmincas éveinek az elején a többség már gondolkozik a nyugdíjas évein is, huszonéves korban ez még nem jellemző.
5. A kutatás résztvevőinek 10 százaléka tesz félre nyugdíjbiztosításba, 20 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztárba, 12 százalékuk állampapírba, befektetési alapba. Legtöbben lakásbiztosítást fizetnek, 51 százalékban, emellett az adósság volumene is jelentős.

Szvetelkszky Zsuzsanna szociálpszichológus szerint azért alakult ki jobban a fiatalokban a megtakarítási fegyelem, mert látták szüleik példáján, milyen következményei lehetnek annak, ha valakinek nincs félretett vagyona. Itthon még nem annyira szoktak hozzá az emberek, hogy a saját generációjukhoz kell viszonyítania az életútját, nem a szüleikhez. Ma már a fiatalok is tudják, hogy minőségi életutat kell kialakítaniuk, nem pedig úgy kell élni, hogy a munkás évekre, mint szükséges rosszra gondolnak, majd a nyugdíjas évekre úgy, hogy azok, ahol jól érezheti magát az ember. A mai fiataloknak fontosabb a mobilitás, mint például az, hogy házuk legyen.
Jakupcsek Gabriella, aki a beszélgetést moderálta, elmondta, hogy ma már mások a fiatalok prioritásai, míg korábban mindenki először lakásra tett félre, majd ezután minden másra, ez ma már nem így van.

A mai fiatalok arra számítanak, hogy amint nyugdíjba mennek, meg is halnak
A 20 és 29 év közötti magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre - derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

Egyre többen takarítanak meg nyugdíjas korukra
Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben - mondta az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!

A szokásosnál jóval eseménydúsabb volt az idei esztendő az agrárbiztosítási piac számára. Sok volt a viharkár, de nőtt a szerződések száma is. Az állami támogatást az utolsó fillérig elvihetik.

Sokkal rosszabbul alakul az idén a mezőgazdasági biztosításoknál a kárhányad, mint az elmúlt években. „Az elmúlt öt év legeseménydúsabb évét láttuk az idén a káresetek darabszámában” – mondják az Allianznál. „Ennek oka a nyári huzamosanextrém időjárás” – teszi ehhez hozzá Füzesi Dániel, a Groupama Biztosító mezőgazdasági szakértője. Az ország legtöbb térsége megszenvedte az egész nyáron át tartó heves viharokat, esőzéseket és jégesőket, de a legnagyobb károk Kelet-Magyarországon keletkeztek. A másik nagy agrárbiztosítási szereplőnél, a Generalinál is megnőtt a káresemények száma az idén. A tavaszi fagy is „megdolgozta” a gyümölcs- és szőlőültetvényeket, emellett komoly jégkárok voltak Szabolcsban, Békésben, Vas megyében és a Balaton környékén. A jég válogatás nélkül minden növénykultúrában tetemes kárt okozott, a viharok a legnagyobb pusztítást a mák- és a napraforgó-ültetvényekben végezték.

Hogy pontosan mennyi volt eddig a károk értéke, azt nem árulták el a piaci szereplők. A mezőgazdasági biztosításoknál mindenesetre a kárkifizetések évről évre durván ingadozhatnak, az utolsó, károk szempontjából katasztrofális évben, 2010-ben például a díjbevétel másfélszeresét is meghaladta a tárgyévi kifizetés. Az idei szezonnak egyébként a károk szempontjából még koránt sincs vége. „A kukorica- és napraforgóföldek jégveréskárának megállapítása még folyamatban van” – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. A kárhányadot pedig tovább növelheti a következő napokban várható őszi fagy, amely főleg a másodvetésű csemegekukoricát és a zöldbabot teheti tönkre – teszik ehhez hozzá a Generalinál. Ezt követően a téli fagy is kárt tehet még az őszi káposztarepcében és az őszi vetésű kalászosokban.

A szokásosnál több kárt hozó évben egyébként több gazdának volt biztosítása is, mint tavaly. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók jövőre is népszerűek maradnak az idei tapasztalatok után. Az agrárbiztosítások piacának fejlődésében fontos szerepet játszik az ezekre igényelhető állami támogatás is. „A gazdák egyre inkább választanak díjtámogatott konstrukciókat a nem támogatottakkal szemben” – mondja Füzes Dániel. A Generalinál a 8500 agrárbiztosítás közül 3500-hoz igényeltek díjtámogatást. Az Allianz úgy nyilatkozott: „jelentős” darabszám- és díjnövekedést láttak elsősorban a támogatott konstrukcióknál.

