2017.07.21

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Kiderült: ezért nem vállalnak gyereket a mai fiatalok
2016 szeptember 26.
Kategória:
Életbiztosítás

Kiderült: ezért nem vállalnak gyereket a mai fiatalok

Bár Magyarországon javul a gyermekvállalási kedv, és a többség rendszeres megtakarításokkal is igyekszik a családalapításhoz anyagi hátteret biztosítani, a gyermekvállalás előtt állók kétharmada tart a családalapítással járó kiadásoktól. Azok viszont, akik már túl vannak az első gyermek születésén, sokkal kevésbé érzik megterhelőnek az ezzel járó költségeket.

A CIG Pannónia felmérésében megkérdezettek kétharmada él párkapcsolatban és 51 százalékuknak van gyermeke. A gyermektelenek 25 százaléka tudja biztosan, hogy szeretne családot alapítani. Utóbbiak 64 százaléka aktívan készül is erre az időszakra: ők félretesznek havi jövedelmükből.

Túl költségesnek tűnik
A gyermektelen pároknak sokkal borúlátóbb elképzeléseik vannak arról, hogy mennyibe is kerül majd a család bővülése. 61 százalékuk számol komoly megterheléssel, míg a gyermekeseknek már csak 48 százaléka érzi valóban nagy anyagi megterhelésnek a gyermekvállalást. A felmérésben részt vevők mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy segítség nélkül nem tudná finanszírozni a plusz költségeket, ők hitelt vennének fel erre a célra.
 
Komoly gond a kieső kereset
A családosokra nagyobb felelősség nehezedik, hiszen másokról is gondoskodniuk kell. Az egyik kereső személy elvesztése vagy hosszabb-rövidebb időre keresőképtelenné válása komoly fenyegetést jelent a család anyagi biztonságára. A megkérdezettek 45 százaléka nem tudná pótolni a kiesést és komoly anyagi krízis nehezedne a családra. Mindössze 8 százalék nyilatkozta, hogy meg tudná oldani a helyzetet.
"Abból a 14 százalékból, akik egyáltalán nem szeretnének gyereket, negyedük a felelősségtől való félelem miatt döntött így" - nyilatkozta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Kétségtelen, hogy gyermekvállalás előtt ijesztő lehet a tudat, hogy egy gyermek élete döntően tőlünk függ majd, a kockázatokat azonban csökkenthejük a megfelelő biztosítási termékekkel.

Magyarországon a 2016-os év I. negyedévében (január-március) 1,2 százalékkal több gyerek született, mint az előző év azonos időszakában a KSH adatai szerint, a termékenységi arányszám pedig 15 százalékkal növekedett az elmúlt 4 évben. Tehát némi javuló tendencia mutatkozik a gyermekvállalási kedvben, viszont a család anyagi helyzete továbbra is az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a megfelelő pár és az érzelmi érettség után.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon családjáról időben, válassza a megfelelő biztosítást! Életbiztosítás kalkulátor >>

Új jelenségre hívta fel a lakosság figyelmét a Groupama Biztosító
2016 szeptember 21.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Új jelenségre hívta fel a lakosság figyelmét a Groupama Biztosító

A Groupama Biztosító szerint az idén a hozzájuk érkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés nem számít rendkívülinek, vannak azonban új jelenségek, melyekre érdemes odafigyelniük a lakástulajdonosoknak is.

A társasághoz beérkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés kárértéke mintegy 2 milliárd forintra rúg. 2016-ban elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Veszprém, Vas, Békés megyékből, valamint Budapest térségéből érkeztek kárbejelentések. „Ez a kárbejelentési mennyiség éves szinten nem nevezhető rendkívülinek, de időbeli lefolyásuk az előző évekhez képest eltérő, jobban a nyár második felére koncentrálódnak. Kimagasló a jégverés kapcsán tett bejelentések száma, mely lényegesen meghaladja az elmúlt évek hasonló károkra tett bejelentéseinek mennyiségét” – mondta el dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

Új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az un. szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban. A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszantartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket - írja a Groupama közleményében.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a szupercelláka, ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Versenyben a hazai biztosítók
2016 szeptember 21.
Kategória:
Általános

