Elvesztette első helyét a rendszerváltás utáni Magyarország vezető biztosítója, az Allianz (korábban Hungária), 2015-ben először ugyanis a Generali lett a legnagyobb díjbevételű biztosító hazánkban. Az adókedvezményes nyugdíjbiztosításokban az NN vezet, a teljes biztosítási szektor díjbevétele pedig a MABISZ végleges adatai szerint 2,5%-kal növekedett tavaly. 13 ábrán összegezzük a biztosítási piac tavalyi évét.

Ehhez elsősorban a díjbevétel-statisztikákat hívjuk segítségül, amelyeket a múlt héten közölt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). 871 milliárd forintos díjbevételt ért el a szektor 2015-ben, ami még mindig elmarad a 2007-2008-as nominális szinttől, de legalább 2,5%-os növekedést jelent 2014-hez képest. A díjbevételek reálértéke alacsonyan, saját számításaink szerint a 2002-es és a 2003-as szint között tartózkodik.

Ha megbontjuk élet és nem-élet üzletágra az adatokat, akkor érdekes kettőség látható: az életbiztosítások díjbevétele 2,6%-kal visszaesett tavaly, a nem-életbiztosításoké viszont dinamikusan (bőven a nominális GDP-növekedés felett), 8,3%-kal nőtt. Bár még mindig az életbiztosításoké a nagyobb szelet a teljes piaci tortából, a két üzletág csaknem egyensúlyban van.

Ha részletesebben megvizsgálják az életbiztosítási adatokat, nem lehet okuk panaszra a biztosítóknak a 2,6%-os visszaesés ellenére sem. A tartósabb bevételt ígérő rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele ugyanis ezen belül szintén dimamikus mértékben, 4,1%-kal emelkedett, a visszaesés csak az egyszeri/eseti díjak 12,2%-os esésének tudható be. Az ez utóbbiakat 10%-os súllyal megjelenítő korrigált díjbevétel statisztika a biztosítók számára örvendetes, de nem kiugró, 3,0%-os növekedést mutatott 2015 egészében.

A nem-életbiztosítások 8,3%-os növekedése mögött szintén kettős folyamat húzódik meg: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletágak az átlagdíjak megindult növekedése és a szerződésállomány bővülése hatására jelentős mértékben, 19,6%-kal növelték díjbevételüket. Szerencsére a többi vagyonbiztosítási szegmens is bővült, átlagosan 5,1%-kal. A nem-életbiztosítások esetében egyértelműbb fordulat látható a válság után, mint az életbiztosításoknál.

Hogy melyik biztosítási szegmens százalékos mértékben mekkorát nőtt, azt az alábbi ábra mutatja. Ami pedig az abszolút értékű díjbevétel-emelkedést illeti, csak egy érdekesség: a teljes biztosítási piac 21,4 milliárd forintos éves bővüléséből 17,6 milliárd forint a kgfb-ből származott.

Minden korábbi várakozás ellenére a piaci koncentráció folyamatosan csökken a biztosítási szektorban. Az 5 legnagyobb szereplő díjbevétele 10 évvel korábban még a teljes szektor díjbevételének a 74%-át adta, 2015-ben viszont már kevesebb, mint 58%-át. Az egy évtized alatt végbement visszaesés a korábban rendkívül gépjármű-túlsúlyos Allianz nagyobb (31%-os), és a legnagyobb életbiztosítási állománnyal rendelkező NN kisebb (6%-os) díjbevétel-csökkenésének tudható be, a többi nagy biztosító kétszámjegyű mértékben növelte 10 év alatt a díjbevételeit.

A 12 legnagyobb biztosító sorrendjében kisebb változásokat látunk 2014-ről 2015-re: a Generali nemcsak csoportszinten, de egyedi biztosítóként is megelőzte az Allianzot, igaz csak 664 millió forinttal, így ez a meccs még nem lefutott. Még egy változás, hogy a K&H mint bankbiztosító megelőzte a korábban ipari biztosításaival nagyot ugró Uniont. Mindkét utóbbi biztosító - a Signal mellett - jól szerepelt egyébként az év végi kgfb-kampányban.

Abszolút értékben a legnagyobb díjbevétel-növekedést a K&H, a Generali, az NN és az Aegon mutatta fel tavaly, a legnagyobb mértékben pedig a Posta Biztosító, az Allianz, a Groupama és a Signal díjbevétele csökkent a 12 legnagyobb biztosító közül. A K&H-nál a növekedés jó részét a kgfb, illetve a piac egészével szemben jól szereplő egyszeri díjas életbiztosítások adták. A Generali és az Aegon elsősorban a nem kgfb típusú vagyonbiztosításokban nőtt, az NN pedig az egyszeri/eseti díjak emelkedésén nyert, miközben legnagyobb életbiztosítóként a folyamatos díjas életbiztosítási kissé tovább apadtak. A rosszul szereplő biztosítók szinte kizárólag az egyszeri díjas életbiztosításaik miatt estek vissza, ami nem tragédia.

Kiemelt figyelmet élveznek a nyugdíjbiztosítások továbbra is a piacon, hiszen 2014 eleje óta 20%-os díjarányos adójóváírással jutalmazza az ügyfeleket az állam, és az új értékesítések közel harmadát e termékek adják az életbiztosítási üzletágban. A vonatkozó törvény alapján értékesített nyugdíjbiztosítások díjbevétele 2,5-szeresére nőtt "az új rendszer" második évében, vagyis tavaly. Míg tavalyelőtt egy hajszállal még a Generali volt a piacvezető ebben a szegmensben, tavaly már egyértelműen az NN vette át a vezetést. Mivel ez utóbbi biztosító sajnos nem közölte, mekkora unit-linked, illetve egyéb életbiztosítási díjbevétele keletkezett tavaly, a teljes piacra vonatkozó unit-linkedes MABISZ-statisztikáink hiányosak.

Az viszont látható az MNB adataiból, hogy a harmadik negyedév gyászos teljesítménye után az életbiztosítások szépen teljesítettek a pénz- és tőkepiacokon 2015 végén, de nem sikerült kompenzálniuk az előző három hónapban elszenvedett ügyfélvagyon-csökkenést. Tranzakciós (nettó új értékesítek) szempontból nem volt kimagasló a tavalyi év, de legalább pozitív nettó vagyon-beáramlásnak örülhettek a biztosítók.

Így is tovább csökkent viszont az életbiztosítások szerepe a lakosság teljes pénzügyi vagyonán belül. Míg egykor 5,5% fölött volt az arányuk, mára ez 4,5% alá csökkent.

Szinte egy porszem az életbiztosítási piac a teljes megtakarítási piac nettó tranzakcióit mutató alábbi ábránkon. A tavalyi év sláger befektetése 2014-gyel szemben már nem a befektetési alap, hanem az állampapír volt, ennek nyomában rögtön a készpénz loholt, a dobogó harmadik helyén pedig a bankbetét állt.

A bankokkal ellentétben ugyanakkor a biztosítók számára eredmény szempontból jól sikerült 2015, hiszen hat éve nem látott, 44,2 milliárd forintos adózás utáni nyereséget értek el. Igaz, ennek biztosítók közötti megoszlását egyelőre nem ismerjük pontosan. A szektor teljes évi összesített biztosítástechnikai eredménye jelentősen, 89,8%-kal meghaladta az előző évit, ami a negyedik negyedévben elért 9,4 milliárd forint összegű biztosítástechnikai eredménynek köszönhető. Ez az élet ágban döntően a tartalékok felszabadítására, míg a nem élet ágban a megszolgált díjak növekedésére vezethető vissza.

Forrás: Portfolio