Póczik becslése szerint egyébként az idén a teljes piacon a támogatott növénybiztosítási díjbevétel összesen 7 milliárd forint körül lesz. Tavaly ez az összeg csupán 5,7 milliárd forint volt. Mindehhez 4 milliárd forintnyi támogatást nyújt az állam, egymilliárd forinttal többet, mint tavaly. A gazdák a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékát kaphatják vissza az államtól, az eddigi díjbevételadatok alapján így a 4 milliárd forintos keret ki fog merülni. Póczik úgy kalkulál, hogy a háromféle támogatott módozat közül a legkomplexebb, „A” típusú biztosítást kötők 55, a „B” és „C” típust kötők 40 százalék körüli visszatérítést kaphatnak. A Generalinál is azt várják, hogy legalább a „B” és „C” típusú, olcsóbb, kevésbé átfogó biztosításoknál csökkentett támogatásra kell számítani.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli extrém időjárásra is! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Összeomlás: hiába dolgozol évtizedeken át, nem kapsz nyugdíjat

"Október 1-jén, az Idősek Világnapján fel kell hogy hívjuk a figyelmet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás jelentőségére" - jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. Mutatjuk azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy adott esetben nincsenek a jelenben megélhetési problémáik az érintetteknek.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága "csak" 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

"Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért" - hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót - valós bérszintjének megfelelően - bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

Bőven akadnak azonban olyan élethelyzetek, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie. Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

1. Háztartásbeliként dolgozók: Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
2. Vállalkozók: Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
3. Külföldön munkát vállalók: A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot.
4. Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak: A bejelentés nélkül vagy "borítékkal kiegészített" minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
5. Tőkejövedelemből élők: Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre nyugdíjas éveire is! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Nem drágult tovább a kötelező

Hónapok óta nem nő már a kötelező ára. A biztosítók ismét jól keresnek, sokan közülük hónapok óta nem nyúltak a tarifákhoz, igaz, nem is nagyon kampányolhatnak az új ügyfelekért.

Megállt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának durva emelkedése. A szakemberek néhány hónapja még arról nyilatkoztak, tovább nőnek majd a tarifák, de úgy tűnik, megrekedtek az év eleji szinten. A Netrix alkuszportál indexe szerint már hónapok óta 32 ezer forint körüli díjon kötnek meg egy átlagos kötelező biztosítást. Az áremelkedés persze így is tekintélyes az idén, a legutolsó héten 32,3 ezer forintos átlagdíjon szerződtek az autósok, ez a díj a harmadával magasabb az egy évvel korábbinál, ami alig 24 ezer forint volt. A CLB-nél 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben a díj, most 36 ezer forint az átlagtarifájuk.

A díjemelkedés azért is állhatott meg, mivel az árakhoz jó néhány nagy piaci szereplő már hónapok óta nem nyúlt hozzá, és semmi jel nem utal arra, hogy a következő hetekben díjat módosítanának. Ennek az egyik oka – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz marketing- és értékesítési igazgatója –, hogy a biztosítók számára megtiltották, hogy árazásban különbséget tegyenek a régi és az új ügyfelek között a régiek rovására. Emiatt az újaknak nem ajánlhatnak kedvezőbb díjat. Németh szerint azonban ez csak ideiglenes, előbb-utóbb lépnek majd a biztosítók, és tovább nőnek a díjak.

Egyelőre azonban a kivárás látszik a piacon. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utoljára az első negyedévben publikált biztosítókra lebontott adatsort a kgfb-díjbevételekről, ezek alapján az Allianz áll az első helyen, ők utoljára májusban frissítették a díjaikat. A piac második legnagyobb játékosa a K&H Biztosító, ők abban az értelemben is különlegesek, hogy a tavaly őszi kampányra sem hirdettek új tarifákat. Azóta persze frissítették az ajánlataikat, de március óta nem nyúltak a díjakhoz.

A közepes méretű szereplők közül a Köbe, amely tavaly novembertől idén márciusig az MNB tiltása miatt nem értékesíthetett biztosításokat, egy februári tarifatáblázatot használ most is. Az Union és az Uniqa májusi, a Signal és az MKB júniusi tarifákat használ jelenleg is. A Groupama díjai pedig utoljára két hónapja frissültek. Nem is várható, hogy változnak a díjak ezeknél a biztosítóknál, az újonnan hatályba lépő tarifákat ugyanis 60 nappal a hatálybalépés előtt publikálniuk kellene. A 14 szereplős magyar kgfb-piacon azonban csupán két olyan biztosító van, amelyiknél változhatnak a díjak a következő hetekben. A Generali és a Wáberer aktuális árlistája frissül majd a hónap végén, ez a két biztosító (illetve még a szintén a Generali-csoporthoz tartozó Genertel) azonban az idén egyébként is minden hónapban új tarifát hirdetett.

Hogy a biztosítók abbahagyták a díjak emelését, abban az új jogszabály mellett egyébként az is szerepet játszhatott, hogy egyre elégedettebbek lehetnek a befolyt bevétellel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első hat hónapban 71,8 milliárd forintnyi kgfb-díjbevételt értek el, ez 33 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kárhányad is kedvezően alakult a múlt évhez képest. Akkor a félév végéig a befolyt díjbevétel több mint 57 százalékát fizették ki a károkra, az idén kevesebb mint 46 százalékát. Ez nagyon jó aránynak számít, ilyen alacsony kötelezős kárhányaddal ugyanis a válság előtt sem dolgoztak a biztosítók. Az a nyereségen is látszik, hogy sokat hozott a konyhára az összpiaci díjnövelés. A nem életág biztosítástechnikai eredménye az idén félévkor 15,5 milliárd forint fölött volt, ez több mint a háromszorosa a tavalyinak, és 2009 óta a legmagasabb érték.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat a különböző biztosítók ajánlatainak összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>