Versenyben a hazai biztosítók

Hétfőn csaknem nyolcszáz résztvevő jelenlétében megnyílt a Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás, amely hosszú évek óta a biztosítási szakma egyik csúcseseményének számít. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett kétnapos rendezvény hétfői gálaestjén átadták az elmúlt évben legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtó biztosítóknak járó, immár jelentős hagyománnyal rendelkező díjakat, amelyek közül 2016-ben kettőt az Uniqa, egy-egy díjat pedig az Allianz és a Generali vihetett haza.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége tájékoztatása szerint a kétnapos konferencia egyik vezető témája az EU biztosításközvetítői és értékesítési direktívája volt, melyet 2018 februárjáig kell átültetni a hazai jogrendbe. Pandurics Anett, a Mabisz elnöke szerint a hazai piac sok szempontból az európai gyakorlat előtt jár, nincs szükség egyetlen területen sem a minimumszabályozásnál szigorúbb követelmények bevezetésére. Példaképpen a teljes költségmutató (TKM) 2010 óta jól működő rendszerét említette.

A Big Data és a digitalizált eszközök alkalmazási lehetőségeit a biztosítók egyelőre igen korlátozottan adaptálják működésük során. Mint Kisbenedek Péter, az Allianz vezérigazgatója elmondta, a fintech cégekkel a verseny hosszabb távon csakis a digitalizáció növelésével tartható: A szabályozási korlátok csakis időleges védelmet nyújthatnak az innovatív versenytársak ellen – utalt az Uber közelmúltbeli hazai történetére is.

Jövő év elejétől kéri számon a Magyar Nemzeti Bank a piac szereplőin az etikus életbiztosítási koncepció alkalmazását. Nagy Koppány, az MNB igazgatója hangsúlyozta, hogy a koncepció keretében kijelölt TKM-limitek hatására a hazai életbiztosítási termékpaletta legalább kétharmada az eddiginél kedvezőbb költségstruktúrával újul meg. Az eszközalapok kijelölése során a biztosítóknak a biztosítás hátralévő tartamához és az ügyfél életkorához igazodó befektetési struktúrát kell kialakítani, miközben cél a devizakockázat csökkentése is a hazai eszközök kínálatának növelésével. Az MNB igazgatója szerint az előírások nem csupán az ügyfelek, hanem a biztosítók érdekeit is szolgálják, hiszen bizalmi alapon, hosszú távon fenntartható stabil állományuk alakul ki. A megmaradási idő növekedése pedig a profitabilitásra is kedvező hatással lesz.

A független alkuszok idei díjazottjai
A független biztosítási alkuszok 2004 óta minden szeptemberben díjazzák azokat a biztosítókat, amelyek az elmúlt év során a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtották. A szakmai berkekben régóta nagy elismerésnek számító Szolgáltatásminőségi Verseny díjait idén is négy kategóriában osztották ki. 2016-ben az alábbi biztosítók bizonyultak a legjobbnak:

  • a lakossági vagyonbiztosítások, illetve a személybiztosítások kategóriában az Uniqa Biztosító Zrt,
  • a vállalati vagyonbiztosítás kategóriában az Allianz Hungária Biztosító Zrt,
  • a gépjármű-biztosítási kategóriában a Generali Biztosító Zrt.kapta meg az alkuszszövetség első díját.

A legjobb biztosítók között fentieken kívül dobogós helyeken szerepelt még az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. és a Signal Biztosító Zrt.- áll a közleményben.

Forrás: orientpress.hu

Szolid növekedés várható a biztosítási szektorban
2016 szeptember 20.
Kategória:
Általános

Szolid növekedés várható a biztosítási szektorban

Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre
A biztosítási szektor szolid, moderált növekedésére számít a következő években Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke, aki szerint az egy személyre jutó biztosítások száma és az átlagos biztosítási költés alapján még van hová előrelépni.

A biztosítási világnap alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatban a szakember ismertette: Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre, ami alacsony. A lakások biztosítottsága ugyanakkor kiemelkedő (4 lakásból 3 biztosított), és a kötelező gépjármű-biztosításokat is rendre megkötik a zömmel szabálykövető magyarok. Emellett a folyamatos díjas életbiztosítások száma - évtizedes csökkenés után - szintén növekszik. Hiányérzet lehet ugyanakkor például a casco szerződések, a baleset- és betegségbiztosítások terén.

Míg Európában az egy főre jutó életbiztosítási díj 223 euró volt 2014-ben, a nem-életbiztosítási jellegű biztosításokra pedig átlagosan 574 eurót költött egy európai polgár, addig Magyarországon az egy főre jutó élet- és nem-életbiztosítási díjbevétel együttesen is csak 274 eurót tesz ki. A biztosítottság szintje - a régió országaihoz hasonlóan - továbbra is alacsony Magyarországon, 2014-ben az összes díjbevétel bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2,7 százalék volt - mondta a MABISZ elnöke.

Pandurics Anett a következő években az élet- és a gépjármű-biztosítások terén egyaránt növekedésre számít. A tudatosabb vállalati szerződőknek köszönhetően várhatóan nőni fog a munkáltatói biztosítások szerepe is, az egyéni szerződések között pedig továbbra is a nyugdíjbiztosítások jelenthetik a húzóágazatot.

Az öngondoskodás egyre többeknél a mindennapok része, a 20 százalékos adójóváírás 2014. évi bevezetése óta már több mint 150 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítást, s egy átlagos ügyfél körülbelül évi 200 ezer forintot tett félre ebben a konstrukcióban. 2016 őszén a MABISZ lakossági felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjbiztosítások fontosságára és főbb jellemzőire.

Arra a kérdésre, mennyiben konkurenciái az állampapírok a biztosításoknak, az elnök kifejtette: a megtakarítási piacon a különböző megtakarítási formák versengenek egymással, és ez jól van így, hiszen a különböző termékek más-más ügyfélkörnek nyújtanak ideális megoldást, és adott esetben ki is egészíthetik egymást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a biztosítás az egyetlen szektor, ahol akár évtizedekre előre garantált hozamot lehet kapni a hagyományos életbiztosítások segítségével. Hozzátette, a könnyen hozzáférhető megtakarítások hátránya, hogy azokból sok esetben nem nyugdíjkiegészítés lesz, hanem az eredetileg elhatározott nyugdíjcél helyett egy váratlan kiadás fedezésére vagy épp utazásra fordítják a félretett összeget.

Pandurics Anett kitért arra is, hogy az európai biztosítási szakma a szektor érdekei mellett az ésszerű fogyasztóvédelemért is küzd. A MABISZ a hazai jogalkotó képviselőivel és a felügyeleti hatósággal karöltve hallatta hangját az úgynevezett lakossági csomagolt befektetési és biztosítási termékek (PRIIPs) fogyasztóvédelmi szabályrendszerének minapi újragondolásáért.

A magyar szabályozásból kiemelte az etikus életbiztosítás koncepciót, amely a jogi szabályozás szigorításával és ajánlásokkal is törekszik az ügyfél-biztosító-közvetítő hármas hosszú távú szinergiáit előtérbe helyezni, az eredménye pedig a jobb átláthatóság, összehasonlíthatóság, csökkenő költségek és nagyobb ügyfélérték. "Olyan előremutató megoldások kerültek bevezetésre a magyar piacon, hogy nyugodtan állíthatjuk, több területen Európa előtt járunk" - jelentette ki.

A szeptember 20-i Biztosítási világnap megtartását 1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív, gazdaságstabilizáló szerepére.

Forrás: magyarhirlap.hu

2018-tól változás jön a biztosítási piacon
2016 szeptember 20.
Kategória:
Általános

2018-tól változás jön a biztosítási piacon

A felkészülési idő elég lesz arra, hogy mindenben megfeleljünk a 2018 februárjában életbelépő új európai uniós biztosítás értékesítési direktívának, hiszen a magyar piac sok területen előbbre tart - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a XIII. Biztosításszakmai konferencia nyitónapján Siófokon.

A biztosítások értékesítéséről szóló új uniós irányelvet idén februárban hirdették ki, és azt a tagállamoknak át kell ültetniük a jogrendjükbe.
 
Ügyfélbarátabb lesz a tájékoztatás

A harmonizációs minimum legfőbb célja az egységes ügyfélvédelmi szabályok megteremtése, amelyek egyaránt érvényesek az internetes oldalakra, a biztosítók alkalmazottaira, a független alkuszokra, vagy az egyes termékeket összehasonlító portálra - fejtette ki a Mabisz elnöke. Ez egy olyan egységesített és ügyfélbarát szabályozás lesz, amelynek alapvetően a fogyasztóvédelem áll a középpontjában, megfelelő minőségbiztosítással - tette hozzá.

Pandurics Anett beszélt arról is, hogy első lépésként az uniós főszabályok születtek meg. Jövő év tavaszáig dolgozzák ki uniós szinten a részletszabályokat, magyar szakembereket is bevonva a munkába. Ezt követően kell majd átültetni a magyar gyakorlatba az új irányelveket, amivel kapcsolatban jövő ősszel várható a 2018 februárjától életbe lépő törvénymódosítás. A nemzeti szabályozás egyes pontjai szigorúbbak ugyan lehetnek az uniósnál, de a magyar szabályozás nem kíván szigorúbb lenni a környező országokénál - mondta a Mabisz elnöke, aki úgy fogalmazott: a magyar piac sok területen előbbre tart, a szakma már most is teljesíti az előírások nagy részét, így nem számít arra, hogy radikális, földindulás-szerű változások lesznek.

Könnyebb lesz a sorok között olvasni

Kifejtette, legnagyobb változásnak a termékinformációs dokumentum bevezetését tartja, amely szerint minden biztosítónak röviden, közérthetően be kell mutatnia minden termékét, legfontosabb paramétereit. Fogyasztóvédelmi szempontból ez nagy előrelépés - hangsúlyozta a szakember. Kedvezőnek ítéli azt is, ahogyan az új szabályozás kezeli az ügyfelek és a közvetítők közötti érdekkonfliktusokat. Ha egy ügyfél megkérdezi, kitől kap jutalékot a közvetítő, akkor azt pontosan meg kell mondani - hangsúlyozta. Gordos József, az NGM főosztályvezetője kiemelte, az új irányelv nem a közvetítést helyezi fókuszba, mint az előző szabályozás, hanem az értékesítést, teljesen más megközelítést alkalmazva. A biztosítóknak sok új feltételnek kell majd megfelelniük - tette hozzá. Kitért arra is, hogy az érdekkonfliktusokat az új direktíva jól kezeli, egyértelművé téve, hogy "az ügyfél érdeke az elsődleges".

Nagy Koppány, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója is úgy értékelte, előrelépést jelent az érdekkonfliktus kezelésben az új szabályozás. Hangsúlyozta, a minimum-harmonizációs szabály egy keretrendszer, amely elvárásokat fogalmaz meg. Elvi síkon ad útmutatást, nem minden ponton nyújtva gyakorlati szabályokat. "Nekünk azon kell gondolkodni, hogyan töltsük meg tartalommal ezeket az elveket, amelyeket egyébként már ma is betartunk tisztességesen, becsületesen, szakszerűen végezve a tanácsadást, így nincs mitől félni" - fogalmazott. Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a biztosítási szakmában 2008 és 2015 között 30 százalékkal csökkent a közvetítők száma, ami tavaly elérte a 29 046-ot.

Az alkuszok szövetsége által szeptember 19-én és 20-án megrendezett, a biztosítási szakma csúcstalálkozójának számító siófoki konferencián és kiállításon mintegy 700 érdeklődő vesz részt, köztük a legnagyobb biztosítási társaságok vezetői.

Forrás: origo.hu

Erre minden anyának gondolnia kell: miből fogják kifizetni?
2016 szeptember 16.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

Erre minden anyának gondolnia kell: miből fogják kifizetni?

A napokban jelenik meg a Bridget Jones filmek harmadik része, ami többek között a gyerekvállalás nehézségeiről szóló filmalkotás. A felmerülő problémák azonban a mindennapi életben is jelentkeznek, körüljártuk, hogy milyen pénzügyi nehézségek merülhetnek fel a gyerek érkezésekor és hogyan készülhetünk fel a csemete érkezésére.

A napokban kerül a mozikba a nagysikerű film, a Bridget Jones harmadik része, amelyben a gyerekvállalás nehézségeit fejtegetik. A boldog gyerekkor biztosítása minden szülő célja, ehhez viszont nem árt, ha pénzügyileg is felkészülünk a gyerek érkezésére.

Tudjuk majd fizetni a hitelünket?
A gyermek érkezésével plusz egy családtaggal is számolni kell, vannak olyan kiadások, amik minden hónapban fel fognak merülni. Az étkezéseken és a (kezdetben heti rendszerességű) ruhavásárláson kívül a pelenka ára is nagyobb szeletet hasíthat ki a családi költségvetésből. Érdemes a gyerek érkezése előtt kiszámolni, hogy tudjuk-e majd fizetni a hitelünket.

Ha nem jönnénk ki, akkor több lehetőség közül is választhatunk:

  • Megtakarítást halmozunk fel a hitel fizetésére, amíg az anyuka (vagy apuka) otthon van a gyerekkel,
  • Előtörlesztünk, amivel csökken a törlesztőrészlet,
  • Túlfizetjük a hitelünket, vagy
  • Átstrukturáljuk a hitelt, így hosszabb lesz a futamidő, de alacsonyabb a törlesztőrészlet.

Lőttek a megtakarításainknak?
A gyerekvállalásra érdemes már előre takarékoskodni. Az egyik szülő otthonmaradása ugyanis jelentős szeletet vesz el a család bevételeiből, az így keletkező lyukat pedig előtakarékossággal tömhetjük be.
Persze nem árt gyerekünk jövőjéről is gondoskodni, a születést követően nyithatunk a gyereknek Start-értékpapírszámlát, amelynél a befizetéseink után 10 százalékos állami támogatást kapunk, évente 6 ezer forintig (ez havi 5 ezer forint befizetésével érhető el).
Ennek előnye egyébként, hogy a számlán tárolt pénzhez csak a gyerek juthat, és ő is csupán 18 éves kora után. Az ide fizetett összegeket a Magyar Államkincstár Babakötvényekbe fekteti, amelyek az inflációt 3 százalékkal meghaladó kamatot fizetnek.

A biztosításokról se feledkezzünk meg!
A családfenntartóknak szinte kötelező a klasszikus, kockázati életbiztosítás megkötése, különösen akkor, ha hitelt is törleszteni kell. Egy ilyen biztosítással ugyanis nemcsak halál esetére, hanem súlyosabb baleset vagy betegség ellen is bevédhetjük a családunkat, még akkor sem viszi el a bank a lakást, ha nagy baj történik velünk.
A gyerek születése után már többen laknak a lakásban, ezt nem árt szólni a lakásunkat biztosító szolgáltatónak. Az autóbiztosításoknál (kgfb, casco) is mindenképp végezzünk kalkulációt a fordulónap előtt, a családosoknak ugyanis több biztosítónál járhat kedvezmény, így olcsóbb lehet a díjunk.

Figyeljünk oda, mit veszünk meg!
Ugyan vannak olyan dolgok, amiket jobb újonnan megvenni, azonban számos kelléket érdemes lehet használtan megvásárolni. A gyerekágyat vagy a babakocsit akár harmadáron is megkaphatjuk, ráadásul valószínűleg legfeljebb pár éve használják azt, így elhasználódva sincs.
Találhatunk kifejezetten a gyerekruha-cserére szakosodott oldalakat, vagy akár a Facebook egyik tematikus csoportját is felkereshetjük. Itt ugyanis sokszor fillérekért juthatunk márkás gyerekruhákhoz. A pelenkákat sokszor sokkal olcsóbb megvenni, ha nagy mennyiségben vásárolunk, persze a méretre érdemes figyelni, hiszen ezeket is hamar "kinövi" a kisbaba. A pelenkákat egyébként érdemes online vásárolni, itt általában olcsóbban juthatunk hozzá, ráadásul házhoz szállítják, így nem kell a nagy mennyiségű, sok helyet foglaló pelenkával vesződni a nagybevásárláskor.

Ne feledkezzünk mag a családi adókedvezményről sem, ez sem jár automatikusan. Be kell jelenteni, ráadásul az adóbevallásban is fel kell tüntetni a plusz pénzt.

Forrás: penzcentrum.hu

A magyar kormány is adókedvezménnyel motiválja a lakosságot az öngondoskodásra
2016 szeptember 15.
Kategória:
Életbiztosítás

A magyar kormány is adókedvezménnyel motiválja a lakosságot az öngondoskodásra

A magyar kormány is adókedvezménnyel, 2014-óta a nyugdíj előtakarékosságra is igénybe vehető 20 százalékos adókedvezménnyel motiválja a lakosságot az öngondoskodásra - mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője pénteken az M1 aktuális csatornán.

Gilyén Ágnes kiemelte: az Európai Biztosítók Szövetsége által készített statisztikák szerint egy európai uniós állampolgár évente több, mint 1000 eurót tesz félre életbiztosításra, míg a magyar lakosság körében mindez csupán 150 euró. A statisztikát tekintve Svájc, Dánia, és az Egyesült Királyság áll az élen, a sereghajtók pedig Törökország, Bulgária és Románia. Hozzátette: Magyarország esetében a különbség egyebek mellett az életszínvonal és az eltérő nyugdíj rendszer következménye. Arról is beszámolt, hogy Magyarországon az Y és a Z generáció tájékozottabb a nyugdíj előtakarékosságról, mint az idősebb korosztályok, információikat pedig főként a közösségi mediából, az internetről szerzik.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Alapozza meg nyugdíjas éveit, válassza ki az Ön számára megfelelő életbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása
2016 szeptember 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása

Emellett fontos a termelői öngondoskodás, a biztosításkötés ösztönzése is, mert a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kárenyhítő juttatásban részesülő termelőknek csak tizede rendelkezik megfelelő biztosítással, s ezért biztosítás hiányában sokan csak a támogatás felére szereznek jogosultságot. Különösen mivel a biztosításkötést is támogatja a kormány, 2016-ban a Vidékfejlesztési Programban 4 milliárd forint kerettel került meghirdetésre a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás.

A Jobbik ráadásul nyitott kapukat dönget, amikor kamatmentes hitelek biztosítana a gazdáknak, ugyanis a kormány hektáronként legfeljebb 500.000 forint összegű 100%-os mértékben kamattámogatott hitelt nyújt júliustól az ültetvényen gazdálkodó, tavaszi fagykárral sújtott termelőknek.

Továbbá a Földművelésügyi Minisztérium már bejelentette, a jégkárok csökkentése és megelőzése érdekében országos jégeső-elhárítási rendszert hoz létre, amelynek működési forrásait javarészt a kárenyhítési alap állja majd.

Apáti István hamis vádaskodását igazolja az is, hogy a Jobbik frakciója sem méltatta arra, hogy az ugyanezen témában a földművelésügyi miniszterhez benyújtott interpellációja a parlament szeptember 12-i ülésén elhangozhasson.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium (os.mti.hu)

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára online! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Sokba került a nyár - Szuperviharok, extrém káresetek
2016 szeptember 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Sokba került a nyár - Szuperviharok, extrém káresetek

Minden eddiginél több autó rongálódott meg idén a nyári szuperviharokban, percek alatt keletkeztek százezres nagyságrendű károk, jelentős részük szabadban álló vagy éppen úton lévő járművekben. A káresemények összegzése során kiderült, az autóikkal mostohábban bánnak a magyarok, mint az ingatlanokkal, ugyanis míg az utóbbiak közel 80 százalékára van biztosítás, a forgalomban lévő autóknak alig több mint egyharmadára kötöttek teljes körű védelmet nyújtó cascót. Különösen a luxusautókon spórolnak a tehetősebbek, ebben a kategóriában legfeljebb minden hatodik, hetedik járműre van a kötelezőn kívül casco is.

Minden eddiginél több autó rongálódott meg a nyáron a szuperviharok, orkánerejű szelek következtében, vagy az esőzés miatti özönvízben, sártengerben. Biztosítási szakértők egybehangzó tapasztalata szerint a pórul járt járművek jelentős részére nem volt casco, csak kötelező biztosítás, ami az ilyen jellegű károkra nem nyújt fedezetet. Vagyis, a javíttatáskor a tulajdonosnak kellett állnia a cechet – összegezte a különösen viharos nyár autós káreseményeinek tapasztalatát Németh Péter. A CLB Független biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az ingatlanok biztosítása, ha lassan is, de egyre természetesebb lett Magyarországon, ám a járművekén változatlanul spórolnak az autósok.

Annak ellenére, hogy a kocsijukat legtöbben a vagyontárgyaik között az első helyen említik, legfeljebb csak minden harmadikra van a kötelezőn kívül casco biztosítás is. A szakértő tapasztalata szerint a nyári viharok károsultjainak a többsége azt sem tudta – és vélhetően sokan mások sincsenek tisztában vele -, hogy a közterületeken, vagy egy hirtelen viharban kialakult tömeges karambol során bekövetkezett károkért ki, mikor felelős, ki köteles helytállni a javíttatáskor. Kiderült – ismét –, hogy az autósok többségének fogalma sincs arról, ki fizeti ki a javíttatás költségeit, ha a tomboló viharban kidőlt fa egy kocsira esik, vagy éppen egy lerepülő tetőcserép, netán egy szélben felkapott kuka találja el a szélvédőt. Németh szerint az ilyen eseteknek, ha van is egyáltalán felelőse, általában soha nem kerül elő, a kár a tulajdonos nyakán marad, s ha nincs cascója, akkor csak magára számíthat.

A hazai biztosítási szakma némi értetlenkedéssel tapasztalja, hogy miközben Magyarországon is egyértelműen erősödnek és egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, az autósok csaknem fele úgy gondolja, neki még mindig nem éri meg havonta néhány ezer forintos cascót kötni. A szakértők azt is látják, hogy van egy szűk réteg, amely éppen, hogy csak elő tudja teremteni az üzemeltetés és a kötelező biztosítás költségét és nem futja cascóra. Ők kénytelenek kockáztatni, s csak a szerencséjükben bízni. De éppen ők azok, akiknek ha az említett okok miatt lerobban az autójuk, akkor hosszú ideig nem is tudják megjavíttatni. Ennél érdekesebb és némileg érthetetlenebb a luxusautók tulajdonosainak a magatartása. Ebben a kategóriában ugyanis legfeljebb minden hatodik autóra van casco, holott, éppen ezekben a tízmilliós értékű járművekben a legdrágább a legkisebb javíttatás is – véli Németh.

Annak hatására, hogy egyre többet hallani viharban földönfutóvá lett családokról, amelyeknek minden vagyonát elvitte a víz, esetleg elégett a villámcsapás okozta tűzben vagy a bezúduló sár tette tönkre minden ingóságukat, sokan korszerűbbre, jobb minőségűre, váltották a régi lakásbiztosításaikat, miközben az autóra a mai napig nem fordítanak ennyi figyelmet. Pedig idén is sok autóban okozott kárt a váratlanul, nagy erővel leszakadó jégeső, és sokan karamboloztak a hirtelen jött orkánerejű szélben, zuhogó esőben – összegezte a leggyakoribb eseteket Perger Kálmán, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Gépjárműbiztosítási Üzletágának vezetője. Az igazgató szerint ilyenkor nem ritka, hogy totálkárossá válik egy autó. Ezekre a kötelező biztosítás egyáltalán nem, csak a teljes körű casco nyújt fedezetet – szögezi le Perger. A biztosítási szakemberek azonban azt is tapasztalják, hogy az autósok jelentős része még csak nem is tájékozódik a casco-díjakról, s látatlanban is vállalhatatlanul drágának tartja. Holott ma már a casco-szerződésekért is óriási verseny van a biztosító társaságok között: igyekeznek minél jobb szolgáltatást a lehető legolcsóbban eladni.

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Nyugdíjra gyűjtesz? Így spórolhatsz a legtöbbet biztosítással
2016 szeptember 09.
Kategória:
Életbiztosítás

Nyugdíjra gyűjtesz? Így spórolhatsz a legtöbbet biztosítással

Bár léteznek olyan megtakarítási célú biztosítások, amelyek minden más rendszeres megtakarítási formánál drágábbak, manapság már nem kell a gatyánkat is ráfizetnünk a költségekre, ha nyugdíjas korunkra életbiztosításban szeretnénk félretenni. Persze előnyös, ha kockázatkerülő alapokba fektetünk és az összes bónuszt bezsebeljük, ha tényleg spórolni akarunk.

Mekkora a költség?

A megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások költségeit (beleértve a mögöttes költségeket) kiválóan összegzi a Teljes Költségmutató (TKM), amely egy modellszámításon keresztül vezeti le, hogy egy átlagos rendszeres díjat fizető, harmincöt éves ügyfélnek mekkora hozamáldozattal jár az életbiztosításának költségeit fedezni 10, 15 és 20 éves időtartam esetén.

Ettől persze a számos változóval dolgozó életbiztosítások tényleges költségei eltérhetnek, de egy remek indikátor a TKM arra, hogy a különféle biztosítási termékek költségeit az egyenlet összes változóját behelyettesítve össze tudjuk hasonlítani:

  • A TKM alsó értéke azt mutatja meg, hogy egy egyszerűbb (jellemzően pénzpiaci, likviditás) eszközalapba fektetve mekkora lesz a termék éves költsége,
  • míg a felső értéke azt mutatja, hogy egy komplexebb (jellemzően egyben kockázatosabb és egzotikusabb, alapok alapja formában működő) eszközalapban, minden más költséggel együtt mennyibe került pénzt tartani egy évben.

Melyek a legolcsóbbak?

Ha egy unit-linked (azaz befektetési egységekhez kötött) nyugdíjbiztosításba fektetjük a pénzünket és egy egyszerűbb eszközalapban tartjuk, 20 év alatt akár 1 százalék alá is mehet a termékünk teljes költsége, ilyen az Allianz Bónusz Életprogram és a Generali Megoldás terméke is, de 1 százalék körüli TKM-értékekkel dolgozik az Allianz Xpress, a Groupama Életív és az Allianz Életprogram is.

Ha egy komplexebb eszközalap-portfólióra vágyunk, fel kell viszont készülnünk ennél jóval magasabb költségekre is, hisz a legbarátságosabb, Allianz Bónusz Életprogram is 2,65 százalékos TKM-értékkel dolgozik 20 év alatt egy összetettebb befektetés igénybevétele esetén, vagyis ha a termék Nemzetközi Ingatlanalapjába tesszük a pénzünket. 3 százalék alatt megússzuk az Aegon Tempo és az Allianz Xpress termékekkel is, a negyedik és ötödik legkedvezőbb, Groupama Bizalom Életív és a Nyugdíjhozó termékek esetén viszont már 3 százalék fölé kúszik az összetettebb eszközalapokba való befektetés költsége.

Tényleg ilyen olcsó?

Végül azt érdemes megjegyezni, hogy a valóságban a TKM-től jelentősen eltérhet a saját költségünk, mert többek közt:

  • a biztosítók nem lineárisan vonják a költségeiket (vagyis jellemzően a biztosítás élettartamának első pár évében sokkal drágább, mint a későbbi években), ezért más-más lehet a tényleges költség attól függően, hogy mikor váltjuk vissza a biztosításunkat,
  • egy korai visszaváltáson akár a teljes tőkénket is elbukhatjuk, a jövő évtől viszont ez már új szerződések esetén nem lesz lehetséges.
  • Átlagosan egy unit-linked szerződés megmaradási ideje Magyarországon 6,4 év az MNB adatai szerint, rendszeres díjas szerződések esetén pedig az első ismert TKM tíz év után van kiszámítva.
  • Emellett a TKM-be beletartoznak a bónuszok is, amelyeknek kifizetését sok biztosító rendkívül szigorú feltételekhez köti, például, hogy tíz év alatt nem eshet díjhátralékba az ügyfél, nem díjmentesítheti a szerződését, ami a valóságban ritkán valósul csak meg.

Egy biztosító vezetője egyszer így fogalmazott: "Beleírhatnánk a szerződésbe akár azt is, hogy a vezérigazgató személyesen adja át a szerződéshez tartozó bónuszt az összes ügyfélnek, akkor sem telne meg a naptára."

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a nyugdíjbiztosítási ajánlatokat itt: Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak